Előterjesztő:	Polgármester	Testületi / Bizottsági ülés dátuma:	09/10/2009
		Használat	Publikus

Előterjesztés címe: Javaslat az Érd MJV teljes közigazgatási területére készülő Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv egyeztetési anyagának tárgyalására
Tárgy: Tisztelt Közgyűlés!

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése a 234/2007. (IX.20.) KGY. határozattal döntött a város teljes területére vonatkozó településrendezési eszközök – Településfejlesztési Koncepció, Településszerkezeti Terv, Szabályozási Terv, Helyi Építési Szabályzat – elkészítéséről. A településrendezési eszközök első elemeként a város fejlesztésének alapvető irányait kijelölő Településfejlesztési Koncepció készült el, melyet a Közgyűlés a 184/2008. (VI.26.) KGY. határozatával fogadott el.

A további településrendezési eszközök készítésére vonatkozó, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 9. § (2) bekezdés szerinti előzetes értesítőlevelet – a jogszabályok által meghatározott államigazgatási szervek, szomszéd települési önkormányzatok, társadalmi szervezetek részére – megküldtük. A készülő tervekkel kapcsolatban 2009. április 16-án előzetes egyeztető tárgyalást, április 21-én lakossági fogadónapot tartottunk. A Hivatal szakirodáinak munkatársaival, valamint az érintett képviselőkkel együtt – településrészenként haladva – problémafeltáró megbeszélé-seket tartottunk.

A településrendezési eszközök közül második elemként készülő Településszerkezeti Terv (TSZT) egyeztetési anyagát a Közgyűlés 234/2009 (VI.25.) KGY. határozatával az Étv. 9. § (2) bekezdése szerinti egyeztetésre alkalmasnak találta.

A TSZT Központi Tervtanácsi tárgyalására 2009. augusztus 6-án került sor. A Tervtanács a TSZT tervdokumentációját – a Településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII.7.) Kormányrendelet 16. §-ában foglaltak szerinti állásfoglalásában – "ajánlja" minősítéssel fogadta el.

Jelen előterjesztés témája az előzőekben felsoroltakra épülő HÉSZ (Helyi Építési Szabályzat) és SZT (Szabályozási Terv) javaslat tárgyalása. A HÉSZ és SZT tartalmazza az egyes ingatlanokra vonatkozó részletes építési szabályokat, amelyek elkészítésének alapvető céljai és szempontjai a következők:

– A TSZT-ben kijelölt terület-felhasználás, a közlekedési és infrastrukturális rendszer helybiztosításának szabályokra való lebontása.
– A jelenlegi beépítési szabályok átalakítása az egyes területek adottságainak, beépítési módjának, jövőben várható fejlődésének megfelelően. A jelenlegi HÉSZ nehezen értelmezhető, vagy nehezen alkalmazható szabályainak területenkénti felülvizsgálata, az indokolatlan utcaszélesítések megszüntetése. A felsőbb jogszabályok által megengedett rugalmasság beemelése a SZT-be olyan területek esetén, ahol az adottságok ezt indokolják.
– A HÉSZ rendelet szövegének átstruktúrálása oly módon, hogy az egyes elemek egymásra épülése következetesebb legyen, valamint a felsőbb jogszabályok időközbeni változásait is figyelembe vegye.
– A természeti értékek védelmének megerősítése, a zöldfelület hálózat elemeinek egyértelmű megjelenítése.

A HÉSZ és SZT egyeztetési anyagának tárgyalására két fordulóban kerül sor. Jelen előterjesztéshez mellékelt tervanyag a Tervezők javaslatait tartalmazza. A szeptember 10-i első forduló után a tervezetet a Központi Tervtanács elé terjesztjük, a Hivatal Szakirodáival egyeztetést folytatunk le, az Érdiek számára lakossági és szakmai fórumot szervezünk. A javaslatok és vélemények alapján módosított tervanyag az október 29-i rendkívüli ülésen kerül másodszor a Közgyűlés elé.

Az előterjesztés további részében a HÉSZ módosuló elemeit a tervezői indoklásban foglaljuk össze.

Az előterjesztés mellékletei:

– Az új HÉSZ javasolt normaszövege – (változás követéssel)
– Az építési övezetek paramétereit összefoglaló táblázat
– Az utca-szabályozások változásnak táblázata
– A Szabályozási tervlapok
(Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Szabályozási Terv több, mint ötven szelvényből áll, amelyek között az eligazodás némi gyakorlatot igényel. Ebben a főépítészi irodán szívesen segítenek.)

Érd, 2009. szeptember 2.

T. Mészáros András

Előkészítette: Főépítészi Csoport
Kötelezettségvállalás: nincs
A döntés végrehajtásáért felelős szervezeti egység: Főépítészi Csoport
A döntés továbbításáért felelős szervezeti egység: Főépítészi Csoport

HATÁROZATI JAVASLAT

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése a település teljes közigazgatási területére készülő Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv tervezetét

1. lakossági és helyi szakmai egyeztetésre, valamint a központi településrendezési tervtanácsi tárgyalásra alkalmasnak tartja,

2. és felkéri a Polgármestert, hogy az 1. pontban szereplő eljárásokat folytassa le és a módosított tervet terjessze a Közgyűlés elé.

Határidő: ismételt előterjesztésre – 60 nap

Felelős: T. Mészáros András polgármester

A szavazás módja: nyílt szavazás, egyszerű többség szükséges

ÉRD MJV HELYI ÉPITÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATATA
VÁROS-TEAMPANNON KFT – 2009. AUGUSZTUS
INDOKOLÁS
ÉRD MJV
HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSAIHOZ

1. A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYAINAK LEGFONTOSABB MÓDOSÍTÁSAI

A 2006-ban elfogadott Helyi Építési Szabályzat illetve a Szabályozási terv – a tervezők javaslatai alapján – jelentősen módosul.
A módosítások lényege kettős, részben tartalmi, részben strukturális változásokat jelent.
A tartalmi változások elsősorban a megváltozott jogszabályi környezetre vezethetők vissza, de elemei a megváltozott – egyébként természeténél fogva folyamatosan változó – településpolitikai döntések szabályozásba történő átütetéséből fakadó módosítások.
A strukturális változások egy része szintén szükségszerű a jogszabályváltozások okán, ugyanakkor - éppen a településtervezés feltételrendszerének változása és ennek megfelelően a szakmai kihívásoknak megfelelően – szükséges a minél tisztább, minél átláthatóbb, a jogalkalmazók részére egyértelmű iránymutatást adó, az alkalmazhatóságot nagyban segítő rendszer megteremtése.

A fentiek mellett a módosított HÉSZ természetesen figyelembe veszi a Településszerkezeti terv módosításokból jelentkező megváltozott szabályozási elemeket illetve övezeteket, a hivatali egyeztetéseken kért módosításokat és hiányzó előírásokat, a tervezőkhöz eljuttatott és a hivatallal egyeztetett tulajdonosi, lakossági kérelmeknek megfelelő módosítási igényeket. A munka során beépítésre kerülnek a 2007-es HÉSZ felülvizsgálat javaslatai és az egyéb tervezői javaslatok is.
Az alábbi táblázatban összefoglaljuk a felépítésbeli és tartalmi legfontosabb változásokat:

Hatályos HÉSZ felépítése	Módosított HÉSZ felépítése
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK	I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
II. AZ ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOSTÓL ELTÉRŐ HELYI SZABÁLYAI	II. A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA, AZ ÉPÍTETT ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ HELYI RENDELKEZÉSEK
III. AZ ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK	III. TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEKRE ILLETVE ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
IV. ÉRTÉKVÉDELEM	IV. KÖZMŰVEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
V. KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOK	V. EGYEDI TERÜLETEK SPECIÁLIS ELŐÍRÁSAI
VI. VEGYES ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK	VI. VEGYES ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK
Mellékletek 1-7.	Mellékletek 1-3.
Függelékek 1-7.	Függelékek 1-5.

Az I. fejezetbe került a Mellékletből a Fogalommagyarázat, és a HÉSZ végéről a sajátos jogintézményekre vonatkozó előírások is. Ebben a fejezetben találhatók a hatályostól eltérően a telekalakításra és az építés általános feltételeire vonatkozó szabályok.
A II. fejezet címéből adódóan új fejezet, itt helyezkednek el a kiegészített általános építési és építészeti előírások mellett új §-onként a Zöldfelületek kialakítására, a Közterületek és közterek kialakítására, a Helyi értékvédelmi területre (ld. külön indoklást is) vonatkozó előírások valamint ebbe a fejezetbe tartoznak a Régészeti területre és Műemléki környezetre, az átdolgozott Táji és természeti értékek védelmére és a Környezetvédelemre vonatkozó előírások.
A III. fejezet az építési övezetek, övezetek tekintetében megegyezik a hatályos HÉSZ II. fejezetével, de az általános előírások nélkül az OTÉK rendszerével egyezően veszi sorba az egyes terület-felhasználási egységeket, mellőzve a sok különálló általános és részletes előírást. Lényegesen leegyszerűsödnek az építési övezetek előírásai a lakó és vegyes övezetekben, mert az egyes sajátos terület-felhasználások egy §-ban és egy táblázatban kerülnek összefoglalásra (kivétel ez alól a különleges területek). Így pl. a hatályos HÉSZ-ben lévő 34 § helyett 12 § foglalja össze a vegyes és lakóterületek építési előírásait. A beépítésre nem szánt területek előírásai is egyszerűsödnek. Az előbbiek miatt a jelenleg 89 §-ból álló HÉSZ mindössze 50 §-ból tevődik össze, mely az alkalmazást is sokkal átláthatóbbá, könnyebbé teszi.
A IV. fejezetbe kerülnek a Közművekre vonatkozó előírások, melyek általában nem sorolhatók be a Helyi építési szabályzatok rendszerébe, ezért célszerű ezeket külön fejezetként kezelni.
Az V. fejezetbe kerülnek az egyes területekre – de nem külön építési övezetre – vonatkozó előírások, mint pl. a Városközpontra, Ófalura, "Pára" területre vonatkozó speciális előírások. Ez a fejezet ad helyet a későbbiekben "részletes" szabályozásra kerülő területek speciális előírásainak is.
A VI. fejezet gyakorlatilag megegyezik a hatályos tervi VI. fejezettel, csak a közterületekre és sajátos jogintézményekre vonatkozó előírások kerülnek a HÉSZ I. ill. II. fejezetébe.
A Mellékletek csak a Fogalommagyarázat tekintetében változnak, illetve a hatályos HÉSZ 1. sz. melléklete a TM, ezentúl SZT (Szabályozási terv) a HÉSZ tervi melléklete, azaz külön számot nem kap.
A Függelékek nem változnak.

Néhány részletesebb indokolást igénylő módosítás:

A telekalakítás előírásai kiegészülnek:
- a közterület lejegyzés akkor is végrehajtható lesz, ha a telekterület a közterület lejegyzés után az előírt méret alá csökken (ennek az előírásnak a hiánya gyakori problémája az építéshatóságnak);
- egy-egy telektömbben a közművek (pl. átemelő, vízmű, stb.) számára kisebb telek is kialakítható, mint az előírt építési telek mérete, így a jövőben elkerülhető lesz az ilyen telkek ipari, ill. most már különleges területbe történő besorolása;
- kertvárosias lakóterületen előírásra kerül a telekegyesítéssel létrehozható új telek mérete, ezzel elkerülhető az egyes tömbökben aránytalan beépítési méretek megjelenése (a beépíthető alapterület is korlátozásra kerül);
- a "Tak"-os területek előírásai finomításra kerülnek, ezután a telekegyesítés, telekhatár-rendezés elvégezhetősége mellett, egyes – jelen állapotában is megfelelő méretű és egyéb feltételekkel rendelkező – telkek beépíthetővé válnak anélkül, hogy az egész tömbre telekalakítási terv készülne.

A lakóterületek beépítés-intenzitását korlátozó, harmonikus beépítését elősegítő, illetve az egyedileg megjelenő, léptékbontó beruházások megakadályozását szolgáló előírások:

A telekegyesítéskor létrehozható maximális telekméret meghatározása (legfeljebb az előírt legkisebb telekméret háromszorosa).
Az elhelyezhető épületek maximális alapterületének meghatározása (legfeljebb az előírt legkisebb telekmérethez tartozó beépíthető alapterület kétszerese).
Bekerülnek a HÉSZ-be a beépítési módokra, építési vonalra, illeszkedésekre vonatkozó szabályok, valamint korlátozásra kerülnek a lakásszámok.
Kiegészülnek az épület kialakítására vonatkozó előírások, a tetőidőm, anyaghasználatra (tetőfedés, homlokzat) vonatkozóan.

A rendeltetési egységek, illetve lakásszámok változása:

A vegyes területeknél az alapvető számítási mód a kialakítható lakásszám ill. rendeltetési egység szám tekintetében megmarad.
Új szabály azonban, hogy az előírt számú parkolók 50 %-át az épületen belül ill. terepszint alatt kell elhelyezni.
Az 50 %-os elhelyezési kötöttség a 20-nál több parkoló-szükségletnél jelentkezik. Kivételt célszerű tenni az 500 m2-nél kisebb kereskedelmi létesítmények esetében.
A szabály célja, hogy a város frekventáltabb, központi területein ne a parkolók alakítsák a városképet.

Átláthatóbbá válik a kertvárosias lakóterületen építhető lakásszám meghatározása: eltörlésre kerül a helyi védett területhez tartozó lakásszám korlátozás és a kialakult beépítéshez igazodó, bonyolult lakásszám meghatározás. Ehelyett a kertvárosias lakóterületen általános szabályként 2 lakás ill. az épületen belüli max. 30 m2-es nem zavaró hatású rendeltetési egység építhető, azonban egy-egy építési övezetben ez csak 1 lakásra korlátozódik. Javaslatunk szerint a 30 m2-es egyéb, nem zavaró hatású rendeltetési egység kialakíthatóságára mindenhol lehetőséget kell adni.

Helyi értékvédelmi területre vonatkozó előírások

Új elem a Helyi Építési Szabályzatban, a korábbi HÉSZ nem tartalmazott ilyen jellegű előírásokat. Jelen előírások nem megismétlik, illetve helyettesítik a város építészeti örökségének helyi védelméről szóló 41/2008. (VI.27.) KGY. ÖK sz. rendeletet tartalmát, hanem kiegészítik, megerősítik azt a településkép védelmét szolgáló – lényegében az Ófalura vonatkozó – speciális előírásokkal. Ennek során meghatározásra kerülnek a hagyományos telekszerkezet megóvása érdekében a területen lehetséges telekalakítási szabályok, az épületkialakítás, illetve az épületeken alkalmazható építési anyagok jellegének, a homlokzatok színezésének, illetve a melléképítmények elhelyezhetőségének szabályai.

A közművesítésre vonatkozó szabályok

A közművekre vonatkozó előírások külön fejezetbe (IV) kerülnek és más rendszerben lesznek csoportosítva. Az egyik legfontosabb változás, hogy az évek óta felmerülő szennyvízkezelő megoldásra – az egyedi, korszerű szennyvíztisztító kisberendezés elhelyezhetőségére, alkalmazhatóságára – a HÉSZ lehetőséget ad. A hatályos HÉSZ szerint a csatornahálózattal jelenleg el nem látott területeken közműpótló berendezés csak zárt szennyvízgyűjtő lehet. (80.§ (2) bekezdés szerint).
A HÉSZ módosítási javaslata szerint olyan területeken nyílna lehetőség szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazására, ahol a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 3 m3-t és a közcsatorna hálózathoz 200 m-es belül nincs lehetőség, valamint ha az illetékes hatóságok (ÁNTSZ, KÖTEVIFE, VIZIG) a telepítéshez hozzájárulnak. (IV).
Ez az előírás gyakorlatilag a külterületen fekvő (I. ütemű) gazdasági területek (Gksz, Gip), majorok (Km) és a birtokközpontok esetében engedi meg az egyedi szennyvíztisztítás lehetőségét.

2. KÜLTERÜLETI MÓDOSÍTÁSOK INDOKLÁSA

Mezőgazdasági terület

A mezőgazdasági terület szerkezeti tervi és szabályozási rendszere egyaránt megváltozik.
A szerkezeti terv szerinti hármas tagolódású sajátos mezőgazdasági terület-felhasználási rendszert követi a szabályozási terv is, ezen felül mezőgazdasági területként kerülnek szabályozásra – a hatályos szabályozási tervvel összhangban – a II. ütemű gazdasági fejlesztésre kijelölt területek is, a következő eltérésekkel:
· A 7-es főút elkerülő szakasza és a lakóterület között nem beépíthető korlátozott mezőgazdasági területként.
· A 7-es főúttól délre a Gulyás tanya térségi szabályozás megváltozik:
- A hatályos szabályozás szerinti falusias lakóterület helyett kertes mezőgazdasági terület;
- A vasút melletti Gksz-8 beépítésre szánt terület helyett Má-2 mezőgazdasági övezet;
- A Magyar tanya és a mellette lévő másik tanya különleges mezőgazdasági üzemi terület besorolást kap;
- Az ebben a térségben a szerkezeti terv szerinti gazdasági területek olyan mezőgazdasági övezetbe kerülnek, ahol állattartó telep nem létesíthető (Má-2).
· Az M6-os autópálya százhalombattai csomópontjából kiágazó tervezett közúttól délre szabályozott ipari gazdasági területet a fiatal meggyes gyümölcsös védelme érdekében a szabályozási terv általános mezőgazdasági területként szabályozza.

Az általános mezőgazdasági területen belül a szabályozás két övezetet különböztet meg. A kettő között a különbség annyi, hogy az Má-2 övezetben állattartó telep nem létesíthető. Ez az övezet a távlati gazdaság fejlesztés területe.

Korlátozott használatú mezőgazdasági terület a szerkezeti tervi terület-felhasználási egységeken kívül a belterülethez közvetlenül kapcsolódó II. ütemű gazdaságfejlesztési területek.

A kertes mezőgazdasági területen belül a szabályozás két övezetet különböztet meg. A régészeti, természeti értékekkel érintett déli területrész és a Kálvária plató kertes területén (Mk-2) épület nem létesíthető. A többi kertes területen (Mk-1) egy legfeljebb 60 m2-es gazdasági épület létesíthető.

A szerkezeti terv szerinti erdőterületeket a terv a következő övezetekre tagolja:
– Egészségügyi, szociális, turisztikai erdőövezet (Ee);
– Védelmi rendeltetésű erdőövezet (Ev);
– Elsődlegesen védelmi, másodlagosan turisztikai erdőövezet (Ev(e) ).

Egészségügyi, szociális, turisztikai erdőövezet (tervezett közjóléti erdő) a Papi földek tervezett erdőterülete, ahol az OTÉK szerinti előírások alkalmazásával kialakíthatók az erdei turizmus épületei és erdei tó is.
Elsődlegesen védelmi másodlagosan turisztikai erdő a Beliczay sziget hullámtéri erdőterülete, ahol a természetvédelem, vízvédelem mellett az erdő közjóléti funkcióját is hangsúlyozza a szabályozás. Ezen erdő területén azonban épület nem létesíthető.
Érd területén az összes többi erdőterület védelmi rendeltetésű, ahol épület nem létesíthető.

A szabályozási terv tartalmazza az ökológiai hálózat övezeteit, a csúszásveszélyes területet, a vízművek hidrológiai védőterületét továbbá a településkép védelmi területet, régészeti területeket, védett természeti területeket, Natura 2000 területeket. Az egyes övezetek szabályozása során a HÉSZ figyelembe veszi a különböző ágazati jogszabályok fenti területekre vonatkozó korlátozásait is.

A város környezetminősége védelmét szolgáló környezetvédelmi előírások és a táji természeti értékek védelmére vonatkozó előírások összhangban vannak a hatályos HÉSZ előírásaival.
A HÉSZ új eleme a telken belüli zöldfelületekre és a közterületi fasorokra vonatkozó részletes zöldfelületi előírások.

3. FONTOSABB SZABÁLYOZÁSI TERV VÁLTOZÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA

A szabályozási tervlapok egyszerűsödtek, miután a hatályos szabályozási tervek beépítésre kerülnek a teljes igazgatási területre elkészült Szabályozási tervbe. A TM jelű terv SZT-re módosul. A Városközpont közzététel alatt álló tervét is tartalmazza a terv, ez azonban külön lehatárolásra került. A Szabályozási terv a HÉSZ tervi melléklete, más szabályozási tervek az SZT-2-3 számozást kaphatják.

1. Építési övezetek változásai a tervlapokon piros jellel ábrázolva vannak. Differenciálva lettek beépítési mód miatt a városközponton kívüli Vt övezetek, az Ófalusi övezetek egységes besorolást kapnak (Lke-6 és Lke-2 helyett Lke-9, a TAK-os területek Lke-3/k helyett Lke-10).
2. Szabályozási vonalak változásai a mellékelt táblázat szerint (pl. tervezett összekötő utak, gyűjtőutak, átjárók nyomvonalainak figyelembe vételével, Ófalu TAK-os volt zártkerti területeken racionalizálva lettek a tervezett útszélesítések, útkapcsolatok, stb.)
3. A szerkezeti terven településközpont vegyes területből kertvárosias lakóterületre visszaminősített tömbök, tömb részek Lke-11 övezeti besorolást kapnak.
4. A városközponton kívül, a Vt-1 és Vt-2 övezetek Vt-1/l és Vt-2/l övezetre módosulnak, ahol még nincs és nem tervezett zártsorú épület.
5. Azok a kertvárosi Lke-2 övezetek, melyek a szerkezeti tervben településközpont vegyes területre módosultak Vt-2/l építési övezetbe soroltak.
6. A Z zöldterületek számozást kapnak a beépíthetőségnek megfelelően, és nem a funkciónak megfelelő jelet. A speciálisabb szabályokat igénylő Zke övezetek (kegyeleti parkok) megmaradnak. Z-2 besorolást a városi szintű Duna melletti közpark kap. Z-0 besorolásúak (nem építhető) a kis kiterjedésű védő zöldsávok és közterek. Z-1 besorolásúak (2% beépíthetőség) a nagyobb közkertek, parkok, játszóterek, szabadidő funkciójú parkok, mint a volt strand és kemping.
7. Parkvárosban és Érdligeten Lke-2 övezetek néhány tömbben a kialakult beépítés és intenzitás figyelembe vételével Lke-1 övezetre változnak
8. A megszűnt Lke-1/n és Lke-1/t övezetek, melyeknek nem volt eltérő előírása, csak a min. telekméret volt 900 m2-ben meghatározva, egységesen Lke-1 övezetre változnak.
9. Beültetési kötelezettséget és kötelező fásítást ábrázol a terv több gazdasági területen, pl. a lakóterülettel határos gazdasági területeken (pl. Rávna).
10. Tárnoki úti fejlesztési terület egy új Vt-7 övezetet kap.
11. Azok a gazdasági területek, melyek a szerkezeti terven településközpont vegyes területre módosultak, új Vt övezetet kapnak: Gksz-1 helyett Vt-8, Gksz-2 helyett Vt-9.
12. A Szilvafás környéki nem szabályozott területek (csatornázási tervben nem szereplő lakóterületek), melyek telkei már kialakultak, Lke-3 övezetbe soroltak, hasonlóan a szomszédos lakóterületekhez. Az egybefüggő nagy fejlesztési terület (önkormányzati tulajdon) új Lke-8 övezetet kap, nagy telekmérettel.
13. A Bem téri Interspar fejlesztési terület Vt-4 övezet helyett Vt-3 övezetet kap, mert itt nem indokolt 18 m építménymagasság és zártsorú beépítés.
14. Lke-5 építési övezet tömbjeiben a terven jelölésre kerül az előkert mérete, 5 ill. 12 m.
15. Az ófalui műemlék templom is megkapta a Vt-m építési övezetet (pl. ilyen a volt kúria műemlék együttes) Vt-2 helyett.
16. A parkvárosi és érdligeti értékes erdőállománnyal rendelkező tömbbelsők lehatárolásra kerülnek, melyek a telek be nem építhető részét képezik.
17. A terv tartalmazza a még nem hatályos új Városközpont és Mihálytelep szabályozási tervét, az új temető terület tervét, a jóváhagyott Ágoston utcai tervet és az egyeztetés alatt álló szennyvíztisztító és környéke, elkerülő út módosítás tervét.
18. Néhány új fejlesztési területen és a meredek érdligeti tömbökben építési vonalak vannak meghatározva.

Véleményező fórum: Ajánlás sorszáma: Határozat száma: