Előterjesztő:	Polgármester	Testületi / Bizottsági ülés dátuma:	2009. 06. 25
		Használat	Publikus

Előterjesztés címe: Javaslat az Érdi Kistérség területfejlesztési koncepció és programjának elfogadására
Tárgy:



Tisztelt Közgyűlés!


Az Érdi Kistérségi Fejlesztési Tanács október 22-i ülésén elfogadott 9/2008. (10.22.) FT. számú határozatának megfelelően - a TERRA STUDIO Kft. munkatársaival együttműködve, az Érdi Kistérségi Iroda közreműködésével - elkészült az Érdi Kistérség átfogó területfejlesztési helyzetértékelése és fejlesztési programja.

A jelen előterjesztés mellékletét képező dokumentáció a települések szoros együttműködésével készült, a helyzetértékelés és koncepció társadalmi vitájára 2009. március 10-én került sor.

A Kistérségi Irodavezető tájékoztatása szerint a dokumentumokban a települések pontosításait, véleményeit folyamatosan átvezették, a koncepció kiegészült a Városfejlesztési Műszaki és Mezőgazdasági Bizottság 2009. május 12-én megtartott ülésén javasolt észrevételekkel is.

E kistérségi dokumentáció léte állandó pályázati feltétel akár térségi, akár települési fejlesztés megvalósításáról legyen szó.

Fentiek alapján kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy jelen előterjesztést tárgyalja meg, és döntsön a fejlesztési dokumentáció elfogadásáról.

Érd, 2009. június 04.

1

Terra Studio Kft.

A kialakított jövőkép elérésére a koncepció három átfogó célt fogalmazott meg:
§ A kistérség infrastrukturális színvonala és ellátottsága fejlődjön, élve a térségi együttműködésből adódó előnyökkel
§ A közintézményi szolgáltatások elérhetősége, a lakossági alapellátás intézményi és szolgáltatási háttere javuljon
§ A kistérség legyen versenyképes térség, alakuljon ki a térségi adottságokra alapozó, fenntartható, több lábon álló gazdaság

Ezen átfogó célok specifikus tematikus részcélokon keresztül valósulnak meg, melyeket a fenti célfa mutat be.

A program négy prioritás köré szervezi a megvalósítandó célokat és feladatokat:

I. Kommunális és hálózati infrastruktúra mennyiségi és minőségi fejlesztése
II. Közlekedési hálózatok fejlesztése, a szolgáltatások színvonalának emelése
III. Intézményi közszolgáltatások színvonalának és elérhetőségének térségi szintű fejlesztése, a működés gazdaságosságának erősítése
IV. Fenntartható gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése

Prioritások	Intézkedések	Tevékenységek
I. Kommunális és hálózati infrastruktúra mennyiségi és minőségi fejlesztése	I./1. Szennyvízkezelés fejlesztése	§ Szennyvízcsatorna rendszerek és tisztítók fejlesztése
	I./2. Vízrendezés és vízkárelhárítás	§ Felszíni csapadékvíz-elvezető rendszerek fejlesztése
	I./3. Ivóvíz szolgáltatás fejlesztése	§ Hálózati rekonstrukcióval egybekötött térségi ivóvíz szolgáltatás fejlesztése és a meglévő vízbázis hasznosítása
	I./4. Szilárd hulladék kezelésének fejlesztése	§ Kommunális hulladék gyűjtésének és elhelyezésének infrastrukturális fejlesztése (Szelektív hulladékgyűjtési rendszer fejlesztése, kiépítése) § Gyepmesteri szolgáltatás, illetve az elhullott állati tetemek begyűjtési rendszerének kistérségű szintű megoldása
	I./5. Energiagazdálkodás térségi együttműködésben	§ Kistérségi energiagazdálkodási feltételeinek megteremtése § Kistérségi megújuló energia program kidolgozása, és az alternatív energiatermelés, hasznosítás előmozdítása
	I./6. Közösségi Internet hozzáférés fejlesztése	§ Közösségi Internet-hozzáférési pontok, Teleházak kialakítása
II. Közlekedési hálózatok fejlesztése, a szolgáltatások színvonalának emelése	II./1. A kistérség belső elérhetőségi feltételeinek javítása	§ Az alsóbbrendű közúthálózat bővítése, belterületi szakaszok tehermentesítését is szolgáló, hiányzó útkapcsolatok kiépítése § Közlekedésbiztonságot javító és a környezeti terhelés csökkentésével kapcsolatos fejlesztések
	II./2. A közforgalmú közlekedés szolgáltatás színvonalának fejlesztése, a kapcsolódó közlekedési módok közötti integráció megteremtése	§ Térségi autóbusz közlekedés színvonalának javítása, elővárosi vasúti ráhordó szerep erősítése § Az elővárosi vasúti közlekedés fejlesztése § Vízi közlekedés fejlesztése
	II./3. A kistérségi kerékpárút hálózat fejlesztése	§ A kistérségi kerékpárút hálózat kiépítése § Kerékpáros közlekedés kiegészítő infrastrukturális elemeinek kiépítése
III. Intézményi közszolgáltatások színvonalának és elérhetőségének térségi szintű fejlesztése, a működés gazdaságosságának erősítése	III./1. Bölcsődei és a közoktatás intézményi alapellátásának térségi színű fejlesztése	§ Bölcsődei és közoktatási intézmények működési feltételeinek javítása és speciális nevelési igényű gyerekek képzési feltételeink javítása § A pedagógiai szakmai szolgáltatások hiányának pótlása
	III./2. Az egészségügyi szolgáltatások elérhetőségének javítása	§ A lakosság egészségi állapotának és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése, racionalizálása, kihasználtság-vizsgálat, kistérségi egészségterv készítése § Integrált Kistérségi Egészségi Rendszer (IKER) kiépítése
	III./3. Szociális intézményhálózat térségi fejlesztése	§ Szociális ellátás kistérségi szintű szervezése
	III./4. A kistérség kulturális és aktív szabadidő-eltöltést szolgáló infrastruktúrájának fejlesztése	§ A kistérség kulturális intézményeinek infrastrukturális és programfejlesztése, összehangolása § A kistérség sportlétesítményeinek fejlesztése, összehangolása, kihasználtság-vizsgálata
	III./5. Közrendvédelmi együttműködés	§ Közrendvédelmi együttműködés kistérségen belüli fejlesztése
	III./6. A kistérség belső és külső kommunikációjának megerősítése és a térségi együttműködések fejlesztése	§ Kistérségi elektronikus média kialakítása a települési médiumok együttműködésének ösztönzése (honlap, tv) § Nemzetközi és belföldi kapcsolatok kistérségi együttműködésben történő fejlesztése § Civil szervezetekkel való együttműködések ösztönzése
IV. Fenntartható gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése	IV./1. Gazdasági-logisztikai funkcióra szánt területek hasznosításra történő előkészítése és térségi szintű menedzselése	§ Gazdasági-logisztikai hasznosításra szánt területek rendezési vonatkozású átalakítása § Hasznosításra szánt területek specializált infrastrukturális fejlesztése – különös tekintettel a logisztikai és innovatív tevékenységekre § Kistérségi gazdasági ingatlan kataszter készítése § Gazdasági jellegű marketing tevékenység folytatása
	IV./2. Az innovatív tevékenységek gazdasági súlyának növelése a térségben	§ Térségi innovációs központ létrehozása § Kapcsolatépítés a budapesti képzőhelyekkel és kutató központokkal, helyi kutatási bázis fejlesztése
	IV./3. A helyi kis és közepes vállalkozások versenyképességének, együttműködésének javítása	§ Vállalkozói adatbázis létrehozása § Térségi és tevékenység alapon szerveződő fórumok szervezése
	IV/4. A humánerőforrás kereslet és kínálati oldalának nagyobb fokú összehangolása	§ Munkaerőpiac strukturális egyensúlyának megteremtése a térség gazdasági és érdekvédelmi szereplőinek együttműködésével § Közcélú foglalkoztatás (közmunka) növelése kistérségi együttműködésben § A szakképzés közép és felsőfokú szintjének intézményi fejlesztése
	IV./5. A kistérség turisztikai potenciáljának tágabb térségbe integrált, értékszemléletű kiaknázása	§ Turisztikai vonzerők és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése § Komplex turisztikai programcsomagok kialakítása § A turizmusfejlesztésben érdekelt szervezetek és a turisztikai marketing fejlesztése

4

1. Az Érdi kistérség fejlesztési Stratégiája és annak megalapozása 5

1.1. A stratégia alkotás megalapozása 5

1.1.1. A stratégia alkotás elvi megalapozása 5
1.1.2. Fejlesztési eszközrendszer 8
1.1.3. A program kommunikálása – Társadalmasítás 10

1.3. Az Érdi kistérség területfejlesztési koncepciójának célrendszere (Célfa) 15

1.4. Hosszú távú (15-20 éves) átfogó cél 17

1.5. Közép távú (7-8 éves) tematikus célok 17

1.6. Az Érdi kistérség fejlesztési stratégiája 20

1.7. A program szerkezete 21

2. Az Érdi kistérség területfejlesztési koncepciója 23

2.1. I. Prioritás: Kommunális és hálózati infrastruktúra komplex térségi fejlesztése 23

2.2. II. Prioritás: Közlekedési hálózatok, illetve szolgáltatások megerősítése 24

2.3. III. Prioritás: Intézményi közszolgáltatások színvonalának és elérhetőségének térségi szintű fejlesztése, a működés gazdaságosságának erősítése 26

2.4. IV. Prioritás: A fenntartható gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése 27

2.5. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK 30

3. Az ÉrdI kistérség területfejlesztési programja 44

3.1. I. Prioritás: Kommunális és hálózati infrastruktúra komplex térségi fejlesztése 44

3.1.1. Intézkedés: Szennyvízkezelés fejlesztése 44
3.1.1.1. Tevékenység: Szennyvízcsatorna rendszerek és tisztítók fejlesztése 45
3.1.2. Intézkedés: Vízrendezés és vízkárelhárítás 46
3.1.2.1. Tevékenység: Felszíni és csapadékvíz-elvezető rendszerek fejlesztése 47
3.1.3. Intézkedés: Az ivóvízszolgáltatás fejlesztése 51
3.1.3.1. Tevékenység: Hálózati rekonstrukcióval egybekötött térségi ivóvíz szolgáltatás fejlesztése és a meglévő vízbázis hasznosítása 52
3.1.4. Intézkedés: Szilárd hulladék kezelésének fejlesztése 55
3.1.4.1. Tevékenység: Kommunális hulladék gyűjtésének és elhelyezésének infrastrukturális fejlesztése 56
3.1.4.2. Tevékenység: Gyepmesteri szolgáltatás, illetve az elhullott állati tetemek begyűjtési rendszerének kistérségű szintű megoldása 60
3.1.5. Intézkedés: Energiagazdálkodás térségi együttműködésben 62
3.1.5.1. Tevékenység: Kistérségi energiagazdálkodási feltételeinek megteremtése 63
3.1.5.2. Tevékenység: Kistérségi megújuló energia program kidolgozása, és az alternatív energiatermelés, hasznosítás előmozdítása 64
3.1.6. Intézkedés: Közösségi Internet hozzáférés fejlesztése 66
3.1.6.1. Tevékenység: Közösségi Internet-hozzáférési pontok, Teleházak kialakítása 67

3.2.1. Intézkedés: A kistérség belső elérhetőségi feltételeinek javítása 69
3.2.1.1. Tevékenység: Az alsóbbrendű közúthálózat bővítése, a belterületi szakaszok tehermentesítését is szolgáló, hiányzó útkapcsolatok kiépítése 70
3.2.1.2. Tevékenység: Közlekedésbiztonságot javító és a környezeti terhelés csökkentésével kapcsolatos fejlesztések 75
3.2.2. Intézkedés: A közforgalmú közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése, a kapcsolódó közlekedési módok közötti integráció megteremtése 79
3.2.2.1. Tevékenység: Térségi autóbusz-közlekedés színvonalának javítása, az elővárosi vasúti "ráhordó szerep" erősítése 80
3.2.2.2. Tevékenység: Az elővárosi vasúti közlekedés fejlesztése 84
3.2.2.3. Tevékenység: Vízi közlekedés fejlesztése 87
3.2.3. Intézkedés: Kistérségi kerékpárút-hálózat fejlesztése 89
3.2.3.1. Tevékenység: Kistérségi kerékpárút-hálózat kiépítése 90
3.2.3.2. Tevékenység: Kerékpáros közlekedés kiegészítő infrastrukturális elemeinek kiépítése 92

3.3.1. Intézkedés: Bölcsődei és a közoktatás intézményi alapellátásának térségi színű fejlesztése 94
3.3.1.1. Tevékenység: Bölcsődei és közoktatási intézmények működési feltételeinek javítása és speciális nevelési igényű gyerekek képzési feltételeinek javítása 95
3.3.1.2. Tevékenység: A pedagógiai szakmai szolgáltatások hiányának pótlása 98
3.3.2. Intézkedés: Az egészségügyi szolgáltatások elérhetőségének javítása 99
3.3.2.1. Tevékenység: A lakosság egészségi állapotának és az egészségügyi ellátórendszernek a fejlesztése, racionalizálása, kihasználtság-vizsgálat, valamint kistérségi egészségterv készítése 102
3.3.2.2. Tevékenység: Integrált Kistérségi Egészségi Rendszer (IKER) kiépítése 104
3.3.3. Intézkedés: A szociális intézményhálózat térségi fejlesztése 105
3.3.3.1. Tevékenység: Szociális ellátás kistérségi szintű szervezése 106
3.3.4. Intézkedés: A kistérség kulturális és aktív szabadidő-eltöltést szolgáló infrastruktúrájának fejlesztése 108
3.3.4.1. Tevékenység: A kistérség kulturális intézményeinek infrastrukturális és programfejlesztése, összehangolása 109
3.3.4.2. Tevékenység: A kistérség sportlétesítményeinek fejlesztése, összehangolása, kihasználtság-vizsgálata 112
3.3.5. Intézkedés: Közrendvédelmi együttműködés 116
3.3.5.1. Tevékenység: Közrendvédelmi együttműködés kistérségen belüli fejlesztése 116
3.3.6. Intézkedés: A kistérség belső és külső kommunikációjának megerősítése és a térségi együttműködések fejlesztése 118
3.3.6.1. Tevékenység: Kistérségi elektronikus média kialakítása a települési médiumok együttműködésének ösztönzése 119
3.3.6.2. Tevékenység: Nemzetközi és belföldi kapcsolatok kistérségi együttműködésben történő fejlesztése 122
3.3.6.3. Tevékenység: Civil szervezetekkel való együttműködések ösztönzése 123

3.4.1. Intézkedés: Gazdasági-logisztikai funkcióra szánt területek hasznosításra történő előkészítése és térségi szintű menedzselése 125
3.4.1.1. Tevékenység: Gazdasági-logisztikai hasznosításra szánt területek rendezési vonatkozású átalakítása 127
3.4.1.2. Tevékenység: Hasznosításra szánt területek specializált infrastrukturális fejlesztése – különös tekintettel a logisztikai és innovatív tevékenységekre 130
3.4.1.3. Tevékenység: Kistérségi gazdasági ingatlan kataszter készítése 132
3.4.1.4. Tevékenység: Gazdasági jellegű marketing tevékenység folytatása 135
3.4.2. Intézkedés: Az innovatív tevékenységek gazdasági súlyának növelése a térségben 137
3.4.2.1. Tevékenység: Térségi innovációs központ létrehozása 139
3.4.2.2. Tevékenység: Kapcsolatépítés a budapesti képzőhelyekkel és kutató központokkal, helyi kutatási bázis fejlesztése 142
3.4.3. Intézkedés: A helyi kis és közepes vállalkozások versenyképességének, együttműködésének javítása 145
3.4.3.1. Tevékenység: Vállalkozói adatbázis létrehozása 147
3.4.3.2. Tevékenység: Térségi és tevékenység alapon szerveződő fórumok szervezése 150
3.4.4. Intézkedés: A humánerőforrás kereslet és kínálati oldalának nagyobb fokú összehangolása 152
3.4.4.1. Tevékenység: Munkaerőpiac strukturális egyensúlyának megteremtése a térség gazdasági és érdekvédelmi szereplőinek együttműködésével 154
3.4.4.2. Tevékenység: Közcélú foglalkoztatás (közmunka) növelése kistérségi együttműködésben 156
3.4.4.3. Tevékenység: A szakképzés közép és felsőfokú szintjének intézményi fejlesztése 158
3.4.5. Intézkedés: A kistérség turisztikai potenciáljának tágabb térségbe integrált, értékszemléletű kiaknázása 161
3.4.5.1. Tevékenység: Turisztikai vonzerők és a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése 162
3.4.5.2. Tevékenység: Komplex turisztikai programcsomagok kialakítása 168
3.4.5.3. Tevékenység: A turizmusfejlesztésben érdekelt szervezetek és a turisztikai marketing fejlesztése 171

6

5

A fejlesztésben érintett kistérség kedvező gazdaság és közlekedés földrajzi helyzeténél fogva Magyarország gazdaságilag fejlett területei közé tartozik. Fontos, hogy az Érdi kistérség gazdasága egy minőségorientált fenntartható pályára álljon és a térségen belüli differenciált fejlesztési stratégiával sokoldalúságát bizonyítva régiós és országos szinten fokozza versenyképességét. A kistérségben a foglalkoztatás kérdése kevésbé a munkanélküliség kapcsán kerül előtérbe, sokkal inkább annak strukturális problémái miatt. A munkaerőpiac és a gazdasági igények harmonizációja a versenyképességet is erőteljesen befolyásoló tényezők, tehát minőségi (strukturális) fejlesztések ezen a területen is elengedhetetlenek.
Az elv érvényesítése különösen fontos a gazdaságilag jelenleg vezető pozícióban lévő Közép-magyarországi régióban, ahol a kiterjedő országos és nemzetközi közúthálózati fejlesztések nyomán más területek is hasonlóan kedvező közlekedésföldrajzi helyzetbe kerülnek, ezáltal csökkentve az Érdi kistérség egyedi adottságainak jelentőségét.

A tervezési dokumentumban feltűntetett intézkedések és tevékenységek projektekben leképeződő megvalósításának feltétele, hogy azok a komplex fenntarthatóság alapfeltételeinek megfeleljenek. Ennek érdekében az egyes intézkedéseket, tevékenységeket és projekteket fejlesztési tervekkel, illetve megvalósíthatósági tanulmányokkal és hatásvizsgálatokkal kell alátámasztani. A fejlesztések fenntarthatósági szempontjai közül a környezeti aspektus komoly jelentőséget képvisel az Érdi kistérségben is. Ennek figyelembevétele hozzájárul a kistérségben az élhető környezet megteremtéséhez, valamint a főváros és agglomerációja körül kialakult rekreációs zóna minőségének és vonzerejének javításához. A természeti és épített környezet olyan fejleszthető adottságai a térségnek, amelyek potenciálisan hozzájárulnak a gazdasági versenyképesség fenntartható fejlesztéséhez.
Amíg az egészséges életfeltételek biztosítása, azaz az élhető környezet kialakítása és fenntartása elsősorban konkrét településfejlesztési programok megvalósításával biztosítható, addig a környezet és természetvédelmi szempontok érvényesülése horizontális programelem. A mindenkori vezetők felelőssége, hogy a meghozott döntések, a támogatott beruházások, kiadott engedélyek kapcsán mérlegeljék azok természeti és települési környezetre gyakorolt hatásait, vagy akár az általuk irányított szervezet működésében érvényesítsék ezeket az elveket (pl. környezetirányítási rendszer bevezetésével).

A programalkotás fontos tervezési kérdése, hogy a stratégiában megvalósításra javasolt tevékenységek végrehajtása miként járul hozzá a különféle társadalmi csoportok érdekeinek érvényre juttatásához, a megvalósuló létesítmények, szolgáltatások, lehetőségek hozzáférhetőségének biztosításához.
Alapkérdés, hogy a kistérség minden lakosa egyforma eséllyel érje el a különböző szolgáltatásokat, tehát kortól, nemtől, egészségi állapottól függetlenül részesüljön azokból, másrészt pedig, hogy a különböző szolgáltatások elérése fizikailag is biztosított legyen mindenkinek bármely településen él a kistérségben – elősegítve ezzel a hátrányos helyzetű csoportok (pl. roma népesség, fogyatékkal élők) integrációját.

A partnerség és hálózatépítés a települések, azok lakossága, az érintett intézmények valamint gazdasági szervezetek és hatóságok kapcsolatainak létrehozását és azok élénkítését jelenti. A stratégiai és operatív programba foglalt közép- és hosszútávú térségfejlesztésre vonatkozó elképzelések megvalósítása az érintettek összehangolt önkéntes és felelős részvételével zajlik.

Az Érdi kistérség négy településéből kettő is rendelkezik olyan adottságokkal, amelyek alkalmassá teszik térségi feladatok ellátására. Lényeges, hogy a térségi szinten szervezhető és szervezendő feladatok esetében a lehető legnagyobb számban vegyenek részt a települések a feladatok decentralizált ellátásában.

A helyi demokrácia erősödése a döntéshozatalban és a döntésvégrehajtásban is feltételezi a lehető legszélesebb körű társadalmi részvételt mind települési, mind pedig térségi szinten. Ismert, hogy jelenleg Magyarországon a társadalmi részvétel intenzitása messze elmarad a lehetőségektől és nagyrészt az erősebb, országos hálózattal rendelkező civil szerveződések tevékenységében nyilvánul meg. Az elmúlt 15 esztendőben a civil szféra professzionalizálódásának vagyunk tanúi országos szinten, ugyanakkor ezen folyamat látványos erősítésére van szükség a kisebb közösségek esetében. A civil szféra által végzett közösségfejlesztés erősíti az állampolgárok területfejlesztésben betöltött lehetséges szerepének kialakulását.
A térségi programozás szintjén a civil szféra erősítése az alulról építkező kezdeményezések, csoportosulások elvi és gyakorlati (infrastrukturális) támogatását jelenti. A települési önkormányzatok által alkotott társulásnak tevőleges feladata a civilek képviseletének biztosítása a települések, illetve a kistérség fejlesztési vonatkozású döntéseinek meghozatalában.
A döntéshozatal mellett a program, illetve projektvégrehajtások esetében is javasolt a teljeskörű társadalmi részvétel lehetőségének biztosítása. Ez elsősorban azt jelenti, hogy a helyi társadalomnak lehetőséget kell biztosítani a jelenlétre a projektciklus minden szakaszában. Ezáltal is hatékonyabb lesz az eredmények gyors integrálása a helyi társadalom mindennapi életébe, illetve eredményesebbé válik az esetleges negatív hatások kezelése is.

A program végrehajtásának sikeressége érdekében elengedhetetlen annak folyamatos nyomon követése, a végrehajtás ütemének és hatékonyságának ellenőrzése (monitoringja) és szükség esetén az operatív elemek – változó kondícióknak megfelelő –módosítása. A program kiegészítése, módosítása azért is indokolt, mivel a forrásfelhasználás ütemezésének koordinációját lehetővé tevő nemzeti és régiós alapdokumentumok aktuálisan kidolgozás (értékelés, elfogadás) alatt állnak. Ugyanez érvényes a kistérségre vonatkozó egyes ágazati programokra is, melyek tartalmával való összhang alapvető elvárás ezen dokumentummal szemben.
A program tehát az európai uniós gyakorlatnak megfelelően a folyamatos monitoring és a visszacsatolások alapján alakuló rugalmas rendszert képvisel.

A célrendszer és fejlesztési prioritások meghatározásánál elengedhetetlen annak figyelembe vétele, hogy a települések és térségek, civil, non-profit szervezetek és kisebb mértékben a gazdaság szereplői továbbra is a pályázati rendszereken keresztül jutnak fejlesztési forrásokhoz. Jelentős feltétele a programban foglalt fejlesztési irányok és az azokon belüli projektek megvalósulásának, hogy a települések önkormányzatai, illetve egyéb térségi szervezetek és vállalkozások rendelkezzenek a projekt finanszírozáshoz szükséges saját forrással.

A 2007-2013 közötti időszakban a Strukturális Alapok az alábbi három fő célkitűzést hivatottak megvalósítani:
1. Konvergencia
2. Regionális versenyképesség és foglalkoztatás
3. Európai Területi Együttműködés – ETE (SEES, CES, Interreg IVC, INTERACT2, ESPON, URBACT 2007-2013, Magyar- Szlovák határmenti együttműködés), amelyet a nemzetközi együttműködés szempontjából érdemes figyelembe venni.

A jelen program tartalmának megvalósulását támogató elsődleges forrásai az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT), mely 8 ágazati és 7 regionális programot foglal magában. Közép-magyarországi régió Operatív Programja. A Közép-magyarországi régió az egy főre jutó GDP értéke alapján 2007-től – az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK számú Tanácsi Rendeletben meghatározott – "Regionális versenyképesség és foglalkoztatás" célkitűzés hatálya alá tartozik. A támogatás szintje a régióban fokozatosan csökken, 2011-re eléri a "Regionális versenyképesség és foglalkoztatás" célkitűzés átlagos, egy főre jutó támogatásintenzitási szintjét, s azután már nem vehet igénybe ERFA forrásokat.

A pályázatok esetén szükséges önerő biztosítására rendelkezésre álló önkormányzati költségvetési források rendkívül szűkösek. A projektek megvalósulásának esélyeit növelendő fontos, hogy a települések hozzájussanak a kiegészítő és társfinanszírozás különféle forrásaihoz.
A kistérségi feladatok ellátásához lehetőség van egy ún. Kistérségi Fejlesztési Alap kialakítására, mely a kistérség részét képező települések egyéni, arányos hozzájárulása révén jön létre. A Fejlesztési Alaphoz történő hozzájárulás az egyes települések bevételeihez köthető (pl. a helyi adóbevételek 1%-a). Az Alap létrehozása és fenntartása az egyes önkormányzatok kölcsönös együttműködésén alapulva a térségi szintű feladatok és fejlesztések ellátásához kapcsolódik.

Az utóbbi években a bankok által elérhetővé tett hitelforrások jelentős része az önkormányzati szférát célozza meg. A bankok közül elsősorban a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) emelhető ki.
Ez egyrészt lehetővé teszi olyan települési, megyei vagy regionális jelentőségű fejlesztések megvalósítását, melyek régóta szerepelnek az önkormányzatok tervei között, másrészt viszont lehetőséget teremt kisebb, helyi vagy kistérségi fejlesztések megvalósítására is. A banki hitelek lehetőséget jelentenek az önerő finanszírozására, és az utófinanszírozás kapcsán felmerülő likviditási problémák megoldására, elsősorban áthidaló hitelek formájában.
Hitelek igénybevétele esetén szükséges az adósságszolgálat teljesítésének a megszervezése is, ami ugyan időben eltolva, de saját forrás lekötését jelenti.

Az önkormányzatok nagyobb projektek (pl. művelődési ház stb. építése, illetve rekonstrukciója) esetén a projektek egyes, üzleti alapon működtethető elemeinek megvalósítására vállalkozókat vonhat be. A vállalkozói tőke bevonása azoknál a projektelemeknél feltétlen szükséges, amelyek nélkülözhetetlenek a befektetés működéséhez, de az önkormányzatok megvalósításukra nem pályázhatnak és működtetésük is csak vállalkozói keretek között folyhat hatékonyan.
A vállalkozói forrásbevonás esetén vizsgálandó, hogy a vállalkozói tőke megtérüléséhez szükséges-e – a működtetési időszakban – önkormányzati hozzájárulás a működtetéshez.

A magán források közcélú beruházásokba történő bevonásának napjainkban egyik elterjedt módja az ún. PPP (Public Private Partnership) konstrukciók alkalmazása. A PPP-modellben az állam a közszolgáltatás hosszú távú – jellemzően 20-30 éves – biztosítását rendeli meg a magánszférától. A magántársaság felelőssége az infrastruktúra tervezése, megépítése, működtetése, valamint (legalább részben) a projekt finanszírozása, míg a megrendelő állam és/vagy önkormányzatok szolgáltatási díjat fizetnek. A közszférabeli szerződő fél feladata a projekt definiálása, a szolgáltatás minőségének meghatározása, az árazási politika kialakítása és az ellenőrzési, monitoring feladatok ellátása. A PPP konstrukciók alkalmazása egyrészt jelentősen csökkenti a projektek önkormányzati és állami forrásigényét, másrészt adott ágazatokban, területeken a projektek PPP-vel költséghatékonyabban, rugalmasabb módon és magasabb minőségi szinten valósíthatók meg.

Az ingatlanlízing megoldást jelenthet a forráshiányos önkormányzatoknak a területszerzés finanszírozási korlátainak áthidalásában. A különböző pénzügyi (a futamidő végén önkormányzati tulajdonszerzést jelentő) és operatív (tulajdonszerzéssel nem járó tartós bérlet) lízing konstrukciók segítségével a lízingelő önkormányzat úgy őrizheti meg likviditását, hogy banki hitelkeretei és egyéb biztosítékai változatlanul fennmaradnak. A lízingdíjak fix, tervezhető költségek, melyek az ingatlan használatával párhuzamosan, ütemezetten jelennek meg. Legtöbb esetben maga a finanszírozott ingatlan a fedezet, ezért további fedezetre nincs szükség.

Az Érdi Kistérség Többcélú Társulása Programja egymásra épülő intézkedéseket, tevékenységeket és az ezekhez kapcsolódó projekteket tartalmazza. A programelemek végrehajtása feltételezi a legszélesebb körű társadalmi konszenzust, hiszen a program csak úgy válhat valóban a kistérség minden lakójának javára, ha a helyi társadalom egészében és elemeiben megismerheti a programot és alkalma nyílik a projektek tervezését, végrehajtását követni, illetve befolyásolni. Ennek feltétele, hogy a program dokumentáció minél szélesebb körben váljék hozzáférhetővé a végrehajtásban érintettek számára.

Az egyik legszélesebb körben hozzáférhető információforrás a kistérség településein megjelenő helyi sajtótermékek, és más térségi kompetenciájú média, melyekben a program célrendszere, illetve az aktuálissá váló programelemek ismertetése történhet meg. A dokumentum teljes szövegét a programban javasolt kistérségi vonatkozású honlap egyik oldalaként javasolt hozzáférhetővé tenni. Az Internet hozzáférés révén mindenki számára biztosított a dokumentum elérhetősége.

Mivel a program közép és hosszú távú fejlesztési elképzeléseket tartalmaz, a támogatási feltételek változásával, új fejlesztési szempontok előtérbe kerülésével a program rugalmas bővítésére, módosítására lehetőséget kell biztosítani.

Fontos, hogy a kistérségben aktív szakmai szervezetek hozzáférhessenek a dokumentumhoz (elektronikus formában), hogy kialakítsák stratégiájukat a programhoz történő kapcsolódásukat illetően. A szakmai szervezetek és professzionalizálódó civil szervezetek véleménye és javaslatai mellett a helyi társadalom javaslatainak beépítésére is módot kell adni, amely a Kistérségi Iroda által biztosított fórumokon keresztül érvényesülhet.

SWOT analízis

Erősségek	Gyengeségek
A kistérség kiváló közlekedés-földrajzi adottságokkal rendelkezik, három páneurópai közlekedési folyosó is áthalad rajta; A közúti-vasúti közlekedési alágazat – a fővonalak tekintetében – megfelelő hálózati ellátottságú és műszaki kiépítettségű; A térség és közvetlen környezete Magyarország dinamikusan fejlődő térsége; A kistérség érintett a szuburbanizáció által, így népességszáma folyamatosan emelkedik; Magas az aktív népesség foglalkoztatottsági aránya; A népesség képzettségi struktúrája rendkívül kedvező; A térség a legnagyobb létszámú és vásárlóerejű piac (Budapest és agglomerációja) középpontjában fekszik; A külföldi működőtőke befektetések szempontjából jók az adottságok; A kistérség rendelkezik mindazokkal a tényezőkkel, amelyek a kedvező vállalkozási környezet kialakulásához szükségesek; A kistérség több ipari területtel és ipari parkká fejleszthető gazdasági területtel rendelkezik; A kistérség vállalkozási szempontból országos viszonylatban fejlettnek mondható; A kistérségben a társas vállalkozások részaránya magas, jelentősen meghaladja a megyei és az országos értéket; A kistérség településeinek lakásállománya fiatalos A kistérség településein a vezetékes víz, a gáz, valamint a villamos energia ellátás hálózatai közel teljes mértékben kiépültek; A kistérségben kielégítő a kommunikációs infrastruktúra hálózatok lefedettsége; A térség külső részein a még jelentős zöldterületek a rekreációs turizmus számára nyújtanak lehetőséget; A rendezvényturizmus a kistérségben egyre jelentősebb turisztikai ágazat; A Duna mentén jelentős, turisztikai célú fejlesztésekre alkalmas területek vannak; A kistérség települései intenzív, elsősorban kulturális jellegű kapcsolatokat tartanak fenn külföldi testvérvárosokkal;	A meglévő közlekedési hálózatok, s a ráépülő közforgalmú közlekedés nem támogatja a kistérség települései közötti szorosabb együttműködést, a főváros centrikusság dominál a közlekedésben; A kistérség úthálózatának minősége folyamatosan romlik; A települések belterületén hiányosak a közlekedés biztonságát javító elemek; Az ingázás, illetve a turizmus során is számításba vehető vízi közlekedés kikötői infrastruktúrája kiépítetlen; A kiemelkedően kedvező képzettségi struktúra nem helyben hasznosul, hanem a fővárosban; A térség szellemi bázisát kihasználó tudásigényes iparágak vállalkozásainak száma alacsony; A jellemzően kereskedelmi, logisztikai és ipari egységek mellett alacsony a hosszú távú fejlődést megalapozó modern technológiák és a K+F tevékenység aránya; A szennyvíz- és a felszíni vízelvezetés a kistérség több településén nincs megfelelően megoldva; Még mindig jelentősnek mondható a százhalombattai Dunai Finomító levegő és vízszennyezése és tetemes az égetésből származó levegőszennyezés; Közösségi terek, kulturális kikapcsolódásra alkalmas helyek hiánya; A kistérségi turizmust támogató infrastrukturális elemek és hálózatok kiépítetlenek, a szálláshelykínálat hiányos; A térség turizmusban érdekelt szereplői közötti együttműködések szintje alacsony, nincs egységes turisztikai arculat; Az üzleti turizmus infrastruktúrája fejletlen; A rekreációs célú, természeti és örökség turizmus infrastruktúrája szintén viszonylag kialakulatlan és elmaradott; A közlekedési és ipari eredetű környezetterhelés rontja a rekreációs tevékenységek és a természetközeli turisztikai ágazatok fejlesztésének feltételeit;
Lehetőségek	Veszélyek
A kedvező közlekedésföldrajzi helyzet az EU források bevonásával együttesen lehetőséget jelent a logisztikai szerepkör mennyiségi és minőségi erősítésére; Az elővárosi vasút fejlesztése, illetve az autóbusz viszonylatok átszervezése az ingázás minőségi feltételeinek megteremtésére, a közúti forgalom nagyságának csökkentésére; Az elővárosi vasút fejlesztése lehetőséget teremt az ingázás minőségének javítására és a közúti forgalom nagyságának csökkentésére. Az M6 autópálya észak-déli irányú, európai jelentőségű közúti tengelye révén új gazdaságfejlesztési, logisztikai potenciál jelenik meg, amennyiben lesz M7-tel összekötött része A nemzetközi cégközpontok jellemzően a növekedési pólusokban és azok közvetlen, még élhetőbb környezetet biztosító környezetében keresnek telephelyet; A nemzetközi logisztikai-disztribúciós cégek számára a kistérség Közép-Európa egyik legjobb adottságú területe; Budapest közelsége biztosítja a gazdaság fejlődéséhez szükséges tudásbázist, humán tőkét és üzleti infrastruktúrát; A települések meglévő kulturális programjainak továbbfejlesztése, kistérségű szintre terjesztése Érd MJV és Százhalombatta közigazgatási határán húzódik a Duna, mely a napi ingázáshoz és a térségi turizmushoz köthető személyszállítás, valamint a logisztikához kapcsolható áruszállítás terén számos lehetőséget rejt; A nemzetközi és a belföldi turizmus növekedésével párhuzamosan nő a tőke érdeklődése a turisztikai befektetések iránt; A kistérség a hazánk legjelentősebb turisztikai célterületének számító Budapest közvetlen szomszédságában fekszik; A budapestiek, valamint a hazai és külföldi üzletemberek rekreációs igénye folyamatos és növekvő; A jelentős termálvízvagyon (Érd, Százhalombatta) turisztikai hasznosítása nagy lehetőségeket teremt mind a rekreációs turizmus, mind a gyógyturizmus szempontjából; A térséget érinti a Duna-menti európai kerékpárút-hálózat A Közös Duna Program számtalan területen jelent lehetőséget a kistérség számára (pl. vízi személy- és áruszállítás)	A fenntartható fejlődés szempontjait figyelmen kívül hagyó, öncélú közlekedésfejlesztés esetén a növekvő tranzit- és célforgalom összes káros hatása a kistérséget terheli. A kistérségi-települési, területi szintű közlekedésfejlesztési szándékok nem találkoznak az ágazati fejlesztési tervekkel, egymás kedvező hatását kioltó fejlesztési elemek valósulnak meg; A települések térségi szinten nem kellően összehangolt fejlesztései nem kívánt versenyhelyzetet teremtenek azok között és gyengítik a térségen belüli kohéziót Továbbra is a kereskedelmi és logisztikai tevékenységet folytató nemzetközi nagybefektetők érkeznek a területre, ami rendkívül egyoldalúvá teszi a térség gazdaságát; A magasabb hozzáadott-értékű tevékenységek megjelenésének idejére jó eséllyel elfogynak a kiajánlható területek; A multinacionális vállalatok megszűntetik helyi telephelyeiket a makrogazdasági okok és/vagy a világgazdasági körülmények alakulása miatt; A fokozatosan romló környezeti állapot miatt a turisták elkerülik a kistérséget; A kistérség közvetlen közelében van Budapest, amely Magyarország legjelentősebb rekreációs, turisztikai jellegű piaca Az ipari és egyéb gazdasági célú telephelyek, illetve lakóparkok további területi terjeszkedése gyengítheti a turisztikai potenciált; A Duna-menti fejlesztéseket az árvizek korlátozzák.

o Az Érdi kistérség területfejlesztési koncepciójának célrendszere (Célfa)

o Hosszú távú (15-20 éves) átfogó cél
A főváros kapujában fekvő Érdi kistérség mind földrajzi, mind közlekedési helyzetét kihasználva, fejlett gazdasággal és bővülő népességgel bíró térség, mely lakosságának fenntartható magas életminőséget, a térségben működő vállalkozásoknak és a befektetőknek versenyképes üzleti környezetet nyújt, fejlett, a szükségleteket teljes körűen kielégítő intézményi és infrastrukturális rendszerre alapozva, miközben fejlődési irányvonala a Duna-mente természeti és táji potenciál hatékony kihasználásával, rekreációs és idegenforgalmi szereppel bővül.
o Közép távú (7-8 éves) tematikus célok
1. A kistérség infrastrukturális színvonala és ellátottsága fejlődjön, élve a térségi együttműködésből adódó előnyökkel

Az Érdi kistérségben a népességnövekedéssel az infrastruktúra-hálózat fejlesztés terén lépést kell tartani, illetve pótolni szükséges a korábban elmaradt infrastrukturális beruházásokat. Az egyes területeken súlyos infrastrukturális hiányosságok kijavítása szükséges ahhoz, hogy javuljon a kistérségben lakók életminősége. Ezen beruházások egy része térségi/kistérségi összefogás keretében hatékonyabban valósítható meg.

A kistérségben a közlekedési rendszer fejlesztése, a települések közötti kommunikáció javítása fontos cél. A kistérséget érintő nagytérségi infrastrukturális hálózatok felújítása (vasút) és kiépülése, bővítése (gyorsforgalmi utak) mellett a kistérség belső közlekedési hálózatának szerkezetfejlesztése is egyre sürgetőbb

Az Érdi kistérség mindezért a következő célokat tűzi ki:
1. A kistérség műszaki (kommunális és hálózati) infrastruktúrája elégítse ki a növekvő lakosság szükségleteit;
2. A települések közötti és az agglomerációs reláció fizikai kapcsolatai erősödjenek, a közlekedési elérhetőség feltételei javuljanak;
3. A települések szennyvízkezelő rendszereivel kapcsolatos hiányok szűnjenek meg;
4. A csapadékvíz elvezető és tároló rendszer térségi szintű problémái megoldódjanak;
5. A hulladékgazdálkodás minőségi paramétereinek javuljanak.
6. Az energiagazdálkodás hatékonysága és biztonsága javuljon

2. A közintézményi szolgáltatások elérhetősége, a lakossági alapellátás intézményi és szolgáltatási háttere javuljon

A lakosság életminősége több tényező függvénye, a településeken elérhető szolgáltatások mennyisége és minősége azonban alapvetően meghatározza azt. Az Érdi kistérségben kiemelt fontosságú a lakossági alapellátás intézményi és szolgáltatási színvonalának növelése. Mind az oktatás-nevelés, mind az egészségügyi ellátás terén egyre több, elsősorban kapacitásbeli hiányosság mutatkozik, melyre a lakosságszám (jelenlegi és jövőbeli) dinamikus növekedése miatt a kistérségben komoly figyelmet kell fordítani. A fejlesztésekkel, bővítésekkel párhuzamosan új intézményi kapacitások kiépítése és minőségi fejlesztése válik indokolttá, minden vonatkozásban. E tekintetben hatékony kistérségi munkamegosztásra van szükség.

Életminőséget befolyásoló tényezőnek tekinthető a szabadidő hasznos eltöltésének lehetősége is. Ennek intézményesített formái gyakran csak a fővárosban érhetők el, pedig helyben egyre nagyobb igény mutatkozik a kulturális szolgáltatásokra. Kiemelt cél a helyi kulturális gazdaság infrastrukturális és intézményi fejlesztése a már meglévő elemekre alapozva. A kulturális programok terén is bővülő kistérségi együttműködésre van szükség.

Az Érdi kistérség mindezért a következő célokat tűzi ki:
1. A bölcsődei szolgáltatás intézményi háttere fejlődjön;
2. Az óvodai és általános iskolai kapacitások kihasználása javuljon;
3. Az oktatás-nevelés és a kultúra magas színvonalú speciális szolgáltatásainak térségi hozzáférhetősége javuljon;
4. Az egészségügyi szolgáltatások elérhetősége javuljon;
5. Szociális ellátás hozzáférhetősége javuljon;
6. A közművelődés háttérintézményei bővüljenek,
7. A közrend és biztonság magas fokú legyen
8. A kulturális programok kistérségi szinten javuljanak;

3. A kistérség legyen versenyképes térség, alakuljon ki a térségi adottságokra alapozó, fenntartható, több lábon álló gazdaság

Az Érdi kistérség földrajzi fekvését és elérhetőségét tekintve kedvező adottságokkal rendelkezik, gazdasági súlya viszont számottevően növelhető. Az Érdi kistérségnek ezért kitűzött célja a település tőkevonzó képességének erősítése, versenyképességének javítása és így a helyi gazdaság – elsősorban kis és középvállalkozások révén történő – dinamizálása. Ehhez a tudatos fejlesztéshez a kistérség települései befektetők vonzására alkalmas fejlesztési területekkel is rendelkeznek. A befektetővonzásban a térségi településeknek olyan stratégiát kell alkalmazniuk, melyek a magasabb hozzáadott értékű, tudásigényes tevékenységek, ágazatok megtelepedését motiválják. Szükséges, hogy a kistérség gazdasági struktúrája olyan irányba tolódjon el, mely versenyképes, a helyi adottságok kihasználásán, és a helyi munkaerő foglalkoztatásán alapul, s több pilléren nyugszik.

A helyi foglalkoztatás és a tudásigényes iparágak letelepedése akkor érhető el, ha a betelepülő és helyben levő vállalkozások számára megfelelő szinten képzett munkaerő áll rendelkezésre. Ehhez szükséges az oktatási-képzési rendszer kistérségi szintű összehangolása a befektetők igényeivel. Fontos azoknak a társadalmi rétegeknek a foglalkoztatásba vonása is, melyek munkaerőpiaci integrációja eddig nem volt megfelelő – ebben a képzés szintén fontos szerepet kap.

Az Érdi kistérség kedvező környezeti adottságai, nagy összefüggő zöldfelületei, termálvízkészlete, a Duna-part kiaknázatlan lehetőségei, az aktív szabadidő eltöltésének számos változata, az építészeti és kulturális örökség illetve a kulturális programok jelentős, de nagyrészt kiaknázatlan turisztikai adottságnak tekinthetők. A területfejlesztés fontos pillére a szabadidő-gazdaság fejlesztése, mely a kistérség főváros-környéki fekvéséből, a kedvező megközelítésből, valamint elsősorban a Duna-menti területek rekreációra való alkalmasságából adódó potenciálokra épít. A meglévő turisztikai kínálatot fejleszteni és bővíteni, valamint minőségileg javítani szükséges, másrészt a megélénkülő idegenforgalmi érdeklődésre alapuló háttér-infrastruktúrát (pl. szállás- és vendéglátó kapacitás) is bővíteni kell. Mindezek, s a hatékonyabb turisztikai marketing hozzájárulnak a térség ismertségének és jó hírének növeléséhez, ami más ágazatokra is pozitív hatással lesz.

Az Érdi kistérség mindezért a következő célokat tűzi ki:
1. Erősödjön a térség tőkevonzó képessége, a helyi lehetőségeknek és igényeknek megfelelő mennyiség- és minőségorientált, környezettudatos gazdasági fejlődés váljon jellemzővé;
2. Növekedjen a térség szellemi bázisát kihasználó tudásigényes iparágak gazdasági súlya;
3. A gazdaságfejlesztés a helyi foglalkoztatás-növelésére és a veszélyeztetett foglalkoztatotti csoportok re-integrálására irányuljon;
4. Magas színvonalú, a szükségleteknek megfelelő szakképzés jöjjön létre.
5. A kistérség idegenforgalma, szabadidő-gazdasága mennyiségi és minőségi tekintetben egyaránt növekedjen, különös tekintettel a Duna-menti térségre
6. Közös marketing révén alakuljon ki és váljon ismertté a kistérség turisztikai arculata.



o o Az Érdi kistérség fejlesztési stratégiája
A mátrix azt jelzi, hogy a specifikus célokhoz a koncepció alapstruktúráját jelentő prioritások, miként járulnak hozzá. A hozzájárulás mértékét a színek jelzik.

Átfogó célok:	I.. A kistérség infrastrukturális színvonala és ellátottsága fejlődjön, élve a térségi együttműködésből adódó előnyökkel	II. A közintézményi szolgáltatások elérhetősége, a lakossági alapellátás intézményi és szolgáltatási háttere javuljon	III. A kistérség legyen versenyképes térség, alakuljon ki a térségi adottságokra alapozó, fenntartható, több lábon álló gazdaság
Specifikus célok: Prioritások:	1/1. A kistérség műszaki (kommunális és hálózati) infrastruktúrája elégítse ki a növekvő lakosság szükségleteit;	1/2. A települések közötti és az agglomerációs reláció fizikai kapcsolatai erősödjenek, a közlekedési elérhetőség feltételei javuljanak;	1/3. A települések szennyvízkezelő rendszereivel kapcsolatos hiányok szűnjenek meg;1/4. A csapadékvíz elvezető és tároló rendszer térségi szintű problémái megoldódjanak;1/5. A hulladékgazdálkodás minőségi paramétereinek javuljanak.1/6. Az energiagazdálkodás hatékonysága és biztonsága javuljon2/1. A bölcsődei szolgáltatás intézményi háttere fejlődjön;2/2. Az óvodai és általános iskolai kapacitások kielégítsék az igényeket;2/3. Az oktatás-nevelés és a kultúra magas színvonalú speciális szolgáltatásainak térségi hozzáférhetősége javuljon;2/4. Az egészségügyi szolgáltatások elérhetősége és minősége javuljon;2/5. A szociális ellátás hozzáférhetősége javuljon;2/6. A közművelődés háttérintézményei bővüljenek.2/7. A közrend és biztonság magas fokú legyen2/8. A kulturális programok kistérségi szinten javuljanak.3/1. Erősödjön a térség tőkevonzó képessége, a helyi lehetőségeknek és igényeknek megfelelő mennyiség- és minőségorientált gazdasági fejlődés váljon jellemzővé;3/2. Növekedjen a térség szellemi bázisát kihasználó tudásigényes iparágak gazdasági súlya;3/3. A gazdaságfejlesztés a helyi foglalkoztatás-növelésére és a veszélyeztetett foglalkoztatotti csoportok re-integrálására irányuljon;3/4. Magas színvonalú, a szükségleteknek megfelelő szakképzés jöjjön létre.3/5. A kistérség idegenforgalma, szabadidő-gazdasága mennyiségi és minőségi tekintetben egyaránt növekedjen, különös tekintettel a Duna-menti térségre;3/6. Közös marketing révén alakuljon ki és váljon ismertté a kistérség turisztikai arculata.
I. Kommunális és hálózati infrastruktúra mennyiségi és minőségi fejlesztése
II. Közlekedési hálózatok fejlesztése a szolgáltatások színvonalának emelése
III. Intézményi közszolgáltatások színvonalának és elérhetőségének térségi szintű fejlesztése, a működés gazdaságosságának erősítése
IV. Fenntartható gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése

68

Prioritások	Intézkedések	Tevékenységek
I. Kommunális és hálózati infrastruktúra mennyiségi és minőségi fejlesztése	I./1. Szennyvízkezelés fejlesztése	§ Szennyvízcsatorna rendszerek és tisztítók fejlesztése
	I./2. Vízrendezés és vízkárelhárítás	§ Felszíni csapadékvíz-elvezető rendszerek fejlesztése
	I./3. Ivóvíz szolgáltatás fejlesztése	§ Hálózati rekonstrukcióval egybekötött térségi ivóvíz szolgáltatás fejlesztése és a meglévő vízbázis hasznosítása
	I./4. Szilárd hulladék kezelésének fejlesztése	§ Kommunális hulladék gyűjtésének és elhelyezésének infrastrukturális fejlesztése (Szelektív hulladékgyűjtési rendszer fejlesztése, kiépítése) § Gyepmesteri szolgáltatás, illetve az elhullott állati tetemek begyűjtési rendszerének kistérségű szintű megoldása
	I./5. Energiagazdálkodás térségi együttműködésben	§ Kistérségi energiagazdálkodási feltételeinek megteremtése § Kistérségi megújuló energia program kidolgozása, és az alternatív energiatermelés, hasznosítás előmozdítása
	I./6. Közösségi Internet hozzáférés fejlesztése	§ Közösségi Internet-hozzáférési pontok, Teleházak kialakítása
II. Közlekedési hálózatok fejlesztése, a szolgáltatások színvonalának emelése	II./1. A kistérség belső elérhetőségi feltételeinek javítása	§ Az alsóbbrendű közúthálózat bővítése, belterületi szakaszok tehermentesítését is szolgáló, hiányzó útkapcsolatok kiépítése § Közlekedésbiztonságot javító és a környezeti terhelés csökkentésével kapcsolatos fejlesztések
	II./2. A közforgalmú közlekedés szolgáltatás színvonalának fejlesztése, a kapcsolódó közlekedési módok közötti integráció megteremtése	§ Térségi autóbusz közlekedés színvonalának javítása, elővárosi vasúti ráhordó szerep erősítése § Az elővárosi vasúti közlekedés fejlesztése § Vízi közlekedés fejlesztése
	II./3. A kistérségi kerékpárút hálózat fejlesztése	§ A kistérségi kerékpárút hálózat kiépítése § Kerékpáros közlekedés kiegészítő infrastrukturális elemeinek kiépítése
III. Intézményi közszolgáltatások színvonalának és elérhetőségének térségi szintű fejlesztése, a működés gazdaságosságának erősítése	III./1. Bölcsődei és a közoktatás intézményi alapellátásának térségi színű fejlesztése	§ Bölcsődei és közoktatási intézmények működési feltételeinek javítása és speciális nevelési igényű gyerekek képzési feltételeink javítása § A pedagógiai szakmai szolgáltatások hiányának pótlása
	III./2. Az egészségügyi szolgáltatások elérhetőségének javítása	§ A lakosság egészségi állapotának és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése, racionalizálása, kihasználtság-vizsgálat, kistérségi egészségterv készítése § Integrált Kistérségi Egészségi Rendszer (IKER) kiépítése
	III./3. Szociális intézményhálózat térségi fejlesztése	§ Szociális ellátás kistérségi szintű szervezése
	III./4. A kistérség kulturális és aktív szabadidő-eltöltést szolgáló infrastruktúrájának fejlesztése	§ A kistérség kulturális intézményeinek infrastrukturális és programfejlesztése, összehangolása § A kistérség sportlétesítményeinek fejlesztése, összehangolása, kihasználtság-vizsgálata
	III./5. Közrendvédelmi együttműködés	§ Közrendvédelmi együttműködés kistérségen belüli fejlesztése
	III./6. A kistérség belső és külső kommunikációjának megerősítése és a térségi együttműködések fejlesztése	§ Kistérségi elektronikus média kialakítása a települési médiumok együttműködésének ösztönzése (honlap, tv) § Nemzetközi és belföldi kapcsolatok kistérségi együttműködésben történő fejlesztése § Civil szervezetekkel való együttműködések ösztönzése
IV. Fenntartható gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése	IV./1. Gazdasági-logisztikai funkcióra szánt területek hasznosításra történő előkészítése és térségi szintű menedzselése	§ Gazdasági-logisztikai hasznosításra szánt területek rendezési vonatkozású átalakítása § Hasznosításra szánt területek specializált infrastrukturális fejlesztése – különös tekintettel a logisztikai és innovatív tevékenységekre § Kistérségi gazdasági ingatlan kataszter készítése § Gazdasági jellegű marketing tevékenység folytatása
	IV./2. Az innovatív tevékenységek gazdasági súlyának növelése a térségben	§ Térségi innovációs központ létrehozása § Kapcsolatépítés a budapesti képzőhelyekkel és kutató központokkal, helyi kutatási bázis fejlesztése
	IV./3. A helyi kis és közepes vállalkozások versenyképességének, együttműködésének javítása	§ Vállalkozói adatbázis létrehozása § Térségi és tevékenység alapon szerveződő fórumok szervezése
	IV/4. A humánerőforrás kereslet és kínálati oldalának nagyobb fokú összehangolása	§ Munkaerőpiac strukturális egyensúlyának megteremtése a térség gazdasági és érdekvédelmi szereplőinek együttműködésével § Közcélú foglalkoztatás (közmunka) növelése kistérségi együttműködésben § A szakképzés közép és felsőfokú szintjének intézményi fejlesztése
	IV./5. A kistérség turisztikai potenciáljának tágabb térségbe integrált, értékszemléletű kiaknázása	§ Turisztikai vonzerők és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése § Komplex turisztikai programcsomagok kialakítása § A turizmusfejlesztésben érdekelt szervezetek és a turisztikai marketing fejlesztése

Az Érdi kistérség területfejlesztési koncepciója

o I. Prioritás: Kommunális és hálózati infrastruktúra komplex térségi fejlesztése
Az Érdi kistérség hagyományosan az egyik legkedveltebb agglomerációs célterület a Budapestről kitelepülő illetve a főváros munkaerőpiacán megjelenő vidéki lakosság számára, mely elsősorban kedvező földrajzi elhelyezkedésének, kiváló közlekedési kapcsolatainak, valamint a viszonylag széles körű szolgáltatási ellátottságának köszönhető. A kistérség lakónépessége és a települések lakófunkciójú területe a rendszerváltás idei állapothoz képest számottevően megnövekedett, s ezzel együtt a kommunális infrastruktúrára és a szolgáltatásokra vonatkozó mennyiségi és minőségi igények is jelentősen növekedtek. A nagymérvű népességrobbanás bekövetkezte előtti – gyakran amúgy is alacsony szinten kiépített – infrastrukturális hálózatoknak a terhelése viszonylag rövid idő alatt jelentősen megnövekedett. Az újabb és újabb területek beépítésével az infrastrukturális hálózatok bővítése számos esetben nem tudott lépést tartani, ami bizonyos kommunális infrastrukturális elemeket illetően (pl. a szennyvízkezelés, vízrendezés) jelentős lemaradások és hiányosságok kialakulásához vezetett. Emellett új szükségletek is megjelentek, melyek kielégítése szintén fontossá vált. Korunk információs társadalmának fokozatos kiépülésével és a globalizálódó gazdasági viszonyok között a magasabb életminőség biztosításának alapját jelentő kommunális és hálózati infrastruktúra fejlesztése nélkülözhetetlenné vált a települések versenyképességének megőrzésében.

A problémák megoldása számos esetben új szemléletet követel meg a települések vezetőitől. Nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjanak a kistérségi együttműködés keretében megvalósított projektek. A települési szinten kezelt, egyéni megoldások gyakran nem elég költséghatékonyak, míg a települési összefogással megvalósított fejlesztéseknél a mérethatékonyság jobban érvényesül. A legtöbb esetben a különböző közszolgáltatások racionális és hatékony ellátása (pl. a hulladékgazdálkodási rendszerek, az ivóvíz-szolgáltatás, a gyepmesteri szolgáltatás stb.) csak több településre kiterjedve, illetve megszervezve valósítható meg, ezért célszerű a közszolgáltatások közös igénybevételének folyamatos vizsgálata. A településeknek szükséges megvizsgálni az adott projektre vonatkozó együttműködési lehetőségeket, és kistérségi, vagy adott esetben néhány település összefogásával létrejövő együttműködés keretében megvalósítani az aktuális fejlesztési elképzeléseket. Különösen akkor, ha ezek a rendszerek a települések, illetve a kistérség határain is átnyúlnak. A települések saját hatáskörében végrehajtott fejlesztések mellett a konkrét esetekben a kistérségi összefogással megvalósított fejlesztési projekteknek kell előtérbe kerülniük. Az Érdi kistérségben ilyen projektre példa az Érd, Diósd és Tárnok együttműködésével megvalósuló szennyvíztisztító telep rekonstrukció és szennyvízelvezető rendszer fejlesztés. Hasonló térségi együttműködésre van lehetőség a hulladékkezelés területén, s csak térségi összefogással valósítható meg eredményesen a vízrendezés és vízkárelhárítás. Az ivóvíz-szolgáltatás terén a térségi együttműködés számottevően javíthatja a költséghatékonyságot. Kistérségi szintű összefogás keretében jelentős költségmegtakarítás és csökkenő függőség érhető el az energiagazdálkodás terén történő fejlesztéssel és racionalizálással, mely egyrészről olcsóbb intézményi ellátást, másrészről az alternatív megoldások előtérbe helyezését eredményezi.

A kommunális infrastruktúra fejlesztése mellett lényeges az információs társadalom alapelemének, az internetes hálózatoknak a kiépítése és közösségi szinten elérhető pontjainak kiépítése. Azokon a településeken, ahol széles rétegek számára nem válik elérhetővé az Internet, ott a lakosság többsége nem lesz képes megfelelni az információs társadalom által támasztott kihívásoknak. A közösségi Internet hozzáférés biztosítása hozzájárul az esélyegyenlőség elvének érvényesítéséhez is.

Intézkedések:

1. Szennyvízkezelés fejlesztése
2. Vízrendezés és vízkárelhárítás
3. Ivóvíz szolgáltatás fejlesztése
4. Szilárdhulladék kezelésének fejlesztése
5. Energiagazdálkodás térségi együttműködésben
6. Közösségi Internet hozzáférés fejlesztése
o II. Prioritás: Közlekedési hálózatok, illetve szolgáltatások megerősítése
A lakosság helyváltoztatási igényét a közlekedési rendszerek szolgálják ki. A kedvező elérési, utazási feltételek megteremtése hozzájárul a társadalmi-gazdasági kapcsolatok dinamizálásához, mivel a közlekedés szorosan kapcsolódik a társadalom, a gazdaság számos funkciójához. Az elérési viszonyokon, szállítási lehetőségeken keresztül biztosítja a kommunikációs kapcsolatok fizikai formáját, s befolyásolja azok fejlődését.

Az Érdi kistérség közlekedésföldrajzi helyzete kiváló, az autópályák és vasúti fővonalak jelenléte, valamint a főváros szomszédsága a gazdasági potenciál és életminőség szempontjából is meghatározó, összességében kiváló logisztikai csomópont. Az M7-M0-M6 gyorsforgalmi utak számos előnyt jelentenek a térség számára: egyrészt megkönnyítik a térségben élők mobilitását, másrészt közvetlenül vonzzák a térségbe a potenciális befektetőket (amennyiben ehhez megfelelő ingatlankínálat társul). A kistérségi fejlesztési program olyan feladatokra fókuszál, amelyek a gyorsforgalmi utak, a vasúti fővonalak, a Duna, az országos közlekedési csomóponti szerepkör előnyeinek felerősítésére és hátrányainak kiküszöbölésére irányul. Ez elsősorban a mobilitást, az ingázóforgalom magasabb színvonalú kiszolgálását, a települések tranzitforgalmának csökkentését, a kistérség belső kohézióját erősítő haránt irányú kapcsolatrendszer fejlesztését, az elkerülő utak kialakítását, a nagy forgalmi terheléshez igazodóan a közlekedésbiztonság fokozását, valamint a környezeti terhelés csökkentését célozza.

A prioritás magába foglalja a közforgalmú tömegközlekedéssel, azon belül az autóbusz, az elővárosi vasút és a vízi közlekedéssel kapcsolatos fejlesztési javaslatokat, valamint a települések térségi hálózatba történő szervezését elősegítő alsóbbrendű közúthálózat és elkerülő utak bővítését. A kistérségi alsóbbrendű közúthálózat sűrűségének növelése, új elkerülő utak megépülése, a települések kapcsolatainak javítása hatékonyan támogatja a piaci igényekhez igazodó munkaerő-áramlást, valamint a közösen, társulási alapon működtetett szolgáltatások és intézmények jobb elérhetőségét is biztosítja. A haránt irányú közlekedési kapcsolatok hiánya (utak, tömegközlekedési viszonylat) éppen a szabad munkaerő mobilitását gátolja, s az ingavándor-forgalmat a túlterhelt fővárosi irányokra terheli. A közlekedési hálózatok és arra alapozottan a közforgalmú tömegközlekedés fejlesztése a kistérség kohézióját is szolgálja. A Duna, mint közlekedési folyosó (VII. korridor) kihasználása is nagyobb szerepet kap a közforgalmú vízi közlekedés feltételeinek kialakításával.

A térségi szintű hálózatépítés eszköze a kerékpárút-hálózat és járulékos infrastrukturális elemeinek (tárolók, beállók stb.) kiépítése. A biztonságos kerékpáros közlekedés feltételei megteremtésének közép-, illetve hosszú távú megvalósításának indoka, hogy kettős funkciót képes betölteni a kistérség életében. Egyrészt biztosítja az egymás közelében lévő települések viszonylatában a hivatásforgalmú kerékpáros közlekedés feltételeit, másrészt bekapcsolható az elsősorban turisztikai célokat szolgáló nagytérségi, régiós hálózatokba, és beépíthető a kistérség turisztikai programjába.

Intézkedések:

1. A kistérség belső elérhetőségi feltételeinek javítása
2. A közforgalmú közlekedés szolgáltatás színvonalának fejlesztése, a kapcsolódó közlekedési módok közötti integráció megteremtése
3. A kistérségi kerékpárút hálózat fejlesztése


o III. Prioritás: Intézményi közszolgáltatások színvonalának és elérhetőségének térségi szintű fejlesztése, a működés gazdaságosságának erősítése
A kistérségnek aktív szerepet kell vállalni az egyes feladat-ellátási rendszerek szervezésében, különösen a humán szolgáltatások terén, mint a közoktatási ellátás, az egészségügyi és szociális ellátás, a gyermekjóléti ellátás, a közművelődés. Emellett kistérségi szinten kell gondoskodni többek között a pedagógiai szakszolgáltatásról, pedagógiai szakmai szolgáltatásról. Az Érdi Kistérségi Többcélú Társulásnak is elsődleges célja a közszolgáltatások magasabb szakmai színvonalon történő ellátása.

A kistérségnek egységes koncepciót kell kialakítani az e területeken történő funkciómegosztásra, melyben minden település bizonyos területeken térségi szintű feladatokat lát el. A növekvő népesség, s azon belül is a fiatalkorúak és az időskorúak számának emelkedése minden településen hasonló kérdésként jelentkezik. Az intézményi ellátás területén illetve egyes szolgáltatások szervezésének területén térségi program kidolgozására van lehetőség, melynek keretében megtörténhet a társulási szinten szerveződő feladat-ellátási csoportok programozása.

A prioritás a hosszú távú igényekre alapozva javasolja bölcsődei ellátó helyek létrehozását, mely közvetetten a munkaerő-gazdálkodásra is hatással van. A nevelési intézmények működési feltételeinek javításával, szükség esetén kapacitásuk bővítésével tompítani kell a jelenleg nagyarányú települések közötti ingázást.

A programban fontos hangsúlyt kap az oktatási-nevelési kapacitások térségi szinten történő hatékony kihasználása és minőségi fejlesztése. Előbbi a demográfiai prognózisok alapján jelentős (fejlesztési) feladatként jelentkezik, utóbbi pedig a diákság helyben tartását erősíti.

További térségi szintű fejlesztésre javasolt a pedagógiai szakszolgálati ellátás. Fontos feladat a térségben élő speciális nevelési igényű gyerekek állapotának és ezzel nevelési igényeinek felmérése és minél nagyobb arányban történő helyi szintű ellátása.

Az egészségügyi ellátás területén összehangolt ellátásszervezésre van szükség, kistérségi alapon szerveződő ellátó rendszer révén törekedni kell a lehető legmagasabb fokú integrációra. Kistérségi együttműködésben kell megvalósítani a járóbeteg szakellátást.

Kistérségi munkamegosztás keretében javítható a szociális ellátás színvonala és hozzáférhetősége. A szociális szolgáltatások lakosságszám szerint vannak az önkormányzatokra feladatként megállapítva, mely a kisebb településeken nem teszi lehetővé egyes speciális szolgáltatások hatékony fenntartását. Fontos a hiányosságok feltárása, az elvárások és meglévő szolgáltatások összevetésével az egyes ellátási feladatok térségi szintű kezelése. A kistérségben új fejlesztési irányként jelenik meg az alkonygazdasághoz kapcsolódó ellátórendszerek színvonalának javítása, melyet a rekreációs fejlesztésekkel is szinkronba kell hozni.

A prioritás magába foglalja a kistérség kulturális gazdaságának hálózatos fejlesztését (intézmények és civil szervezetek közös fellépése, programszervezés és marketing) valamint az aktív szabadidő eltöltést lehetővé tevő rekreációs és sportlétesítmények megújítását, fejlesztését. Ezáltal csökkenthető a kistérség fővárostól való függése, s a helyi létesítmények kihasználtabbakká és fenntarthatókká válnak. A kistérség rekreációs funkcióját a meglévő adottságok hatékonyabb kihasználásával a főváros népessége számára is vonzóvá kell tenni.

A kistérségen belül ki kell dolgozni a hatékony és gyors információáramlás hátterét, javítani a kommunikációt. Ennek alapjává egy kistérségi honlap válhat, de fontos szerepet kaphatnak a települési televíziók is, melyek a térségi információk bázisát képezik. A rendszer elősegítheti az intézményi szolgáltatások összehangolását, s a civil szféra irányába is kommunikációs csatornát képez, felgyorsítva és hatékonyabbá téve az ügyintézést.

Intézkedések:

1. Bölcsődei és a közoktatás intézményi alapellátás térségi szintű fejlesztése, a működés gazdaságosságának erősítése
2. Az egészségügyi szolgáltatások elérhetőségének javítása
3. Szociális intézményhálózat térségi fejlesztése
4. A kistérség kulturális és aktív szabadidő-eltöltést szolgáló infrastruktúrájának és programjainak fejlesztése
5. Közrendvédelmi együttműködés kistérségen belüli fejlesztése
6. A kistérség belső és külső kommunikációjának megerősítése és a térségi együttműködések fejlesztése
o IV. Prioritás: A fenntartható gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése
A növekvő számú lakosság életminőség javításának gazdasági alapját meg kell teremteni, melyhez helyi bevételekre, s ahhoz a befektetői, üzleti környezet javítására van szükség. A tőkevonzó képesség szintje alapvetően meghatározza a gazdaság teljesítőképességét, s a növekedés hosszútávú fenntarthatóságát. Az Érdi kistérségben a tőkevonzás alapja a kedvező relatív földrajzi helyzet, a jó elérhetőség, a jelentős szabad kiajánlható terület, a megfelelő összetételű és nagy számban rendelkezésre álló munkaerő.

Az Érdi kistérségben – a Százhalombattán meglévő ipari potenciál mellett – elsősorban kereskedelmi, logisztikai és egyéb szolgáltató tevékenységű gazdasági szervezetek betelepülése történt. Ennek megfelelően a kistérségre elsősorban a szolgáltató jellegű, alacsony hozzáadott értéket produkáló tevékenységek váltak jellemzővé. Ugyanakkor a szuburbanizáció révén Budapestről kiáramló népesség magasabb képzettségi szintjéből fakadó struktúrája egyre kevésbé mutat összhangot a helyi igényekkel. Ennek következtében az indokoltnál jóval erősebb az ingázó népesség aránya.

A gazdasági növekedés külföldi működő tőkebeáramlásra alapozott formája a Budapesti agglomeráció más területeihez képest kevésbé volt jellemző (kivételt elsősorban a Százhalombattán az iparba történt külföldi befektetések jelentettek). A nemzetközi jelentőségű úthálózat-fejlesztések (M0, M6) ebből a szempontból új perspektívákat nyitnak meg a kistérség települései előtt. Az új gazdasági kihívások (területekkel kapcsolatos speciális igények, helyben kínált szolgáltatások, gazdasági szereplők magasabb fokú szervezettségi szintje) egységesebb fellépést várnak el a kistérség településeitől a gazdaságfejlesztés területén is.

A térség gazdasági struktúrájának minőségi átalakítása egységes igényként jelenik meg, így a program gazdasági vonatkozású prioritásában is megjelenik a kistérség egységes fellépése.

Meghatározó kérdés a gazdasági hasznosításra szánt területek előkészítése és értékesítési stratégiája. A program kiemelt jelentőséget tulajdonít e területek rendezési vonatkozású és infrastrukturális előkészítésének, hiszen a területek relatív helyzete mellett egyre fontosabb szemponttá válik az a hozzáadott érték, amit ezek a fejlesztések jelentenek. A többletérték hatással van a betelepülő cég minőségi, tevékenységi paramétereire. Az alaposabb előkészítés – ami befektetésekkel jár – hosszabb távon egy magas hozzáadott értéket termelő gazdasági szervezet megtelepedésével mindenképpen előnyösebb. Fontos lenne olyan térségi rendszer kialakítása, mely a befektetőknél is ismertté teszi a kistérség még kiajánlható területeit. Ennek eszközeként javasolt létrehozni a kistérségi területi katasztert, amely egy csomagban kiajánlva a térségen belül kínálhat területi alternatívákat, ezáltal hozzájárul a befektetők térségben tartásához. A kínálati csomag közvetítéséhez fontos a partnerek keresése, a rendszeres kapcsolattartás. Az egységes fellépés feltételezi a térségi image kialakítását, ami nem zárja ki a települések specialitásainak hangsúlyozását, sőt a diverzifikált befektetői igények miatt megkívánja azt.

A fenntartható dinamikus gazdaság kiépítésének alapfeltétele a magas hozzáadott értéket közvetítő, minőségorientált fejlesztések előnyben részesítése. A program e területen a hosszútávon piacképes, állandó fejlesztéseket folytató szolgáltató és termelő beruházások előnyben részesítését javasolja (pl. logisztikai tevékenység csomagoló, disztribúciós tevékenységgel kiegészítve stb.).

A befektető vonzás mellett a prioritás hangsúlyt fektet a helyi kis és közepes vállalkozások (kkv) életképességének javítására. Egyrészt a kkv-k információhoz való hozzájutásának segítésében (pl. forráskeresés, munkaerőtoborzás, képzés, gazdaságfejlesztési információk stb.), másrészt a vállalkozások működési hatékonyságának javítása révén növeli versenyképességüket a hazai és nemzetközi piacokon is. Nagy szerepet kap a vállalkozói együttműködésekben, klaszterekben, beszállítói hálózatokban való részvétel támogatása, a partnerkeresés hatékonyságának javítása.

A fenntartható gazdasági hálózatok kiépítésének feltétele a humán erőforrás megfelelő számban és struktúrában történő biztosítása. A kistérségre jellemző a nagyfokú "keresztbe ingázás", mely jelzi, hogy a munkaerő kereslet és kínálat nincs összhangban. Szükségszerű a keresleti oldal igényeinek pontos ismerete és erre alapozva a képzési, átképzési struktúrák folyamatos frissítése. A programban nagy szerepet kap a munkaerőpiac szereplőinek rendszeres kapcsolattartása, valamint a szakképzés színvonalának és kínálatának folyamatos bővítése.

A gazdaságfejlesztési prioritáson belül a program ágazati szintű intézkedésben foglalkozik a turisztikai és rekreációs kínálat tágabb térségbe történő integrálásával, feltételrendszerének fejlesztésével, ami megfelelő forrásallokáció és menedzsment esetén a kistérség egyik jelentős bevételi forrásává válhat.

Intézkedések:

1. Gazdasági-logisztikai funkcióra szánt területek hasznosításra történő előkészítése és térségi szintű menedzselése
2. Az innovatív tevékenységek gazdasági súlyának növelése a térségben
3. A helyi kis és közepes vállalkozások versenyképességének javítása
4. A humánerőforrás keresleti és kínálati oldalának összehangolása
5. A kistérség turisztikai és rekreációs potenciáljának kihasználása


o

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK

2008-ban elkészült Érd MJV Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS), melyet Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 101/2008. (IV. 24.) KGY. határozatban elfogadott. S folyamatban van a szintén 2008-ban elkészített Százhalombatta IVS-ének elfogadása is.

Az IVS tartalmi követelményei és az azokkal kapcsolatos szakpolitikai elvárások az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által 2007-ben kiadott Városrehabilitáció 2007-2013-ban című kézikönyvben találhatók. Ennek felülvizsgálatával, 2009. január 28-i dátummal készült el a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium felügyeletével a Városfejlesztési kézikönyv második, javított kiadása.

Az integrált városfejlesztési stratégia középtávú, stratégiai szemléletű, de megvalósítás orientált tervezési dokumentum, amely meghatározza a városok középtávú városfejlesztési tevékenységeit. Az integrált városfejlesztési stratégia tematikus szempontokat integráló, területi alapú tervezési szemlélettel készül. Célja az egyes városrészekre vonatkozó célok kitűzése, és annak középtávon való érvényesítése. Területi alapon hangolja össze a különböző szakpolitikai megközelítéseket (pl. gazdaságfejlesztés, környezeti fejlesztés, közlekedésfejlesztés, társadalmi célok megvalósítása, stb.), összefogja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplői, lakosság) céljait, elvárásait az önkormányzat városfejlesztésben meghatározó és döntéshozó szerepe mellett. Az integrált megközelítés további eleme, hogy a fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját, megvalósítási és fenntartási módját is összefüggéseiben kezeli. Az integrált városfejlesztési stratégia minden város számára eredményes eszköz fejlesztéseinek összehangolása, optimalizálása céljából.

Az IVS teljesen lefedi a várost, mindegyik városrésszel kapcsolatban megállapításokat tesz, és kiemel olyan, középtávon különösen fontos városrészeket, amelyek koncentrált városfejlesztési tevékenységek kulcsfontosságú területei lesznek. Az elemzés elsődleges célja ezen koncentráció megalapozása.

Az IVS a településmérettől és -szerkezettől függően jelöl ki akcióterületeket, amelyek a városfejlesztés gócpontjai, kiemelkedő fejlesztési célterületei lesznek középtávon (7-8 év). Az akcióterület nem csak a városrehabilitáció célterületeit tartalmazza (tehát azon területeket, ahol a városi szövet megújításra kerül), hanem azon zöldmezős fejlesztéseket is, amelyek új beépítést eredményeznek. Az akcióterület azon területeket jeleníti meg, ahol az önkormányzat a fejlesztéseket alapvetően befolyásoló pozícióban van, tehát közvetlen ráfordítással vagy más eszközzel részt vesz a fejlesztésben. Fontos, hogy a megvalósítandó fejlesztések volumene ne szakadjon el a reális lehetőségektől, azokat a stratégia tervezése és megvalósítás során folyamatosan értékeljék. A városfejlesztési akció olyan összetett tartalmú önkormányzati fejlesztés végrehajtását jelenti, melyet a város önkormányzata meghatározott idő alatt, meghatározott műszaki, gazdasági, társadalmi és városépítészeti eredményekkel, meghatározott pénzügyi paraméterekkel (kiadásokkal és bevételekkel) valósít meg. Az akcióterületi tervezés a közszféra és a magánszféra strukturált együttműködésére épül. Az integrált városfejlesztési stratégiában az akcióterület kijelölése indikatív, melynek pontosítására lehetőség – s a legtöbb esetben szükség – van az akcióterületi terv elkészítése során.

Az Érdi IVS összefoglalása Készítette: Ecorys Magyarország Kft. 2008

Jövőkép: Érd, mint regionális és lokális szolgáltató és szabadidő központi funkciót ellátó kertváros, egy mikroregionális információs, szolgáltató-transzfer, szabadidő és turisztikai központ

Átfogó célok: két fő hangsúly jelenik meg: a Városi pólus, illetve a Mikro-térségi központi szerep, melyek részben átfedik egymást.

I. Összetett városi-pólusok, lokális szolgáltatási központ
A város társadalmi átalakulásával összhangban a jelenlegi városközpont, vagy központok – alközpontként működő - szimbolikáját újjá kell teremteni, funkcióváltását kell menedzselni. Animálni kell a fejlődés során újraformálódó közterületeket, eseményekkel és rendezvényekkel vonzóvá, akciódússá tenni a belváros erre alkalmassá tehető részeit. A megújulást a városhasználók és a látogatók tudomására kell hozni, a hozzáférést és megismerést információs rendszerekkel is könnyíteni kell. Érd városának megvannak a képességei és lehetőségei ahhoz, hogy meglévő kereskedelmi, oktatási és szolgáltató szerepeire támaszkodva ki tudja fejleszteni intézményi lokális szolgáltató funkcióit, meg tudja erősíteni információ és tudásgazdaságát.

II. Mikro-térségi központtá válás
Érd hosszú távú céljának meghatározásakor hangsúly helyeződik a Térségi Központ fejlesztésre, azaz a város mikro-regionális központi szerepének erősítése és a kistérségi központ feladatainak városon belüli bővítése. A városnak a környezetével és a lehetséges városkooperációval együtt megvan az a kritikus tömege is, amellyel egy ilyen városi pozíciót fenntarthatóan működtethet és megvan az a szellemi, innovációs potenciálja, amelyre építheti. Meglévő potenciáljainak (elhelyezkedése, innovációs adottságai stb.) hasznosításával ki kell törjön alvóvárosi mivoltából.

Középtávú célok:

A.) Érd legyen erős helyi gazdasággal rendelkező település, mely elsősorban a szolgáltatások, kereskedelem, ipar és logisztika erősítésére törekszik, melynek gazdasága mindenkor kihasználja helyi adottságait és a térségi helyzetéből adódó lehetőségeket, a meglévő és fejlesztendő területi és infrastruktúraadottságokat. A térséggel együttműködő olyan helyi gazdaságra van szükség, amelynek különböző méretű egységei egyaránt képesek alkalmazkodni a változó piaci, kereskedelmi, szolgáltatási és gazdasági, valamint környezeti követelményekhez, ahol jó befektetni.
B.) Érd legyen gazdaságilag, társadalmilag egyaránt fenntartható emberi léptékű kertvárosias település; megfelelő életminőséget biztosító, lakható város
C.) Érd legyen a térrész szabadidő bázisa, alapozva a vízparti és természeti környezet adottságaira, kihasználva az ezzel létrehozható Duna-parti térségi vonzerőt
D.) Érd legyen a kistérség, térrész idegenforgalmi (konferencia-, vendéglátás, szolgáltatás) és sportközpontja
E.) Érd legyen a kistérség, térrész, turisztikai, és sport-, központja, a térség mikrotérségi központja
F.) Érd legyen a térség egyik erős intézményi és igazgatási, központja, amely kitörési lehetőséget biztosít a város számára, mindenkor kihasználva hagyományait, lehetőségeit, meglévő és fejlesztendő adottságait, a rendelkezésre álló forrásait.



Érd városrészei és városrészi céljai

Érd városrészi céljai

1.) Parkváros: Minőségi lakókörnyezet és szolgáltató alközpont
§ kertvárosias lakó területfejlesztés mellett kereskedelmi és szolgáltató területek, valamint közösségi intézményi funkciók elhelyezése (oktatás, nevelés)
§ vegyes, elsősorban gazdasági funkcióbővítés
§ kereskedelmi-gazdasági területek bővítése
§ bevásárlóközpont létesítés
§ életminőség-javítás
§ oktatási-nevelési intézmények fejlesztése (a Teleki Iskola helyén Oktatási Centrum létrehozása, a Bem téri átépítés óvodai
§ férőhelyek bővítése, a Darukezelő utcában óvoda építés, az Aradi utcában bölcsőde bővítés és felújítás)
§ a közösségi élet tereit megteremteni (a meglévő Közösségi Ház helyett modern közösségi életre alkalmas civil szolgáltató ház)
§ a pontszerűen elhelyezkedő hátrányos helyzetű lakosság integrációjának segítése

2.) Érdliget-Kutyavár: Közösségi tér
§ kisebb alközpont jellegű, helyi igényeket kielégítő fejlesztés (a volt strand, és a kemping területe, Duna u.-Temes u.- Topolya u.-Tápió u. által határolt terület)
§ funkcionálisan: kulturális, vendéglátó, és közösségi, valamint a kiegészítő kiskereskedelmi és szolgáltató létesítmények kialakítása
§ a területen található park rehabilitációja
§ kervárosias lakóterület minőségi fejlesztése

3.) Tusculanum: Sport- és szabadidőközpont
§ multifunkcionális központ intézményi és szabadidő funkcióval, valamint a kapcsolódó kereskedelmi és szolgáltató létesítmények kerülnek kialakításra
§ aktív, avagy extrém sporttevékenységre alkalmas zöldterületek
§ falusias és kertvárosi lakóterületi fejlesztések

4.) Ófalu-Újfalu: Térségi turisztikai központ és gazdasági-szolgáltatói alközpont
§ Budapest felé véderdő, a Duna felé rekreációs létesítmények elhelyezése
§ városi léptékű fejlesztés: sétálóutca projekt és a rászervezett helyi igényeket kielégítő kiskereskedelmi fejlesztések
§ a szabadterületek, közterületek hozzáférhetőségének kialakítása
§ idegenforgalmi és közösségi fejlesztések
§ kereskedelmi – és gazdasági létesítmények, logisztikai központ: Érdi Gazdasági, Logisztikai Park kereskedelmi – és gazdasági létesítmények, logisztikai központ
§ a Tepecs öveztet feltáró közúti fejlesztések, csomópontok kialakítása
§ megfelelő gyalogos kapcsolatok kialakítása a városközpont részei között
§ komplex funkcionális mix: idegenforgalmi, kulturális, vendéglátó, és közösségi, valamint kiskereskedelmi és szolgáltató létesítmények kialakítása
§ közterületek és park rehabilitációja
§ a városközponti szerep erősítése
§ térségi és regionális központ szerepkör erősítése
§ az identitáshordozó elemek fejlesztése
§ idegenforgalmi vonzerő növelés
§ belvárosi intézmények, munkahelyek és ingatlanfejlesztések számának növelése
§ a vállalkozói aktivitás dinamizálása
§ a szegregáltan élők hátrányos helyzetének oldása

5.) Tisztviselő- és Újtelep: Ipari-gazdasági központ
§ kulturális, vendéglátó valamint kiskereskedelmi és szolgáltató létesítmények kialakítása
§ aktív zöldfelületek fejlesztése
§ kerékpárút-hálózat fejlesztése
§ központi szerepkör: szálloda, konferenciaközpont
§ park kialakítása, véderdősáv telepítés
§ gazdasági létesítmények, logisztikai központ kialakítása
§ kertvárosias lakóterületi fejlesztés
§ agrárfunkciók kialakítása

A Százhalombattai IVS összefoglalása Készítette: ART VITAL Tervező, Építő és Kereskedelmi Kft. 2008

Jövőkép: Százhalombatta jelentős vonzáskörzettel, fejlett, sokszínű gazdasággal rendelkező, lakosságszámban gyarapodó, mozgalmas belső társadalmi életet élő környezettudatos kisváros, ahol a városközpont vonzereje, gazdasága lendületesen fejlődik, és a közösségi életminőség fenntartásában nagy szerepet játszik az önkormányzat jövedelemtermelő befektetéseinek a hozadéka. Dinamikus fejlődési központ, ahol a fejlődés motorja, nem kizárólag a helyi nagyvállalati szektor. A társadalmi konfliktusok erőssége és száma növekszik, a befektetések megtérülése kedvező, a város fejlődésének új motorja a külső- gazdasági, társadalmi- kapcsolat erősítésében rejlik.

Átfogó cél:
Minőségi társadalmi-természeti környezet kialakítása, versenyképes, fenntartható gazdasági fejlődés biztosítása

Tematikus célok:

I. Tematikus cél: Természeti környezet védelme, fejlesztése
A város ipari üzemek általi környezeti terhelése nem növekedhet, és törekedni kell a kibocsátások csökkentésére és kontrolljának fenntartására. A város imázs megváltoztatásában fontos szerepet kell, hogy kapjon a zöldfelületi fejlesztések további növelése, ezzel mintegy ellensúlyozandó a városról kialakult negatív "ipari város, magas környezetszennyezés" képet.

II. Tematikus cél: Társadalmi kohézió erősítése
A város társadalmi életében nagyobb szerepet kell kapnia az összetartozásnak, a lokálpatriotizmusnak. A cél annak az elérése, hogy a kedvező, gazdasági, szociális feltételeket sikerként tudják a helybeliek megélni. A fókuszba kell helyezni a közösségi terek, az oktatás, a kulturális rendezvények fejlesztését.

III. Tematikus cél: Térségi szerepkör erősítése
A város nem tölti be azt a szerepet a térségben, amit alapján elérhetne. Az önálló célként való megjelölését indokolja még az a tény, hogy
A térségi szerepkör erősítése fontos társadalmi-gazdasági kérdés. A város beruházásainak kihasználtságát a térség lakosságának vonzásával lehet növelni. Százhalombattának gazdasági erőforrásainak, energiáinak megfelelő helyre kel pozícionálnia magát a Budapesti Déli Agglomerációban.

IV. Tematikus cél: Szolgáltatói szektor fejlesztése
Százhalombatta ipari város a szolgáltató szektor arányaiban kisebb mértékben van jelen a gazdasági életben, mint a térség városaiban. A helyi gazdaság élénkítésének, a fenntartható gazdasági fejlődés biztosításának egyik fontos feltétele az, hogy a város fejlett helyi szolgáltató szektorral rendelkezzen. Kiemelt helyett foglal el ebben a városközponti beruházás, a város kulcsterületének fejlesztése, vonzásának erősítése, továbbá a turizmus/ turisztikai, oktatási, egészségügyi, egyéb lakossági szolgáltatások fejlesztése.

V. Tematikus cél: Helyi ipar fejlesztése az önkormányzati ipari park bővítésével
Az ipari park projekt sikere jelzi, hogy a főváros mellett élénk érdeklődés van az ipari létesítmények, területek iránt. Erre a piaci igényre építve fejleszteni kell az ipari parkot, hozzájárulva a város gazdasági életének, foglalkoztatási helyzetének diverzifikálásához,
az egyoldalú foglalkoztatási szerkezet oldásához.



Százhalombatta városrészi, akcióterületi céljai

Output indikátorok:

Eredmények:

Hatások:

Projektcsoport	Projekt címe	Projektgazda	A megvalósítás kompetenciaszintje	Várható költsége (Ft)	Megvalósítás időtávja
Érd MJV és vonzáskörzete	Érd és térsége szennyvíztisztító telep rekonstrukciója és bővítése és szennyvízelvezető rendszer fejlesztése	Érd és térsége Szennyvízelvezetési és Szennyvíztisztítási Önkormányzati Társulás	kistérségi	33,9 milliárd forint.	2013
Települési szint	Százhalombattai szennyvíztisztító fejlesztése	Százhalombatta	települési		2013

Output indikátorok:

Eredmények:

Hatások:

Projektcsoport	Projekt címe	Projektgazda	A megvalósítás kompetenciaszintje	Várható költsége (Ft)	Megvalósítás időtávja
Kistérségi és annak határán átnyúló szint	Benta-patak rehabilitációja	Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság	kistérségi	739 millió Ft	2009-2011
	Tepecs-Sulák rehabilitáció	Települési önkormányzatok (Érd, Diósd, Törökbálint)	kistérségi	3500 millió Ft	2010-2012 §

Az intézkedés célja:
A fejlesztés célja a kistérség településein elérhető vezetékes ivóvízellátás megfelelő színvonalú, és költségű, hosszú távra szóló biztosítása, illetve a megnövekedett kistérségi ivóvízigény maradéktalan kielégítése, a kistérségben rendelkezésre álló kihasználatlan vízbázisok kitermelése a szükséges hálózati fejlesztések végrehajtása által.

Az intézkedés indokoltsága:
A lakosság részéről a megfelelő minőségű és mennyiségű ivóvízszolgáltatás igénye a legalapvetőbb emberi szükségletek közé tartozik. Ennek biztonságos módon, hosszú távra történő biztosítását minden települési önkormányzatnak meg kell oldania. A közszolgáltatás ellátásakor ugyanakkor, elsősorban a rendelkezésre álló helyi, kistérségi természeti erőforrások kihasználására, illetve ezek minél gazdaságosabb hasznosítására kell törekedni, ami gyakran csak térségi együttműködés keretében valósítható meg. A főváros agglomerációjához tartozó Érdi kistérség szinte valamennyi településének lakónépesség-száma az elmúlt évtizedben jelentősen emelkedett, amely tendencia várhatóan a közel jövőben is folytatódik majd. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a kiváló telephelyi adottságokat kihasználva a vállalkozások kistérségbe történő nagyarányú betelepülése is megfigyelhető. Az így jelentkező többlet vízigények maradéktalan és biztonságos kielégítése érdekében tehát, célszerű és egyben indokolt is a térségben elérhető vízbázisok minél teljesebb mértékű, racionális módon történő hasznosítása.

Az intézkedés tartalma:
A fejlesztés keretében a kistérség adott településein rendelkezésre álló, kihasználatlan vízbázisok kitermelésére kerül sor. Ennek eredményeképpen ki kell bővíteni a kistérségi ivóvízszolgáltatási együttműködést is. A vízbázisok hasznosítása, illetve az ivóvízszolgáltatás minőségének a javítása érdekében ugyanakkor szükség van bizonyos műszaki fejlesztések végrehajtására is.

Az intézkedés várható hatása:
A fejlesztés megvalósulásával a kistérségi ivóvízellátás minősége javul, mivel alacsonyabb költséggel biztosítható lesz az ellátás, ezért gazdaságosabbá válik, és hosszú távra megoldódik a növekvő kistérségi ivóvízigények biztonságos kielégítése. A térségben található helyi természeti erőforrások hasznosításának mértéke javul.

Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenységek:
ˇ Hálózati rekonstrukcióval egybekötött térségi ivóvíz szolgáltatás fejlesztése, és a

meglévő vízbázis hasznosítása

Output indikátorok:

Eredmények:

Hatások:

Projektcsoport	Projekt címe	Projektgazda	A megvalósítás kompetenciaszintje	Várható költsége (Ft)	Megvalósítás időtávja
Kistérségi szint	Százhalombatta város és környezete vízellátásának fejlesztési és vízminőség javító programja	SZÁKOM Kft.	kistérségi	A három ütem összesen cca. 3 milliárd Ft	rövid távon, 1-2 éven belül
	"Érd Megyei Jogú Város vízellátási rendszerének rekonstrukciója az ellátásbiztonság javítása érdekében"	Érd MJV Önkormányzata	települési	7 059 000 CHF	2010. január - 2012. december

Output indikátorok:

Eredmények:

Hatások:

Projektcsoport	Projekt címe	Projektgazda	A megvalósítás kompetencia- szintje	Várható költsége (Ft)	Megvalósítás időtávja
Kistérségi szint	Százhalombatta hulladék-gazdálkodási rendszerének átalakítása, hulladékátrakó építése	SZÁKOM Kft.	települési	Kb. 120-130 millió Ft	rövid távon, 2010-ig bezárólag
	A szelektív hulladékgyűjtés bevezetése Tárnok településen	Tárnok önkormányzata	települési	kb. 3 millió Ft felmerülő működési költségek 2.5 millió Ft	rövid távon, folyamatban van

Output indikátorok:

Eredmények:

Hatások:

Projektcsoport	Projekt címe	Projektgazda	A megvalósítás kompetenciaszintje	Várható költsége (Ft)	Megvalósítás időtávja
Kistérségi és annak határán átnyúló szint	A gyepmesteri szolgáltatás kistérségi ellátásának tanulmányterve	Érdi Kistérség Többcélú Társulása	kistérségi	cca. 1 millió Ft	rövid távon, egy éven belül
	Az állatmenhelyi kapacitások bővítése	Sirius Állat- és Természetvédelmi Közhasznú Alapítvány	kistérségi		§

Az intézkedés célja:
Az önkormányzatok kistérségi összefogásával az energiagazdálkodás gazdaságosabbá és környezettudatosabbá válásának elősegítése. A függőség mértékének csökkentése és a működtetés kistérségi szinten történő racionalizálása.

Az intézkedés indokoltsága:
A települési önkormányzatok által működtetett intézmények, és egyéb közszolgáltatások (pl. közvilágítás) energiaigénye és ennek költsége nagy teher a helyi költségvetésben. Az energiaárak növekedése és az, hogy az intézmények dologi költségeinek közel 80%-át teszi ki ez a költségelem, az önkormányzatok esetében racionalizálást és az energiával való gazdálkodás átgondolását igényli.
Az alternatív energiaforrások (földhő, termálvíz, napenergia, szélenergia) hasznosítása az energiafüggőség csökkentése és a hosszú távú, környezettudatos, életkörülményeket javító településpolitika iránti igény miatt is indokolt. Egyes esetekben alternatív energiák használata nem csak költségcsökkentő, de bevételi forrás (energiapiacon való értékesítés) is lehet.

Az intézkedés várható hatása:
A kölcsönösen előnyös közös érdekek érvényesülésével az energiagazdálkodás racionalizálódik, a költségek mérséklődnek. A kistérségi érdekérvényesítés előnye, hogy szervezett és összehangolt energiagazdálkodás érhető el, amely a költségek csökkenése és az energiabiztonság javulása révén hozzájárul a lakossági életkörülmények javulásához.

Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenységek:
ˇ Kistérségi energiagazdálkodási feltételeinek megteremtése
ˇ Kistérségi megújuló energia program kidolgozása, és az alternatív energiatermelés, hasznosítás előmozdítása

ˇ Tevékenység: Kistérségi energiagazdálkodási feltételeinek megteremtése
A tevékenység célja és indoklása:
A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény teljes terjedelmében 2009. július 1-jén lép hatályba. Az Önkormányzatok 100m3/h-feletti fogyasztók, így számukra ekkortól kötelező a szabad-piaci szolgáltatásra való áttérés. A közös kistérségi fogyasztóként kedvezőbb árban tudnak megegyezni a szolgáltatóval a települések, mint egyenként.
A települési kiadások csökkentése és racionalizálása a kistérségi összefogást, annak módjának és feltételeinek kidolgozását teszi szükségessé. Ehhez mérten a tevékenység célja a kistérség települései közötti együttműködési lehetőségeinek felmérése, megállapodás kistérségi közös energiavásárlásról valamint az energiahatékonyság növelése a vizsgált településeken.
Érd MJV 2008 augusztusában többségi (51%) tulajdonú céget alapított RFV-ÉRD Energia Non-profit Kft. néven, melynek hosszú távú (15 év) feladata a város energetikai problémáinak kezelése, intézményeinek energetikai üzemeltetése, karbantartása és hőszolgáltatása, összességében az intézményi energiahatékonysággal kapcsolatos feladatok szakszerű ellátása.

Fejlesztési javaslatok:

Valamennyi önkormányzatnak foglalkoznia kell a költségeinek hatékonyabb elosztásán, és azon lehetőségek számbavételén, amelyek ezt elősegítik. Kistérségi összefogásban az energiapiacon, együttes vásárlóként előnyösebb beszerzési árat lehet elérni a szolgáltatóknál, így javasolt megállapodást kötni kistérségi közös energiavásárlásról.
A kistérség településeinek folyamatos egyeztetése alapján elkészített tanulmánytervvel fel kell mérni, hogy a jelenlegi feltételek alapján milyen módon és milyen struktúrában (pl. RFV-ÉRD Energia Non-profit Kft.-be történő betársulással) valósítható meg a kistérségi energiagazdálkodási együttműködés, a kistérség településein belül az energiahatékonyság növelése.


A megvalósítás szereplői:
§ Kistérségi Iroda,
§ települési önkormányzatok,
§ szakmai tervező vállalkozás,
§ szabadpiaci (gáz) szolgáltató

Monitoring:

Output indikátorok:

Eredmények:

Hatások:

Projektcsoport	Projekt címe	Projektgazda	A megvalósítás kompetenciaszintje	Várható költsége (Ft)	Megvalósítás időtávja
Kistérségi szint	Megállapodás kistérségi közös energiavásárlásról	Érdi Kistérségi Többcélú Társulás	kistérségi		azonnali
	Kistérségi energiagazdálkodási terv	Érdi Kistérségi Többcélú Társulás	kistérségi

Miniszterelnöki Hivatal pályázatai (KIHOP)

Projektcsoport	Projekt címe	Projektgazda	A projekt megvalósítás kompetencia- szintje	Várható költsége (Ft)	Meg-valósítás időtávja
Kistérségi szint	közösségi hozzáférési pontok kialakítása	települési önkormányzatok	település (Tárnokon)	közösségi hozzáférési pontok létesítése 10 millió Ft/db (építkezés nélkül) – meglévő intézménybe és kiépített hálózatra telepítve a költségek a berendezés árára csökkenthetők: munkaállomásonként 165-315 ezer Ft (112-140 ezer Ft/számítógép + szoftver 0-125 ezer Ft + 50 ezer Ft/számítógépasztal és szék)	2009-2010.
	Teleházak kialakítása	települési önkormányzatok	települési (minden település)	-	2009-2010.

II. Prioritás: A közlekedési hálózatok fejlesztése, a szolgáltatások színvonalának emelése A fejlesztési javaslatokat tartalmazó térkép a fejezet végén található.

§ Intézkedés: A kistérség belső elérhetőségi feltételeinek javítása
Az intézkedés célja
§ A kistérség belső elérhetőségi feltételeinek, kapcsolatrendszerének javítása
§ A településközi együttműködések magasabb színvonalú támogatása, kiszolgálása az úthálózat révén
§ A kistérség természeti-környezeti állapotának megőrzése, javítása
§ A települések tehermentesítése a tranzitforgalomtól
§ A települések közlekedésbiztonságának növelése
§ A belterületi utak fejlesztése
§ A közforgalmú buszközlekedés viszonylatszervezésének úthálózat általi támogatása, kiszolgálása
§ Az elővárosi vasútközlekedés igénybevételének elősegítése
§ A közforgalmú tömegközlekedés integrációjának közúthálózati támogatása

Az intézkedés indokoltsága
Az Érdi kistérség kiemelkedően kedvező közlekedésföldrajzi helyzete ellenére a Budapest központú, sugaras rendszerű közúthálózati struktúra minden hátrányát elszenvedi. A kistérség sajátos "tölcsérszerepénél" fogva gyakorlatilag a Dunántúl főváros irányú közlekedésének délnyugati forgalomgyűjtő területe. A hatalmas forgalmi terhelést a kapacitáshatárukat elért gyorsforgalmi utak nem képesek levezetni, a kistérség mellékúthálózata pedig alkalmatlan a gyorsforgalmi utak tehermentesítésére.
A települések belterületi útszakaszai (néhány kivételtől eltekintve), illetve az alsóbbrendű utak rossz minőségűek (földutak, s a meglévő szilárd burkolatú utak állapota sem megfelelő).
Az intézkedés révén választ kell adni a szuburbanizációs folyamat által gerjesztett közlekedési kihívásokra, illetve a kistérség belső kapcsolatrendszerének hiányosságaira.

Az intézkedés tartalma
Az intézkedésen belüli tevékenységek keretében számos közútfejlesztési javaslat kerül megfogalmazásra, melyek illeszkednek a kitűzött célokhoz és elősegítik azok elérését. Így hangsúlyosan foglalkozik a csomóponti és egyéb közúthoz köthető fejlesztésekkel, melyek egyrészt közlekedésbiztonsági, másrészt a hálózat kapcsolatrendszerének, a hálózatosság kiteljesedését erősítő szempontok alapján jutnak kiemelt szerephez. Az intézkedés összefüggéseiben próbál választ adni az egyéni és közforgalmú közlekedés viszonyrendszerében feltárt hiányosságokra, valamint javaslataival illeszkedik az elővárosi vasúti és autóbusz szolgáltatás, valamint a kapcsolódó fejlesztések integrációjához, miközben a környezeti szempontok érvényesítésére is törekszik.

Az intézkedés várható hatása
Az intézkedés várható hatásaként kiszélesedik a kistérség települései közötti közúti kapcsolatrendszer, a hálózatosság erősödésével pedig jelentősen könnyebbé válik a települések elérhetősége, miközben rövidülnek az utazási idők. A települések belterületi szakaszai mentesülnek az átmenő forgalom terhe alól, illetve a minőségi fejlesztések révén komfortosabb utazási feltételeket nyújt a közúthálózat. A kapcsolódó fejlesztések nyomán megnövekszik a közlekedés biztonsága a települések belterületén, s azon belül a különösen balesetveszélyes csomópontokban. A közúthálózat hatékonyan lesz képes kiszolgálni az integrált közforgalmú tömegközlekedés által támasztott feltételeket, mely révén érvényesülni fog a fenntartható fejlődés elve.

Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenységek
§ Az alsóbbrendű közúthálózat bővítése, a belterületi szakaszok tehermentesítését is szolgáló, hiányzó útkapcsolatok kiépítése
§ Közlekedésbiztonságot javító és a környezeti terhelés csökkentésével kapcsolatos fejlesztések
ˇ Tevékenység: Az alsóbbrendű közúthálózat bővítése, a belterületi szakaszok tehermentesítését is szolgáló, hiányzó útkapcsolatok kiépítése
A tevékenység célja és indoklása
A kistérségen belüli közlekedési kapcsolatrendszer bővítése nemcsak a települések közötti társadalmi-gazdasági kohézió és együttműködés erősítése érdekében fontos, de a kistérség "tölcsér-effektust" magán hordozó közúthálózatának haránt irányú elemekkel való oldását is eredményezi. A kistérség közúthálózatát meghatározó Érd MJV forgalomáramlási súlypontot új transzverzális irányú utak kiépítésével szükséges ellensúlyozni, minek következtében éppen e központi terület forgalma csökkenthető. Mivel a meglévő közúthálózat számos szakasza elérte kapacitáshatárát, ezért szükséges új utak kiépítésével, a meglévők korszerűsítésével a hálózatosságot javítani.

Fejlesztési javaslatok
Autópályák elérését javító csomóponti fejlesztések
ˇ Az M7 autópálya tárnoki csomópontja jelenleg csak a Budapest felé, illetve onnan érkező forgalmat szolgálja ki, a balatoni irányt nem. A tárnoki csomópont átépítése, és ezzel teljes értékűvé válása folyamatban van. A fejlesztést a NIF Zrt. koordinálja, a kistérségből közvetlenül érintett település, Tárnok, melynek önkormányzatával a kapcsolattartás folyamatos. A tervek szerint a beruházás megvalósítása 2009-ben elindul.
ˇ Az M7 autópálya Érd, Iparos úti csomópontja forgalomtechnikailag már nem képes zökkenőmenetesen kiszolgálni az autópályára történő le- és felhajtást, mivel meglévő kiépítettsége okán az érdi becsatlakozás igen körülményes. A fejlesztési lehetőségek között szerepel egy Budapest irányú közvetlen felhajtó ág, ill. a felhajtást segítő körforgalom kialakítása az Iparos úton.

Gyorsforgalmi utakkal kapcsolatos megállapítások
ˇ M0 – Az autóút tervezett kapacitását messze meghaladó forgalmat szolgál ki, ezért a kistérséget érintő szakaszán 2x3 sávosra történő bővítése kezdődik meg 2009-ben, mely a tervek szerint 2012-ig valósul meg. A kistérségen belüli hiányos haránt irányú utak miatt nem csak a tranzitforgalom, de a helyi célforgalom is itt bonyolódik. Az M6 becsatlakoztatásával az M0 terhelése tovább nőtt, ezért a kistérségben szükségszerű az M0-t tehermentesítő, haránt irányú útvonalak biztosítása.
ˇ M100 – Magyarország gyorsforgalmi úthálózatának nagytávú (2034-ig szóló) fejlesztési koncepciójának nem végleges fejlesztési javaslatai között megjelenik egy Százhalombatta/M6-M7-M1-M10/Esztergom(Szlovákia) nyomvonal, mely elsősorban Budapest nyugati elkerülését szolgálja, ugyanakkor fontos haránt irányú kapcsolatot jelöl ki, tehermentesítve a kistérségen áthaladó tranzitforgalomtól az M0-t és az alsóbbrendű utakat, belterületi szakaszokat. Az M100 gyorsforgalmi út bizonytalan sorsa, és ennélfogva előre nem kalkulálható idejű megvalósulása miatt egy másik nyomvonalon, településeket elkerülve, főútparaméterekkel kiépített kisebb léptékű útfejlesztéssel szükséges megoldani a haránt irányú kapcsolat kiépítését (ld. a közúthálózati fejlesztéseknél).

Közúthálózati fejlesztések

ˇ Érd – Százhalombatta városok régi településrészeit összekötő út kiépítése mintegy 4,8 km hosszúságban. A meglévő földút szilárd burkolattal való ellátásával és szélesítésével kiépítendő út 3,4 km-es szakasza Érd MJV, míg 1,4 km-es szakasza Százhalombatta közigazgatási területére esik. Az útfejlesztés elsősorban a két szomszédos település közötti kapcsolatok javításában kiemelt jelentőségű. E fejlesztéshez kapcsolódóan javasolt Százhalombattán kiépíteni egy belső, területfeltáró utat, mely a volt téglagyárnál a tervezett dunai személyforgalmi kikötőt, a régészeti parkot felfűzve köti össze az 51116 j. úttal (az erőmű északi részénél csatlakozva hozzá), s általa a 6 sz. főúti csomópontot. Az új út a lakott területek elkerülésével biztosítja a város kiemelt turisztikai célpontjának elérését.
ˇ Az Érdi kistérség haránt irányú közúthálózatának és kapcsolódó elemeinek javaslata:
- Új közút kiépítése szükséges a tárnoki M7 csomóponttól Tárnok elkerülésével az M6 százhalombattai csomópontig, ennek részei:

A) Érd – Százhalombatta közigazgatási határánál épült ki az M6 autópálya egyik csomópontja, mely a 6 sz. főút, illetve 51309 j. út révén Százhalombatta város egyik közvetlen autópálya kapcsolatát adja. Ugyanakkor e csomóponthoz kapcsolódóan javasolt kiépíteni Tárnok felé, a 7 sz. főúttal egy közvetlen összeköttetést is, mely a 81104 j. (Dózsa Gy. út) és a 7 sz. főút csomópontjába csatlakozna. A Dózsa Gy. útnál körforgalom kiépítése javasolt a forgalom szabályozására érdekében.
B) A Tárnok - Százhalombatta összekötő út folytatásaként javasolt Tárnok lakott területét elkerülő út kiépítése az M7 autópálya tárnoki csomópontjáig. Az elkerülő út nyomvonalvezetésénél fontos figyelembe venni, hogy amennyiben a kistérséget átszelő haránt irányú útvonal, illetve a tárnoki M7 autópálya csomópont teljes körűen megvalósul, úgy azon jelentős forgalom várható, ezért törekedni kell Tárnok új beépítésű lakóterületének elkerülésére, azaz külön megvizsgálandó, hogy a meglévő út mennyiben képes a fenti célt szolgálni, hol lehet a jelen nyomvonal felhasználásával, s hol új út kiépítésével számolni. Tárnok településrendezési tervében megjelenik egy új elkerülő út, melynek nyomvonala a belterület délnyugati határa mentén, a lakott területeket elkerülve, a Zámor patakkal párhuzamosan halad, s innen csatlakozik a meglévő autópálya csomóponthoz.

Projektcsoport	Projekt címe	Projektgazda	A projekt megvalósítás kompetencia- szintje	Várható költsége (Ft)	Meg-valósítás időtávja
Kistérségi és annak határán átnyúló szint	M7 autópálya tárnoki csomópont fejlesztése	NIF Zrt.	Országos folyamatban	10 millió Ft	2009-2010
	M7 autópálya érdi, Iparos úti csomópontjának fejlesztése	NIF Zrt	országos	műszaki tartalomtól függő	2010
	Új külső haránt irányú út kiépítése a M7 (tárnoki csomópont) – 7 sz. főút(Tárnok elkerülő) – M6(százhalombattai csomópont)	UKIG, Magyar Közút Kht. Pest és Fejér megyei Igazgatóság	országos	cca 1-1,5 milliárd Ft	2009-2013
	8104 j. út (Sóskút)-Érd-Idamajor-M0 (Cora)	UKIG, Magyar Közút Kht. Pest megyei Igazgatóság	országos, regionális	600-700 millió Ft	2009-2013
Kistérségi szint	Érd – Százhalombatta régi településrészeit összekötő út	Érd MJV, Százhalombatta önkormányzata	kistérségi, települési	450 millió Ft	2009-2010
	Érden a Tárnoki út teljes kiépítése, valamint Kossuth L., Bajcsy Zs., Lőcsei, Felsővölgyi u. fejlesztése	Érd MJV, Tárnok, (Törökbálint) önkormányzata, Magyar Közút Kht. Pest megyei Igazgatóság	kistérségi, települési	100-120 millió Ft, valamint műszaki tartalomtól függően	2009-2010
	Diósdon a 7 sz. főút tehermentesítése a Törökbálinti határút fejlesztésével és bekötésével Érden a Bajcsy-Zs. Útba (1,5 km)	Érd, Diósd önkormányzata, Magyar Közút Kht. Pest megyei Igazgatóság	kistérségi, települési	műszaki tartalomtól függően	2009-2010

Projektcsoport	Projekt címe	Projektgazda	A projekt megvalósítás kompetencia- szintje	Várható költsége (Ft)	Meg-valósítás időtávja
	Gyalogos átkelőhelyek kialakítása	Magyar Közút Kht. Pest megyei Igazgatóság, érintett önkormányzatok	kistérségi, települési		2009-2010
	Zajvédőfal építése, meglévők felújítása	NIF Zrt.	országos, regionális		2009-2010
	Sebességmérő-jelző radarok kihelyezése	kistérség, érintett település	kistérségi, települési	a költségek nem vagy megegyezés szerint terhelik a kistérséget vagy az adott település önkormányzatát	2009-2010
Érd MJV-Százhalombatta és vonzáskörzete	A 8104 j. út és a Vadlúd utca csomópontjában körforgalom kiépítése	UKIG, Magyar Közút Kht. Pest megyei Igazgatóság	kistérségi, települési	30 millió Ft	Folyamatban van
	Tárnok déli belterületi határában, a 7 sz. főút és a 81104 j. út csomópontjának komplex rendezése	UKIG, Magyar Közút Kht. Pest megyei Igazgatóság	regionális, megyei	Az optimális megvalósítás műszaki tartalma külön terv alapján, így nem becsülhető	2008-2013

Projektcsoport	Projekt címe	Projektgazda	A projekt megvalósítás kompetencia- szintje	Várható költsége (Ft)	Meg-valósítás időtávja
Kistérségi és annak határán átnyúló szint	Százhalombattai intermodális közlekedési alközpontok létesítése,	BKSZ (MÁV, Volánbusz, Tárnok)	országos, regionális	A pontos műszaki tartalom ismeretének hiányában nem becsülhető	2010-2015
	A tárnoki intermodális közlekedési alközpontok létesítése,	BKSZ (MÁV, Volánbusz, Tárnok)	Települési, regionális	A pontos műszaki tartalom ismeretének hiányában nem becsülhető	2010-2012
	Az autóbusz-állomások, megállóhelyek kulturált felújítása	BKSZ (Volánbusz, érintett települések)	kistérségi, települési	Egy megállóhely becsült átalakítási költsége 2-5 millió Ft	2009-2010

A közforgalmú közlekedés szolgáltatói között a területi igényekhez igazodó, a fejlesztésekre rugalmasan reagáló, folyamatos menetrend-harmonizáció, abban folyamatos, aktív térségi szerepvállalás.

A MÁV az elővárosi járműpark modernizálását az új motorvonatok forgalomba állításával biztosítja.

A vasútállomások, vasúti megállóhelyek esetében peronok felújítása, meghosszabbítása, a gyalogos forgalom nem szintbeni elvezetésének megoldása, szükséges műtárgy-rekonstrukció.

Az intermodális közlekedési csomópontok lényege éppen az átjárhatóság egy helyen való megvalósításának biztosítása, ahol komplex szolgáltatás keretében lehetőség van a busz- és a vasútállomás, a gépkocsi és kerékpár-parkolók 5 perces gyaloglási idővel elérésére, valamint különböző kereskedelmi, vendéglátó-ipari és intézményi egységek is találhatók. (mint pl. a már elkészült Érdi intermodális központ esetében)

Része a közúthálózat egyéni és közforgalmú autóbusz közlekedés igényeihez szabott fejlesztése, az autóbusz viszonylatok irányított szervezése, a kerékpárutak kiépítése, a gyalogosforgalom biztonságos kiszolgálása.

Projektcsoport	Projekt címe	Projektgazda	A projekt megvalósítás kompetencia- szintje	Várható költsége (Ft)	Meg-valósítás időtávja
Kistérségi és annak határán átnyúló szint	A MÁV és a kistérség közös feladatát jelenti a vasút melletti területekre, a vasúti megállóhelyek, utasperonok korszerűsítésére vonatkozó táj- és településképi rehabilitációs program kidolgozása	BKSZ (MÁV, érintett települések)	regionális, megyei, kistérségi	4-6 millió Ft	2010
	Elővárosi vasúti fejlesztések: 1. Bp-Pusztaszabolcs elővárosi vonalon 2. Bp-Székesfehérvár elővárosi vonalon			46 milliárd Ft 95 milliárd Ft	2010-2013 2010-2013

Output indikátorok:

Eredmények:

Hatások:

Projektcsoport	Projekt címe	Projektgazda	A megvalósítás kompetenciaszintje	Várható költsége (Ft)	Megvalósítás időtávja
Kistérségi, ill. annak határán átnyúló	Személyhajó kikötő építése Érd-Óvárosban	Érd önkormányzata	település
	Beliczay-szigeten motorcsónak és jachtkikötő építése	Érd önkormányzata	település
	Érdi hajóállomás építése (Harbor Park)	Érd önkormányzata és H.P. üzemeltetője	település
	Jachtkikötő építése	Százhalombatta önkormányzata	település		§

Az intézkedés célja:
ˇ a helyi közlekedésben növekedjen a kerékpározás szerepe
ˇ csökkenjen a települések környezeti terhelése
ˇ bővüljenek a helyi lakosság rekreációs lehetőségei
ˇ javuljanak az aktív turizmus infrastrukturális feltételei

Az intézkedés indokoltsága
A környezettudatos gondolkodás térnyerésével és a rekreációs tevékenységek iránti érdeklődés megnövekedésével párhuzamosan az elmúlt időszakban a kerékpáros közlekedés népszerűsége ugrásszerűen megnőtt, ami elsősorban azzal magyarázható, hogy a kerékpáros közlekedés a leginkább környezetbarát közlekedési mód, mivel csökkenti a gépjárműforgalmat és ezen keresztül a levegő- és zajszennyezést, s egyszersmind energia-megtakarítással jár. A kerékpáros közlekedésnek amellett, hogy kedvező hatással van a környezetre, és az életminőségre, számos pozitív gazdasági vonatkozású hozadéka is van, melyek közül kiemelkedik a turizmus fejlődéséhez való hozzájárulása.
Az Érdi kistérségben is egyre nagyobb igény mutatkozik a kerékpáros közlekedés iránt, azonban hiányosak a kerékpáros közlekedés fejlődésének infrastrukturális feltételei. A települések nagy része rendelkezik egy-egy kerékpárút szakasszal, de azok nem alkotnak egységes hálózatot, a nagy forgalom, mint baleseti veszélyforrás pedig elrettenti a kerékpárosokat a közutakon való kerékpározástól.
A kerékpárút-hálózatot elsősorban a helyi társadalom helyi közlekedési igényeinek kielégítése és aktív kikapcsolódása érdekében szükséges kiépíteni, mégis bázisát jelentheti az eredeti funkciót megőrző, de igény szerint az aktív turizmust is szolgáló fejlesztéseknek.


Az intézkedés tartalma
Az intézkedés a kistérségi kerékpárforgalmi rendszer kiépítésére irányul, magában foglalva a kerékpárút szakaszok, valamint a kerékpáros közlekedés kiegészítő infrastrukturális elemeinek kiépítését is.
Az intézkedés a kerékpárút-hálózat kiépítéséhez szükséges tervezési tevékenység (megvalósíthatósági tanulmányok, kiviteli tervek elkészítése) támogatását is megvalósítja.

Az intézkedés várható hatása
A kerékpárforgalmi hálózat kialakítása javítja a települések elérhetőségét, kedvező hatással van a forgalom biztonságára, és csökkenti a környezet motorizációs terhelését, mely utóbbinak a környezetileg nagymértékben terhelt Érdi kistérség vonatkozásában kiemelt jelentősége van.
A kistérségi kerékpárút-hálózat kiépülésének hatására csökken a helyi gépjárműforgalom, miáltal csökken a lakott területek zaj- és rezgésterhelése, valamint a közúti balesetek száma. Az egészséges életmód feltételeinek javulása az előzőekkel egyetemben a helyi lakosság életminőségének javulásához járul hozzá.
Az intézkedés megvalósulásával nemcsak a helyi lakosság környezetbarát közlekedési feltételei javulnak, hanem a kerékpáros turizmus infrastrukturális háttere is megteremtődik. A kerékpárutak kiépítésével a nehezen megközelíthető, mindeddig feltáratlan, azonban turisztikailag értékes területek is bevonhatóvá válnak a turisztikai hasznosításba. A kerékpárút-hálózat kiépülésének köszönhetően bővül a kistérség turisztikai kínálata, fellendül a kerékpáros turizmus, melynek következményeként növekednek a turizmusból származó bevételek.
Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenységek
ˇ Kistérségi kerékpárút-hálózat kiépítése
ˇ Kerékpáros közlekedés kiegészítő infrastrukturális elemeinek kiépítése

A tevékenység célja és indoklása
A kerékpáros közlekedés elsődleges infrastrukturális feltételét természetesen a jól kiépített kerékpárút-hálózat jelenti, azonban a kerékpározás egyéb kiszolgáló létesítményeket is igényel, melyek vonzóbbá teszik a kerékpár használatát a mindennapokban. Ezek a létesítmények a kerékpárok biztonságos tárolását és megőrzését, a kerékpárosok tájékoztatását, illetve a nagyobb távolságú kerékpározás esetében a pihenési lehetőséget biztosítják.
A tevékenység célja, hogy a kistérségi kerékpárforgalmi hálózat mentén kerékpártárolók és pihenőhelyek kialakításával, útjelző táblák kihelyezésével növelje a kerékpáros közlekedés népszerűségét.

Fejlesztési javaslatok
A kerékpárok kulturált és biztonságos tárolhatóságának hiánya főként a közintézményeknél, a vasútállomásokon és buszállomásokon, illetve a turisztikai attrakcióknál jelent problémát, ezért a tevékenység kerékpártárolók és kerékpármegőrzők létesítését javasolja ezeknél a létesítményeknél. A közintézményeknél és a turisztikai látnivalóknál rövid idejű tárolást lehetővé tevő tárolók, míg a vasútállomásokon és buszállomásokon hosszabb idejű tárolást lehetővé tevő tárolók kialakítása javasolt.
A szabadidős céllal kerékpározók jellemzően nagyobb távolságokat tesznek meg, útjukat kisebb-nagyobb pihenőkkel szakítják meg, ennélfogva a kerékpárutak mentén olyan pihenőhelyek kialakítására van szükség, ahol esőbeálló, utcabútorok, kerékpár tároló hely, hulladékgyűjtő, ivóvíz vételező hely és higiénés helységek szolgálják a kerékpárosok kényelmét. Ilyen pihenőhelyek létesítése javasolt Érd-Ófaluban a termálfürdőnél, Százhalombattán a Régészeti Parknál, Tárnokon a horgásztónál, Diósdon a rekreációs fejlesztési övezetben (Rádió- és Televíziómúzeum).
A kerékpárosok tájékozódása érdekében fontos teendő a megfelelő útirányjelző táblarendszer, illetve a turisztikai tájékoztató táblarendszer kiépítése is. A táblarendszer kialakítása mellett a jelentősebb csomópontokban és a fontosabb kerékpáros célpontoknál térképházak létesítésével szükség megkönnyíteni a kerékpárosok tájékozódását.

A megvalósítás szereplői
§ települési önkormányzatok és társulásaik
§ Pest Megyei Területfejlesztési Tanács
§ Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács
§ MÁV Zrt.
§ Volánbusz Zrt.
§ Civil szervezetek

Monitoring
Output indikátorok
§ kerékpártárolók száma
§ kerékpármegőrzők száma
§ kerékpáros pihenőhelyek száma
§ tájékoztató táblák száma
Eredmények
§ kerékpárral közlekedő helyi lakosok
§ kerékpáros turisták
Hatások
§ közúti kerékpáros balesetek
§ közutak átlagos napi gépjárműforgalma
§ a kistérség turisztikai bevételei
§ vendégforgalom

Projektelképzelések, projektek:

Projekt csoport	Projekt címe	Projektgazda	A projekt megvalósítás kompetencia szintje	Várható költsége	Megvalósítás időtávja
Térségi	Kerékpáros pihenőhely kialakítása Érd-ófaluban	Érdi Kistérség Többcélú Társulása	Település, kistérség	50 millió Ft	2009-2013
	Kerékpáros pihenőhely kialakítása a Tárnoki horgásztónál	Érdi Kistérség Többcélú Társulása	Település, kistérség	50 millió Ft	2009-2013
Települési	Kerékpáros pihenőhely kialakítása a százhalombattai Régészeti Parknál	Százhalombatta önkormányzata	Település	50 millió Ft	2009-2013

o III. Prioritás: Intézményi közszolgáltatások színvonalának és elérhetőségének térségi szintű fejlesztése, a működés gazdaságosságának erősítése
§ Intézkedés: Bölcsődei és a közoktatás intézményi alapellátásának térségi színű fejlesztése
Az intézkedés célja
§ Bölcsődei ellátás fejlesztésén keresztül a kismamák munkába állásának megkönnyítése
§ Alapfokú oktatási intézmények infrastrukturális és eszközállományának fejlesztése
§ Minden térségben élő speciális nevelési igényű gyermek helyben, lehetőség szerint integrálva tanulhasson és eljussanak hozzájuk a pedagógiai szakszolgálatok
§ A térség pedagógusai szakmai segítséget kapjanak

Az intézkedés indokoltsága
Az Érdi Kistérség Többcélú Társulásának létrehozásáról szóló megállapodásban a Többcélú Kistérségi Társulás céljai között található a közszolgáltatások magasabb szakmai színvonalon történő ellátása (ide tartozik a bölcsődei ellátás). Mivel a kistérség településein a népességnövekedés igen dinamikus, ezért a minőségi mellett mennyiségi fejlesztések is szükségesek bizonyos területeken.
A kistérségben jelenleg hiány mutatkozik a bölcsődei ellátás területén, amely gyakran akadályát képezi a fiatal anyák elhelyezkedésének. Az óvodai ellátás infrastrukturális háttere kielégítő, ugyanakkor a fiatalos korösszetétel és növekvő népesség várhatóan további igényeket támaszt az óvodai ellátó-helyek irányában. Ugyanez a trend jellemzi a kistérség általános iskoláit, amelyek között jellemzően nagy az átjárás. Ennek részben az intézmények szintjén jelentkező eltérő specialitás és minőség az oka.
A térségi feladatszervezés racionalizálhatja az intézmények kihasználtságát és elkerülhetővé teheti a felesleges kapacitások létrehozását, miközben más települések képesek lennének az igényeknek megfelelni.
A kistérségben problémát jelent a speciális nevelési igényű gyermekek ellátása. A kistérség nem rendelkezik pontos adatokkal számukat, igényeiket illetően. Fontos ellátásuk térségi szinten szervezett és racionalizált fejlesztése.
Pedagógiai szakmai szolgáltatások terén minden településen tapasztalhatóak hiányosságok, ennek pótlása kistérségi szintű érdek.

Az intézkedés tartalma
Az intézkedés tartalmaként javasolt további bölcsődei ellátó helyek létrehozása. Az intézkedésen belül szükséges elvégezni a hiányos, illetve elavult infrastrukturális hátterű oktatási intézmények működési feltételeinek javítását, szükség esetén kapacitásuk bővítését. Ezeket csakis megalapozott hosszú távú igényekre alapozva javasolt elvégezni.
Az intézkedésen belül javasolt kistérségi keretek között megszervezni a pedagógiai szakszolgálati ellátást.
Az intézkedés tartalmát képezi a térségben élő speciális nevelési igényű gyerekek állapotának és ezzel nevelési igényeinek felmérése és ezzel a megfelelő intézkedések megtételének előkésztése annak érdekében, hogy minél nagyobb arányban történjen meg helyi szintű ellátásuk.
A megszűnt megyei Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézet szolgáltatásaira igény mutatkozik, annak ellenére, hogy számos piaci alapon működő szervezet áll az intézmények rendelkezésére. Ezért fontos a pedagógiai-szakmai szolgáltatás feladatellátásának kistérségi szinten történő megszervezése, valamint a mérés-értékelés és munkaközösségi hálózat települési szintű megtervezése.

Az intézkedés várható hatása
Az intézkedés hatására tovább javul a kistérségi feladatellátás körébe tartozó közoktatás ellátási színvonala, javul az intézmények infrastrukturális feltételrendszere. A települések egyes intézményeinek fejlesztésével és az általuk biztosított szolgáltatások körének bővítésével (pl. speciális nevelési igényű gyerekek képzése) minimálisra csökken a szolgáltatások települési nagyságrendtől vagy státusztól függő elérhetőségi különbsége és csökken a jelenleg jellemző települések közötti nagyfokú átjárás mértéke.
Ezen kívül bizonyos szolgáltatási formák (bölcsőde) kiterjesztésével közvetve kiváltható a veszélyeztetett csoportok körében a munkanélküliség.

Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenységek
§ Bölcsődei és közoktatási intézmények működési feltételeinek javítása és speciális nevelési igényű gyerekek képzési feltételeinek javítása
§ A pedagógiai szakmai szolgáltatások hiányának pótlása
ˇ Tevékenység: Bölcsődei és közoktatási intézmények működési feltételeinek javítása és speciális nevelési igényű gyerekek képzési feltételeinek javítása
A tevékenység célja és indoklása
A tevékenység célja tovább bővíteni és minőségi paramétereiben fejleszteni a meglévő alapfokú oktatási intézményeket, annak érdekében, hogy minél nagyobb arányban vegyék igénybe helyben a szolgáltatásokat és ne a szomszédos települések, illetve Budapest intézményeiben növekedjen indokolatlanul a létszám, ami az intézményfenntartással kapcsolatos konfliktusokhoz vezet(het).
További cél, hogy a térségben élő gyerekek függetlenül mentális, illetve fizikai állapotuktól (eltekintve a szélsőségesen súlyos esetektől) a lakhelyükön vagy annak közvetlen közelében érjék el a speciális igényeiknek megfelelő oktatást, lehetőség szerint integrált rendszerben.
A vélhetően speciális nevelést igénylő gyerekek vizsgálata több hónapot vesz igénybe, ami hátrányosan érinti a gyerekek fejlődését.

Fejlesztési javaslatok
A hatályos jogszabály szerint minden 10 000 fő feletti településen kötelező biztosítani a gyermekjóléti alapellátási rendszer keretei közé tartozó bölcsődei ellátást. Noha a lakosságuk nem éri el ezt a határt, a demográfiai nyomás következtében Tárnok és Diósd is tervezi a bölcsődék építését. A két városi rangú település közül Érden lenne szükség fejlesztésre, hiszen a hatvanezres városban mindösszesen 164 bölcsődei hely van.
Bölcsődei elhelyezés lehetséges bizonyos óvodák esetlegesen szabad csoportszobáiban, ami különösen a bölcsődei ellátásra már nem jogosult, de nem óvodaérett gyerekek számára lehet egy jó megoldás.

A kistérségben reális igény az óvodák bővítése, illetve újak építése és a demográfiai előrejelzések is azt támasztják alá, hogy az ilyen típusú fejlesztésekre szükség van. A kistérség településeinek tervei és ez irányba tett eddigi lépései ezzel összhangban vannak:
ˇ Érden új óvodát akarnak építeni a Darukezelő utcában, de emellett a meglévő óvodák bővítése és fejlesztése is napirenden van.
ˇ Százhalombattán az új óvoda építése az Óvárosi részen tervezett, de a meglévők színvonalának a növelése is folyamatos feladat.
ˇ Diósdon egy 100 férőhelyes új óvoda építése van a tervek között.
ˇ Tárnokon az óvodai férőhelyek és a gyermekek napközbeni ellátásának bővítése (bővítés, átalakítás), esetleg új óvoda építése szükséges az igények kielégítéséhez.

Az általános iskolák fejújítása és bővítése nagy számban szerepel az érdi Batthyány-program "Jövő" alprogramjában, némelyik beruházás már folyamatban is van (pl. Gárdonyi Géza Általános Iskola).
Diósdon a jelenlegi gyermeklétszámnak megfelelő kapacitású a közelmúltban bővített, felújított iskola, ugyanakkor a képviselőtestület már megkezdte egy új intézmény kialakításának előkészítését is.
Tárnokon a helyi általános iskolás gyermekek településen tartásához egy korszerű iskola megépítésére van szükség.

A sajátos nevelési igényű óvodáskorú gyerekek számának feltárása egészségügyi szakemberek bevonásával valósulhat meg és erre épülhet fel egy kistérségi szintű fejlesztési program, ami kifejezetten ennek a csoportnak az ellátását célozza. Fontos, hogy amellett, hogy a felméréshez különféle szakemberek (gyógypedagógusok, pszichológusok stb.) részvétele ajánlott ne csak a kistérségi intézményeket látogató gyerekek kerüljenek számbavételre, hanem azok is, akik a speciális ellátásokat nem helyben veszik igénybe, hanem pl. Budapesten.
Javasolt – igényként jelentkezik – az elhúzódó vizsgálati idők miatt a gyerekek vizsgálatának megoldása kistérségi feladatellátásként.

A megvalósítás szereplői
§ települési önkormányzatok
§ helyi oktatási intézmények

Projektcsoport	Projekt címe	Projektgazda	A projekt megvalósítás kompetencia- szintje	Várható költsége (Ft)	Meg-valósítás időtávja
Települési szint	Darukezelő utcában új óvoda építése	Érd MJV önkormányzata	települési
	Tusculanum Óvoda fejlesztése	Érd MJV önkormányzata	települési	150 millió	2010
	Kisfenyves Óvoda fejlesztése	Érd MJV önkormányzata	települési	250 millió	2010
	Kincses Óvoda akadálymentesítése	Érd MJV önkormányzata	települési	30 millió
	Meseház Óvoda inf. fejlesztése	Érd MJV önkormányzata	települési	150 millió
	1. sz. Óvoda inf. fejlesztése, bővítése	Érd MJV önkormányzata	települési	150 millió
	7. sz. Óvoda inf. fejlesztése	Érd MJV önkormányzata	települési	80 millió
	8. sz. Óvoda újjáépítése	Érd MJV önkormányzata	települési	300 millió	2010
	A Gárdonyi Géza Általános Iskola felújítása + tanuszoda	Érd MJV önkormányzata	települési	950 millió	folyamatban
	Teleki Sámuel Ált. Isk. felújítása, bővítése	Érd MJV önkormányzata	települési	1500-2000 millió	2010
	Móra Ferenc Ált. Isk. felújítása	Érd MJV önkormányzata	települési	85 millió
	Széchenyi Ált. Isk. felújítása, bővítése	Érd MJV önkormányzata	települési	800 millió	2010
	Bolyai J. Ált. Isk. fejlesztése, bővítése	Érd MJV önkormányzata	települési	700 millió
	Batthyány Ált. Isk. átépítése	Érd MJV önkormányzata	települési	900 millió	2010
	Hunyadi Mátyás Ált. Isk. felújítása	Érd MJV önkormányzata	települési		2010
	Vörösmarty Mihály Gimn. bővítése, felújítása	Érd MJV önkormányzata	települési	500 millió
	Lukin L. AMI bővítése	Érd MJV önkormányzata	települési	100 millió	2010
	Óvárosi Óvoda megépítése	Százhalombatta önkormányzata	települési		2010
	Új bölcsőde kialakítása	Tárnok önkormányzata	települési
	Óvodai férőhelyek és a gyermekek napközbeni ellátásának bővítése	Tárnok önkormányzata	települési
	Új Iskola építése	Tárnok önkormányzata	települési
	50 férőhelyes bölcsőde létrehozása Diósdon	Diósd önkormányzata	települési
	100 férőhelyes óvoda létrehozása	Diósd önkormányzata	települési		2010
	Egy 12 tantermes iskola létrehozása	Diósd önkormányzata	települési		ˇ

A tevékenység célja és indoklása
A tevékenység célja a pedagógiai-szakmai szolgáltatás iránti igény kielégítésére a feladatellátás kistérségi szinten történő megszervezése, valamint a mérés-értékelés és munkaközösségi hálózat települési szintű megtervezése.

Fejlesztési javaslatok
A pedagógiai-szakmai szolgáltatás megszervezésére kistérségi szinten, intézményi keret nélkül, a működő intézményekhez csatolva van lehetőség, s szükséges a mérés-értékelés és munkaközösségi hálózat települési szintű megtervezése is.
A szükséges pedagógiai-szakmai szolgáltatások:
ˇ A pedagógusok képzésének, továbbképzésének segítése; a tanulmány és tehetséggondozó versenyek szervezése;
ˇ szaktanácsadás;
ˇ az intézményekben folyó oktató-nevelő munka eredményességének mérése, értékelése;
ˇ tanügyi igazgatási segítségnyújtás.
A 3.3.1.1. pontban javasolt speciális igényű gyerekekkel kapcsolatos felmérést követő speciális oktatási programok beindításának feltétele a pedagógusok továbbképzése, amelyhez a pedagógiai szakmai szolgáltatások jelentős mértékben hozzájárulhatnának.

A megvalósítás szereplői
§ Alapfokú oktatási intézmények

Monitoring
Output indikátorok
§ kistérségi szinten szervezett pedagógiai szakmai szolgáltatások száma
Eredmények
§ megoldódik a jelenlegi hiány a pedagógiai szakmai szolgáltatások terén
Hatások
§ A kistérségben dolgozó pedagógusok szakmai segítséggel tovább javítják az oktatás nevelés színvonalát a térség oktatási intézményeiben

A finanszírozás lehetséges forrásai
§ Pest Megyei Közoktatás-fejlesztési Alapítvány

Projektelképzelések, projektek:

Projektcsoport	Projekt címe	Projektgazda	A projekt megvalósítás kompetencia- szintje	Várható költsége (Ft)	Meg-valósítás időtávja
Kistérségi és annak határán átnyúló szint	Pedagógiai-szakmai szolgáltatás megszervezése	Kistérségi Iroda	kistérségi
	Mérés-értékelés és munkaközösségi hálózat települési szintű megtervezése	Kistérségi Iroda	Kistérségi, települési		§

Intézkedés: Az egészségügyi szolgáltatások elérhetőségének javítása

Az intézkedés célja
§ Az egészségügyi szolgáltatások térben a lehető legközelebb álljanak rendelkezésre az azokat igénybe vevő lakosokhoz
§ Szükségletekre alapozódó ellátórendszer alakuljon ki
§ Területileg kiegyenlített legyen a szolgáltatások lefedettsége
§ A térség speciális helyzetéből adódó egészségügyi kihívásaira való felkészültség elérése


Az intézkedés indokoltsága
Az egészségügyi ellátás térségi szintű (át)szervezését indokolja a fenntarthatóság és költséghatékonyság elve, az átszervezés azonban nem valósulhat meg a jelenlegi helyzet pontos ismerete nélkül. A helyzet jelenti a térségben élők egészségi állapotának, demográfiai összetételének tehát az igényeknek az ismeretét, valamint az ellátó rendszer infrastrukturális és humán erőforrás ellátottságát.
A Érdi kistérség esetében figyelembe kell venni Budapest közelségét, amelynek intézményei komoly ellátási alternatívát jelentenek, ezzel nagymértékben befolyásolják a hagyományos "kereslet-kínálat" viszonyrendszer relevanciáját, hiszen itt a kínálat kiegészül a budapesti intézményekkel.
Indokolt erősíteni az együttműködést, az információs kapcsolatokat az alap- és szakellátás között is, mivel ezek hiánya jelenleg jelentős többletterhet ró a szakellátó intézményekre és a betegekre is (fölösleges utazások, járulékos költségek stb.).
Mindezen igények és racionális átalakításokat szükségességének tudatában indokolt szem előtt tartani az EU elvárásait, amely nem csak beruházást, hanem működést is támogat.

Az intézkedés tartalma
Az intézkedés elsődleges tartalmi eleme a kistérség lakosságának egészségügyi ellátást befolyásoló jellemzőinek a lehető legrészletesebb állapotfelmérése. Emellett fontos az egészségügyi állapotot befolyásoló ellátási rendszer elemeinek és kapcsolatrendszerének, kihasználtságának elemzése. Az adatok ismeretében az intézkedés részeként elvégezhető egy program mélységű egészségterv elkészítése, amely konkrét beavatkozási területek és projektek megnevezésére is alkalmas.
A kistérségi alapon szerveződő ellátórendszernek törekedni kell a lehető legmagasabb fokú integrációra, különösen egy olyan speciális helyzetben, ahol a praxisok döntő hányada magánosított, ahol beindult a bizonyos kevésbé eszközigényes szakrendelések kiszervezése és ahol rendszeres a nem OEP által támogatott szolgáltatások igénybevétele.
Javasolt egy Integrált Kistérségi Egészségi Rendszer kialakítása, amelynek alapja az összehangolt ellátásszervezés. Ez magában foglal egy integrált kistérségi adatbázist, integrált kistérségi információs rendszert, ennek alapját képező info-kommunikációs rendszert, valamint képzési rendszert. Emellett elengedhetetlen elem a lakossági kapcsolattartás, amely a prevenciós programok egyik fő előfeltétele.

Az intézkedés várható hatása
Az intézkedés várható hatásaként javul a kistérség házi és szakorvosi ellátása. A feladatok integrált térségi szervezésével nem alakulnak ki indokolatlan kapacitások, de az ellátásbeli hiányosságok is minimalizálódnak.


Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenységek
§ A lakosság egészségi állapotának és az egészségügyi ellátórendszernek a fejlesztése, racionalizálása, kihasználtság-vizsgálat, valamint kistérségi egészségterv készítése
§ Integrált Kistérségi Egészségi Rendszer (IKER) kiépítése

ˇ Tevékenység: A lakosság egészségi állapotának és az egészségügyi ellátórendszernek a fejlesztése, racionalizálása, kihasználtság-vizsgálat, valamint kistérségi egészségterv készítése
A tevékenység célja és indoklása
Az Érdi kistérség területén a házi és szakorvosi ellátás országos viszonylatban magas színvonalon szervezett. A kistérségben két szakrendelő van (Érd MJV, Százhalombatta), amelyből a százhalombattai privatizálásra került. Tárnokon és Diósdon egyaránt működik egészségház, ahol az alapellátáson túl különféle szakrendelések is igénybe vehetők. Az önkormányzat által fenntartott intézmények Diósdon a privatizációs folyamat elindítására készülnek.
Cél, hogy lehetőséget teremtsenek arra, hogy a szakellátás minél közelebb valósuljon meg a betegekhez. A jelenlegi viszonylag magas színvonalú ellátás ellenére számos feszültség van a rendszerben, amely eltérő mértékben érinti az alapellátást, a szakellátást, a gyermek és ifjúsági egészségügyi ellátást stb.
A kistérségben csak akkor képzelhető el a lakosság egészségi állapotából eredő igényekre alapozott megfelelő térségi szintű feladatszervezés, amennyiben valós adatokkal rendelkeznek a programozók mind az egészségügyi ellátás keresleti, mind pedig a kínálati (feladatellátó) oldaláról. Ezek az információk jelenleg nem állnak rendelkezésre.

Fejlesztési javaslatok
Az érdi egészségügyi központ a szolgáltatásainak javítása érdekében 1,5 milliárd értékű, ütemezett fejlesztést kíván végrehajtani. A terv szerint a meglévő épületet felújítják és mellé 2010-ig egy új egységet építenek. A szakrendelések száma 17-ről 25-re bővül és olyan új szolgáltatások is elérhetők lesznek itt, mint az egynapos sebészet és a mozgásszervi panaszok kezelése. Mindehhez a legkorszerűbb technikai eszközöket használják majd fel, s ily módon ugrásszerűen növekszik az egészségügyi ellátás színvonala. A térségben a fekvőbeteg ellátás biztosítására közép ill. hosszú távon egy kórház kialakítása is javasolt.
A tevékenységen belül javasolt egy átfogó, felmérés elkészítése a lakosság egészségi állapotáról, a lakosság szolgáltatások igénybevételére irányuló térbeli mozgásairól, szokásaikról. Budapest közelsége ebben az esetben jelentős "torzítást" okoz, mert a lakosság jelentős hányada nem jelenik meg a helyi rendszerben. Ez tévesen arra engedhet következtetni, hogy nincsenek ellátandó problémák, miközben a betegek budapesti illetve magán praxisokban veszik igénybe a vizsgálatokat, kezeléseket.
Fontos, hogy ismert legyen a szakellátó helyek kihasználtsága. Fontos annak ismerete, hogy esetleges kihasználatlansága az alacsony igényszinttel, vagy más – esetleg az ellátás színvonalát érintő – jellegzetességekkel van összefüggésben. Csak ebben az esetben indokolható a rendelési idő csökkentése stb.
A helyzet pontos feltárása nem csupán a regisztrált ellátott esetekre terjed ki, és nem csupán kérdőíves felmérést jelent, hanem számos interjúra, ezzel informális információkra is szükség van a valós kép megismeréséhez.
A vizsgálatra alapozva javasolt egy átfogó feladatterv elkészítése, amely a koncepcionális iránymutatáson túl már konkrét fejlesztési feladatokat is tartalmaz. Egy széleskörű helyzetismerettel rendelkező program képes megalapozni a nagyobb horderejű döntéseket, mint pl. egy kistérségi központú fekvőbeteg ellátó hely létrehozását, vagy éppen a kistérségi egészségügyi rendszer kereslet-kínálati összehangolását, kihasználtság-vizsgálat alapján újjászervezését, racionalizálását.

A megvalósítás szereplői
§ Kistérségi Iroda
§ megbízott tervezők
§ települési önkormányzatok
§ háziorvosok
§ térségi szakrendelők

Monitoring
Output indikátorok
§ Kistérségi szintű egészségtervet megalapozó felmérés elkészül, amelyre alapozva elkészül a kistérség egészségterve (részletes feladat-meghatározás)
Eredmények:
§ A speciális egészségterv meghatározza azon operatív szintű feladatokat, amelyek alapján a fejlesztések elindíthatók
Hatások:
§ A kistérségi egészségügyi ellátóhelyek a lehető legmagasabb színvonalon képesek elvégezni a lakosság házi és szakorvosi ellátást és indokoltan fekvőbeteg ellátását is.

Projektelképzelések, projektek:

Projektcsoport	Projekt címe	Projektgazda	A projekt megvalósítás kompetencia- szintje	Várható költsége (Ft)	Meg-valósítás időtávja
Kistérségi szint	Érdi kistérség egészségterve	Érdi Kistérségi Iroda	kistérségi
Érd és vonzáskörzete	Érdi Szakorvosi Rendelőintézet bővítése, fejlesztése	Érd Megyei Jogú Város	települési	1,5 milliárd Ft	folyamatban
	Kórház kialakítása	Érd Megyei Jogú Város	Települési, kistérségi	-	Hosszú távon

ˇ Tevékenység: Integrált Kistérségi Egészségi Rendszer (IKER) kiépítése
A tevékenység célja és indoklása
A közszolgálatok, egészségügyi ellátórendszer szervezését illetően egyre inkább igazolódik az az irányelv, hogy bizonyos feladatok ellátása hatékonyabban szervezhető kistérségi, mint települési szinten. Ez az általános megállapítás még inkább megalapozott az Érdi kistérség esetében, ahol Érd, Tárnok és Diósd szinte teljesen összenőtt.
A lakosok egészségi állapotának megismerése, azok rendszerben kezelése, az eszközök beszerzése, minden egyes településen és minden egyes ellátóhelyen nem költséghatékony, ugyanakkor a fajlagos ráfordítások a bekapcsolt szereplők számának növekedésével csökkenek.

Fejlesztési javaslatok
Az integrált rendszerben történő gondolkodás a meglévő kapacitások, épületek, emberek, műszerek használatának árszervezését jelenti és csak indokolt esetben eredményez újabb beruházásokat. Sokkal inkább a feladatok erőforrások racionalizált használatával a kiadások csökkentéséhez vezet. Az integrált rendszer a szereplők feladatainak magas szintű összehangolását jelenti és olyan hosszabb távon beérő fejlesztéseket takar, mint egy integrált kistérségi adatbázis kiépítése (ez a lakosság egészségi állapotára vonatkozó adatokat tartalmazza), folyamatos értékelő monitorizáló tevékenység az ellátóknál (integrált kistérségi információs rendszer), térségi info-kommunkációs hálózat kiépítése (a rendszer működtetéséhez elengedhetetlen infrastrukturális háttér kiépítése, amely lehetővé teszi az információ áramlását. A rendszer továbbá magában hordozza a szakemberek képzési, képzésszervezési lehetőségét. Az integrált rendszer fontos ismérve hogy a lakosság körében minél szélesebb körű elfogadást nyerjen, hiszen, ha nem értik azt, "kimenekülnek a rendszerből".
Térségi szinten az integrált rendszer hatékonyabban képes megszervezni és lebonyolítani prevenciós programokat.
A tevékenységen belül szakmailag indokolt az ún. csoportpraxisok létrehozása, amely egy-egy szakterületen érintett alap- és szakellátásában részt vevők (orvosok, ápolók, gyógytornászok, védőnők, stb.) tartós együttműködését jelenti.
Indokolt továbbá a családi orvosi rendelők eszközparkjának továbbfejlesztése elsősorban kézi diagnosztikai és informatikai eszközökkel.
A kistérségben hosszútávon várható, hogy a magyarországi tendenciának megfelelően az időskorúak aránya növekedni fog, emiatt a krónikus betegek ellátásának bővítése indokolttá válik. Ez elsősorban a fekvőbeteg ápolási ellátás fejlesztését jelenti, tehát ápolási otthonok, ápolási intézetek létrehozását és működtetését indokolja.

A megvalósítás szereplői
§ a kistérségi egészségügyi ellátórendszer szereplőinek teljes köre
§ települési önkormányzatok

Monitoring
Output indikátorok
§ megvalósul az Integrált Kistérségi Egészségi Rendszer
§ csoportpraxisok jönnek létre
§ ápolási otthonok jönnek létre
Eredmények
ˇ Egészségügyi ellátás költséghatékonysága javul
ˇ Javul az egészségügyi ellátás szolgáltatási színvonala
Hatások
ˇ Javul a térség lakosságának egészségi állapota

Projektelképzelések, projektek:

Projektcsoport	Projekt címe	Projektgazda	A projekt megvalósítás kompetencia- szintje	Várható költsége (Ft)	Meg-valósítás időtávja
Kistérségi szint	Integrált Kistérségi Egészségi Rendszer kiépítése	Érdi Kistérség	kistérségi	nem becsülhető, tartalomfüggő	§

Intézkedés: A szociális intézményhálózat térségi fejlesztése

Az intézkedés célja
§ A térség szociális szolgáltatási alanyainak lehető legmagasabb szintű ellátásának biztosítása
§ A településeken a jövőbeni ellátási kötelezettség keretébe tartozó feladatok maximális hatékonyságú megszervezése, az ebbe nem tartozó szolgáltatások egyéb csatornákon keresztül történő megszervezése
§ Az ellátást biztosító intézményrendszer fejlesztési irányainak kijelölése

Az intézkedés indokoltsága
A várhatóan újjászervezés előtt álló rendszerek nem hagyhatják figyelmen kívül a kiemelt célcsoportokat, amelyek az elkövetkező években (évtizedben) az ellátás fő alanyai lesznek. Két fontos európai és hazai tendencia veendő figyelembe: az egyik az öregedő társadalom, a másik pedig a fogyatékkal élők növekvő számaránya. Ez a két csoport várhatóan meghatározó ellátandó célcsoportot jelent már a közeljövőben is.
Az önkormányzatok feladat-ellátási kötelezettségének változásával, az elhivatottságuk, helyi identitásuk és szervezeti formájukból adódó nagyobb mozgásterük, valamint az egyéb pénzeszközök elérésének lehetősége révén, a szociális területen is egyre komolyabb szerep hárul majd a civil szervezetekre, akik már jelenleg is – akár az önkormányzatokkal szerződéses viszonyban állva – számos feladatot hajtanak végre.
Részben ennek következtében megnő a szociális alapszolgáltatások jelentősége. Ugyanakkor a szakosított intézményi ellátások is várhatóan nagyobb számban fognak magán, illetve non-profit alapú rendszerben működni.
Az ellátórendszer működtetése egyre inkább a társulási formák kialakulását preferálja, miszerint a kisebb települések számára is lehetővé válik egy széleskörű ellátórendszer biztosítása.
Az Érdi kistérség települései között a közös tevékenységek három területre terjednek ki: megállapodás szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatok ellátásáról (családsegítség, házi segítség, támogató szolgálat).

Az intézkedés tartalma
Az önkormányzati feladatkörbe tartozó, a gyermekek számára személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat, valamint a szociális szolgáltatásokat lakosságszám szerint állapítják meg. Az elvárások és meglévő szolgáltatások közötti, települési szinten jelentkező különbségek megoldására helyi tervek és próbálkozások vannak (pl. Érd, 2007-ben kiszervezéssel próbálkozott, ami meghiúsult), de térségi alapon szerveződő együttműködésre lenne szükség. Települési szinten szükséges a szociális ellátórendszer felmérése a hiányosságok feltárása és ezzel a hiányosságok pótlására való felkészülés.

Az intézkedés várható hatása
A települések kötelező ellátási kötelezettségébe tartozó területeken, a szociális szolgáltatásokat igénybevevők számára az ellátás rendszere racionalizált, a lehető leghatékonyabb módin kerül biztosításra. Az intézményrendszer a civil szektorral együttműködve – a társadalmi elfogadottságot jobban érvényesítő módon – térségi szinten oldja meg a feladatait.

Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenységek
§ Szociális ellátás kistérségi szintű szervezése
ˇ Tevékenység: Szociális ellátás kistérségi szintű szervezése
A tevékenység célja és indoklása:
A demográfiai folyamatok előre vetítik, hogy a jövőben még jobban növekszik a szociálisan rászorult idősek aránya a térség lakosságán belül, így ellátásuk (idősek otthona, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás) szintén egyre nagyobb nyomást fog gyakorolni a térség szociális rendszerére. A kistérségű szintű gondolkodásra való áttéréssel, a meglévő adottságok átszervezésével, jól működő minták kistérségi szintre emelésével, a szociális szolgáltatások összehangolásával hatékonyabban biztosíthatóak a szociális alapszolgáltatások. Mindehhez indokolt kistérségi szinten is figyelembe venni az önkormányzatokkal szerződéses viszonyban álló, számos feladatot ellátó non-profit szektort is.

Fejlesztési javaslatok:
A kistérségnek a szociális ellátórendszerre vonatkozó részletes helyzetértékelését és fejlesztési programot javasolt készíttetni, amelyben részletekbe menően elemezni kell a szociális ellátórendszert, beleértve az ellátásra vonatkozó szerződések bonyolult rendszerét is. A programjában tevékenységi szintig elemezni kell a szociális intézményhálózat térségi rendszerben való működtetéséhez szükséges lépéseket és ezen belül a non-profit szervezetekkel való együttműködés lehetőségét.
A feladatellátás ésszerűsítése és hatékonyságának növelése érdekében, javasolt a jelenleg települési szinten önállóan végzett jelzőrendszeres házi segítségnyújtást kistérségi szinten megoldani.

A megvalósítás szereplői:
§ a kistérségi szociális ellátórendszer szereplőinek teljes köre
§ települési önkormányzatok
§ Kistérségi Iroda
§ civil szervezetek

Monitoring:

Output indikátorok:

Eredmények:

Hatások:

Projektcsoport	Projekt címe	Projektgazda	A megvalósítás kompetenciaszintje	Várható költsége (Ft)	Megvalósítás időtávja
Kistérségi szint	Érdi kistérség szociális ellátórendszerére vonatkozó részletes helyzetértékelését és fejlesztési program kidolgozása	Érdi Kistérség Többcélú Társulása	kistérségi	1-2 millió
	Jelzőrendszeres segítségnyújtás kistérségi működtetése	Érdi Kistérség Többcélú Társulása	kistérségi
Települési szint	Fogyatékos személyek gondozóháza	Érd önkormányzat	települési	100 millió	2010
	Szociális intézményrendszer továbbfejlesztése (pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) – non-profit szervezet bevonásával	Érd önkormányzat	települési	300 millió	2010-ig
	Idősotthon bővítése, idősek átmeneti otthonának kialakítása	Érd önkormányzat	települési
	Idősek otthona létesítése	Diósd önkormányzat	települési