Előterjesztés címe: Javaslat a helyi adókról szóló 44/2010. (XI. 26.) ÖK számú rendelet módosítására Tárgy:
– 4 –
Tisztelt Közgyűlés!
A tavaly novemberben elfogadott új helyiadó-rendelettel a Közgyűlés az építményadót teljesen új alapokra helyezte. A bevezetett egységes mértékű négyzetméter-alapú építményadó azonban nem felel meg a közteherviselés alkotmányos elvének, amelynek értelmében az állampolgárok jövedelmi és vagyoni viszonyaiknak megfelelően kötelesek a közterhekhez hozzájárulni (Alkotmány 70/I. §). Az ingatlanok hasznos alapterülete önmagában ugyanis nem elegendő ismérv az adóalanyok jövedelmi és vagyoni viszonyaihoz, helyzetükhöz igazodó, azzal arányos és közvetlenül összefüggő közteher-hozzájárulási kötelezettség alátámasztásához.
A korábbi értékalapú adózás elvileg ugyan jóval "igazságosabb", vagyis jobban tükrözi a vagyoni–jövedelmi különbségeket, ugyanakkor az adóalap meghatározása tekintetében jogbizonytalanságot okoz, hiszen nem lehetett objektív módon megállapítani az adó alapját, azaz az ingatlan pontos (korrigált) forgalmi értékét. A forgalmi érték meghatározásában rejlő bizonytalanságból eredő kockázatot ráadásul egyoldalúan az ingatlantulajdonosokra hárította az Önkormányzat, ami sérti a jogállamiságból levezethető jogbiztonság elvét. Az adó alapjául szolgáló forgalmi értéket ugyanis nagyon nehéz, csaknem lehetetlen kellő bizonyossággal, konkrétan megállapítani.
Az új adórendelet novemberi vitája során – a 2030 Egyesület nevében – elmondott hozzászólásaimban világossá tettem, hogy szükségesnek tartom az építményadó esetében a négyzetméteralapra történő áttérést, és azt is, hogy a város működőképességének megőrzése, a költségvetés egyensúlyának biztosítása érdekében emelni kell az Önkormányzat helyi adókból származó bevételeit.
Azt sem rejtettem ugyanakkor véka alá, hogy a megfelelő előkészítés nélkül készült rendelet összességében (!) aránytalan terheket ró a városlakókra, ha úgy tetszik: nem igazságos, mert nem veszi figyelembe az itt élők eltérő teherviselő képességét.
Külön módosító csomagot nyújtottam be a helyi kis- és közepes vállalkozók terheinek ésszerű (!) könnyítésére a nem lakás céljára szolgáló építményadó esetében, hiszen az adóbevételek növelése, mint cél csak akkor érhető el, ha közben meg tudjuk őrizni a város munkahelyeit is.
A csomag összeállítása során tekintettel voltam a helyi politikai helyzetre, ezért inkább olyan javaslatokat igyekeztem előterjeszteni, amelyekről azt vélelmeztem, hogy van esély mögéjük közgyűlési többséget is állítani. Ennyiben, ha úgy tetszik, egy kompromisszumos jellegű indítványról van szó, amelyről azt képzelem, hogy a rendelet jelenleg hatályos szövegéhez képest mindenképp előrelépést okozna az elfogadása.
A fentiekre tekintettel tehát egyrészt a közteherviselés arányosabbá tétele, másrészt pedig a munkahelyek megtartása érdekében a következő módosításokat javasolom elfogadni a rendelet szövegében:
I.
Azt javasolom, hogy a rendelet I. fejezetének 7. pontja, amely Az adó mértékéről szól, a következők szerint módosuljon: Ennél a résznél Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat helyiadó-rendeletének idevágó rendelkezéseit vettem alapul, a helyi viszonyokra megfelelően alkalmazva azokat.
"(1) Az adó évi mértéke lakás céljára szolgáló építmények esetében 400 forint/négyzetméter, nem lakás céljára szolgáló építmények esetében 800 forint/négyzetméter.
(2) Az építmény kora alapján az adómérték szorzója: a) 10 év alatti: 1,0, b) 11 és 20 év közötti: 0,9, c) 21 és 30 év közötti: 0,8, d) 31 és 40 év közötti: 0,7, e) 40 és 50 év közötti: 0,6, f) 51 év feletti: 0,5.
(3) Az építmény korát az építmény használatba vételi engedélyének kiadási éve – ennek hiányában a tényleges használatbavétel évének – első napjától az adóév első napjáig eltelt évek száma alapján kell meghatározni. Az építményben utóbb kialakított lakás esetében az építmény kora az irányadó.
(4) Az építmény függőleges teherhordó falazata, illetve az alkalmazott építési technológia alapján az adómérték szorzója: a) tégla; kő falazatú vagy monolit beton; vasbeton szerkezetű; házgyári panelszerkezetű; könnyű szerkezetű; vagy fa építőanyagból készült épület: 1,0, b) vegyes (tégla és vályog) építőanyagból vagy gázbetonból készült épület: 0,9, c) vályog, vert falú épület: 0,8.
(5) Az építményben vagy az ahhoz tartozó telken levő úszómedence Tisztában vagyok azzal, hogy a bevallási űrlapon ilyen rubrika nem szerepelt. A jogalkotónak el kell tehát döntenie, hogy ezt új – vagy pót- – nyomtatvány kitöltésével, vagy pl. csak a következő adóévtől kívánja alkalmazni (ez esetben a rendelkezés nyilván csak később lépne hatályba). űrtartalma alapján az adómérték szorzója: a) 10 köbméter és 20 köbméter közötti: 1,2. b) 20 köbméter és 40 köbméter közötti: 1,3. c) 40 köbméternél nagyobb: 1,4."
II.
A városban működő kis- és közepes vállalkozások védelme érdekében a nem lakás céljára szolgáló épületek adójának mértéke az alábbi differenciálás szerint alakuljon:
(6) A nem lakás céljáró szolgáló épületek földrajzi elhelyezkedési szerint az adómérték szorzója: a) Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 31/2010. (VII. 20.) ÖK számú rendeletének 1. számú mellékletében meghatározott országos, valamint települési főutak mentén elhelyezkedő ingatlanok: 1,0., b) minden egyéb: 0,8.
(7) A nem lakás céljára szolgáló épületek alapterület nagysága szerint az adómérték szorzója: a) 50 négyzetméterig: 0,6, b) 51 négyzetmétertől 100 négyzetméterig: 0,8, c) 101 négyzetmétertől 150 négyzetméterig: 1,0, d) 151 négyzetmétertől 200 négyzetméterig: 1,2, e) 201 négyzetmétertől 400 négyzetméterig: 1,4, f) 401 négyzetméter felett: 1,6.
III.
Az I. fejezet Mentesítés az adó megfizetése alól című 5. pontja pedig az alábbi bekezdéssel egészüljön ki: Megítélésem szerint ez az előnyben részesítés, illetve kedvezmény-nyújtás még megfelel az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) kormányrendeletnek, így csak de minimis jellegű támogatásnak tekinthető. Hasonló kedvezmény a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség, amely a helyi iparűzési adó esetében a helyi adókról szóló 1990. évi C. tövény 39/D. §-ában foglaltak szerint vehető igénybe.
5. § (4) Az a legfeljebb öt főt foglalkoztató vállalkozás, amely egy fő – érdi állandó lakóhellyel rendelkező – új munkavállalót alkalmaz legalább egy éven át, a következő adóévben mentesül a nem lakás céljára szolgáló épületének építményadója alól. (5) Nem mentesülhet a vállalkozás, ha a létszámbővítés állami támogatás igénybevételével jött létre.
IV.
A telekadó esetében szintén javasolom az adó mértékét differenciálni – mégpedig a tulajdonszerzés óta eltelt idő szerint. Ezért indítványozom, hogy a telekadóról szóló II. fejezet 16. pontja, amely az adó mértékéről szól, egészüljön ki a következő új, második bekezdéssel:
16. § (1) Az adó mértéke: 50 forint/négyzetméter. (2) A telektulajdon megszerzésétől számítva eltelt idő szerint az adómérték szorzója: a) a szerzés éve és az azt követő év: 0,7, b) a szerzést követő második év: 0,8, c) a szerzést követő harmadik év: 0,9, d) a szerzést követő negyedik évtől: 1,0.
