Előterjesztő:	Polgármester	Testületi / Bizottsági ülés dátuma:	2011. 03. 24
		Használat	Publikus

Előterjesztés címe: Javaslat a Közgyűlés 2010. október 14-i alakuló ülésével kapcsolatban tett törvényességi észrevétel megtárgyalására
Tárgy:

Tisztelt Közgyűlés!

A Pest Megyei Kormányhivatal 30PM-480/1/2011. számú leiratával törvényességi észrevételt tett Közgyűlésünk 2010. október 14-én megtartott alakuló ülésével kapcsolatban. A Kormányhivatal észrevételei és az azokhoz fűzött véleményünk sorrendben a következő:

I. "A Közgyűlés alakuló ülésén a polgármester illetményét a polgármesteri tisztség ellátásnak egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény (továbbiakban: Pttv.) szerint adható legmagasabb összegnél (579.750,-Ft) magasabban, kerekítve 579.800,-Ft-ban állapította meg a 292/2010. (X.14) KGY. számú határozatában. Az illetmény a kerekítés eredményeképpen a törvényi maximumnál magasabb, így az jogszabálysértő.
Ugyanezen határozatban a közgyűlés a polgármester költségátalányáról is döntött. Mivel a költségátalány az illetményhez igazodik, annak mértéke ugyancsak nem felel meg a Pttv. rendelkezéseinek."

A Polgármester 579.800 forint összegű illetményét a Közgyűlés eredetileg 2008. júniusi ülésén a 170/2008. (VI.26) számú határozatával állapította meg.
Az alakuló ülésen az illetmény és költségátalány megállapítása az akkor hatályos törvényi rendelkezések alapján történt, ugyanis a Pttv. vonatkozó 4/A. §-a szerint a polgármester illetményének, tiszteletdíjának a választást követően megállapított összege a megválasztását megelőző polgármesteri illetménye, tiszteletdíja összegénél - a 4. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel - nem lehet kevesebb. Ebből következően a 292/2010. (X.14) számú határozat jogszerű volt, ugyanis a fenti jogszabályhely alapján a korábban megállapított 579.800 forintos illetménynél a Közgyűlés nem állapíthatott meg kevesebbet az alakuló ülésen.

Figyelemmel azonban arra a körülményre, hogy az idézett szakasz 2010. december 24-vel hatályát vesztette javaslom, hogy a Közgyűlés a Kormányhivatal észrevételének eleget téve a Polgármester illetményét a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően a jelenlegihez képest 50 forinttal csökkentett, 579.750 forintos összegben állapítsa meg.

II. "A polgármester az illetményéről illetve költségátalányáról szóló döntés előtt bejelentette érintettségét és jelezte, hogy nem kíván a szavazásban részt venni.
Az észrevétel szerint az érintettség jelzése még nem eredményezi azt, hogy az érintett képviselő (polgármester) nem vehet részt a szavazásban. A közgyűlésnek a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 14. § (2) bekezdése alapján döntést kellett volna hoznia abban a kérdésben, hogy az adott ügy döntéshozatalából ki kívánja-e zárni a polgármestert. Ilyen döntés hiányában a polgármesternek is szavaznia kellett volna, mert a jegyzőkönyve szerint nem hagyta el az üléstermet, tehát jelen volt. Ugyanez a probléma merült fel az alpolgármester illetményének, tiszteletdíjának megállapításkor is."

Az Ötv. vonatkozó 14. § (2) bekezdése a következő: "A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni."

Nézetem szerint a fenti rendelkezés nem zárja ki, hogy a települési képviselő (polgármester) ne a testület döntésének eredményeként, hanem önként maradjon távol a szavazástól.

Mivel az érintettség és ezzel egyidejűleg a szavazástól való önkéntes távolmaradás bejelentése álláspontom szerint nem értelmezhető önmagában kizárási kezdeményezésnek, ezért a képviselő-testületnek kifejezett indítvány hiányában nem is lehet, de a szavazástól való önkéntes távolmaradás okán értelmetlen is lenne szavaznia a kizárásról.


Az Ötv. 19. (2) bekezdésének f) pontja alapján a települési képviselő köteles részt venni a képviselő-testület munkájában. Ez a tevékenység azonban a döntéshozatalban való részvétel mellett megjelenési, véleménynyilvánítási, és a rábízott feladatok ellátásának kötelezettségét is jelenti. Ennélfogva a testületben történő munkavégzést nem lehet leszűkíteni a döntéshozatali kötelezettségre, és a szavazástól való önkéntes távolmaradást önmagában a képviselői kötelezettség megszegéseként értékelni.


A kérdés vizsgálatakor egyébként a jogi érvek mellett nem hagyhatunk figyelmen kívül olyan sajátosságokat sem, melyek tipikusan az alakuló ülést jellemzik. Ugyanis ezen üléseken alapvetően az ünnepélyes jelleg dominál, melynek szellemiségébe nehezen illeszthető bele egy olyan szemlélet, mely nem biztosítja a morális alapokon nyugvó önkéntes távolmaradás lehetőségét, hanem ennek éppen ellenkezőjét sugallva minden esetben kifejezett döntéssel kell kizárni az érintettet a szavazásból.


Meg kell jegyezni továbbá, hogy a tudományos-szakmai kiadványokban és szakmai folyóiratokban is egyértelműen az az alábbi álláspontot rajzolódott ki, hogy nem törvénysértő, ha a polgármester ebben az esetben bejelenti az érintettségét és saját elhatározásából nem vesz részt a döntéshozatalban.

A fentiek alapján az észrevételt e tekintetben nem tartom megalapozottnak, ezért a jövőben az eddigi gyakorlat megváltoztatását sem tartom szükségesnek.

III. A Kormányhivatal felé az alakuló ülés jegyzőkönyvének másolati példánya került megküldésre. A Hivatal álláspontja szerint az Ötv. a jegyzőkönyvek megküldéséről rendelkezik, azaz a törvény által megkövetelt eredeti aláírásokkal ellátott jegyzőkönyv felterjesztéséről. A jegyzőkönyv másolati példányának megküldése nem felel meg az Ötv. vonatkozó rendelkezésének.

A Kormányhivatal észrevételének eleget téve a jövőben az elkészített jegyzőkönyvek eredeti példányának megküldésére fog sor kerülni.

Ezzel kapcsolatban azonban meg kell jegyezni, hogy a polgármesteri hivatal 1990. óta a jegyzőkönyvek hitelesített másolati példányát küldi meg a törvényességi felügyeletet ellátó szervnek, amely eddig még egyetlen alkalommal sem kifogásolta ezt a gyakorlatot.


Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az előterjesztést vitassa meg és a határozati javaslatot fogadja el.

Érd, 2011. március 18.