Érd, 2009. június 16. T. Mészáros András Az előterjesztést készítette: Stratégiai Iroda, Szennyvíz Társulás, Polgármesteri Kabinet Döntés végrehajtásáért felelős szervezeti egység: Stratégiai Iroda, Közgazdasági Iroda Határozat továbbításáért felelős: Stratégiai Iroda
1. táblázat
1.1. A megoldandó probléma rövid leírása A jelenleg működő érdi városi szennyvíztelep Érd, Diósd és Tárnok települések csatornán összegyűjtött szennyvizeit fogadja. A három település együttes lakossága 78 966 fő volt 2006 végén.
Az érintett településeken a csatornázottság igen alacsony (Érd: 23%, Diósd: 41%, Tárnok: 25%) és a jelenleg üzemelő gyűjtőhálózat műszaki állapota nem megfelelő. Csapadékos időszakban az infiltráció és a belterületi vízrendezés megoldatlansága miatt a szennyvíztisztító telepre szélsőséges határok között változó, nagy mennyiségű szennyvíz érkezik, amelynek kezelése üzemeltetési problémákat okoz. A települési szennyvizekről szóló 91/271/EGK irányelv teljesítéséhez kötődő magyar derogációs kötelezettségek értelmében az érdi szennyvízelvezetési agglomerációban a szennyvíz összegyűjtését és kezelését teljes körűen meg kell oldani 2010. december 31-ig.
A KDV-KTVF a KTVF: 42.415-4/2006.sz. alatt kiadott üzemeltetési engedélyben rögzítette, hogy a jelenleg üzemelő szennyvíztelep által kibocsátott szennyvíznek "A vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól" szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet határértékeit kell teljesítenie. A szennyvíztisztító telepen azonban jelenleg minden vízszennyező anyag esetén volt határértéket meghaladó mért érték.
A normál üzemmenet melletti kibocsátás hatásaihoz a csapadékos időszakokban az ideiglenes megkerülő ágon a Dunába vezetett szennyvíz ideiglenesen jelentős hatása is hozzáadódik.
1.2. Az RMT főbb következtetései A projekt előkészítése több évre nyúlik vissza. Ez idő alatt a tervezett műszaki tartalomra vonatkozóan több változat is kiválasztásra került. 2004-ben Budapest Főváros Önkormányzata, Érd Város Önkormányzata, Diósd Község Önkormányzata, Tárnok Nagyközség Önkormányzata, Százhalombatta Város Önkormányzata, Budakeszi Város Önkormányzata és Budaörs Város Önkormányzata Konzorciumot alakítottak az adott települések szennyvízgyűjtő- elvezető rendszereinek, valamint az ezek által összegyűjtött szennyvizek kezeléséhez szükséges tisztítótelepek fejlesztése tárgyában. Ennek a projektnek az előkészítésére támogatásban részesült a konzorcium. Itt került kiválasztásra az a műszaki tartalom melynek értelmében Érd, Diósd és Tárnok a saját gyűjtőhálózat kiépítése mellett egy dél-budai közös szennyvíztisztítóval tervezte a megoldást. Ennek a változatnak a megvalósulása a jelenleg hatályos szennyvízelvezetési agglomerációs besorolás megváltoztatását feltételezte volna.
2006-ban jelentek meg azok a jogszabályok és útmutatók, ami alapján kialakult a 2007-2013 programozási időszakra az új szabályrendszer, ami a tervezett Dél-budai regionális rendszer számára is teljesen új feltételeket teremtettek. A Kormány, valamint az EU szakértőivel folytatott tárgyalások, konzultációk eredményeképpen a dél-budai szennyvíztisztítóban érintett önkormányzatok szakértői az addig vizsgált műszaki megoldásokat egy részletes, több szempontú változatelemzés keretében újravizsgálták. Tekintettel arra, hogy ennek a vizsgálatnak az eredményeként nem a közös szennyvíztisztító lett a legjobb megoldás, egy új változat került megfogalmazásra. Eszerint, a Budapesten és Budaörsön keletkező szennyvízmennyiségek – belső vízkormányzással – a dél-budai szennyvíztisztító telep megépítése nélkül is kezelhetők. Mintegy 40 000 m3/nap szennyvízmennyiség a Csepel-szigeti központi szennyvíztisztító telep helyett az Észak-budapesti szennyvíztisztító telepre kormányozható, így a Dél-Budán keletkező szennyvizek mennyisége – mintegy 40 000 m3/nap – a Csepel-szigeti központi szennyvíztisztító telepre vezethető. E változat elfogadásának következtében nem épül meg a Dél-budai szennyvíztisztító telep. Érd és térsége a jelenlegi szennyvíztisztító telep bővítésével, korszerűsítésével oldja meg a szennyvíztisztítást.
Az érdi szennyvízelvezetési agglomeráció problémájának megoldására a gyűjtőhálózatra korábbiakban kidolgozott tervek megfelelőek. A tisztítótelepre vonatkozóan azonban még két változat került összehasonlításra. Egyik szerint a jelenlegi telep az új rész megépítéséig üzemel, majd teljes körűen felújításra kerül. A másik szerint a régi telep elbontásra kerül és a teljes kapacitásra teljesen új telep épül. Ez utóbbi változat, amellett hogy üzemeltetés biztonsági problémákat is felvet, a költség-hatékonysági elemzés szerint magasabb összköltségű változat.
Érd és térségére vonatkozó projektben minden változat esetén ugyanaz a javasolt intézményi keret. Eszerint a projekt keretében megvalósuló gyűjtőhálózat azon település tulajdonába kerül, amely területén a beruházás történik. A szennyvíztisztító új elemeinek tulajdonjoga a 2011-re becsült lakos szám alapján oszlik meg a települések között. Ez az arány a Társulási megállapodásban rögzített. A saját forrás biztosítása is az új elemek tulajdoni hányad megoszlása szerint történik. A szennyvíztisztító végső tulajdoni megoszlásának kialakításában figyelembe kell venni, hogy a jelenlegi tisztítóban a tulajdon Érd és Diósd között oszlik meg.
A projektgazda a pályázati kiírás követelményei szerint az érintett önkormányzatok jogi személyiségű társulása, a 2008. februárban létrehozott Érd és Térsége Szennyvízelvezetési- és Szennyvíztisztítási Önkormányzati Társulást (továbbiakban: Társulás). Ennek fő döntéshozó szerve a települések polgármesterei által alkotott Társulási Tanács. A Társulás működtetésének operatív feladatait a Társulás Munkaszervezete látja el. A Munkaszervezet részt vesz ugyanakkor a projekt megvalósítás menedzselésében is. A megvalósítás irányítását segíti egy közbeszerzésen kiválasztott tanácsadói csapat is, akik a Munkaszervezet érintett tagjaival alkotják a Projekt Megvalósító Egységet (PME).
Az üzemeltetést a beruházás megvalósulása után is a jelenlegi üzemeltető az Érd és Térsége regionális Víziközmű Kft (ÉTV Kft.) végzi. Az ÉTV Kft.- nek 2030. december 31-ig érvényben lévő üzemeltetési szerződése van, amely már szól a bővítést eredményező beruházásokról is. Az üzemeltető Kft-ben szakmai befektető is tulajdonos, de csak kisebbségi tulajdonrésze van. Az üzemeltetési jog megvásárlása a 2006-ban érvényes jogszabályi előírásoknak megfelelő módon történt. A tulajdonszerzéshez kötődő adásvételi és együttműködési megállapodások rögzítik a hosszú távú tulajdoni arányokat is, mely szerint a többségi önkormányzati tulajdon fennmarad.
1.3. Kidolgozásra javasolt változat műszaki szempontból történő bemutatása 1.3.1. A szennyvíztisztító telep összefoglaló jellemzői A projektben a jelenlegi szennyvíztisztító helyén, a még jó állapotban lévő műtárgyak felhasználásával épül ki az új, megnövelt kapacitású telep. A telep tervezett bővítése a jelenlegi teleptől dél-délnyugati irányban valósul meg. A szennyvíztisztító telep teljes területe a bővítés után mintegy 35 000 m2. A szennyvíztisztító telep 15 000 m3/d névleges kapacitásra kerül kiépítésre.
A szennyvíztelep két, hasonló elrendezésű teleprészben épül ki. Előbb új teleprész 10 000 m3/d kapacitásban épül ki, majd a jelenlegi telep helyén kiépülő rész 5 000 m3/d névleges kapacitással integrálódik az egységes rendszerbe.
A meglevő telep helyén kiépülő részben a biológiai tisztítás folyamatai, a szerves anyag- és a nitrogén eltávolítás térben és időben elkülönítve, a denitrifikáló- és a levegőztető medencében játszódnak le. Az új teleprészen a biológiai tisztítás kiegészül egy anaerob medencével, a foszfortartalom eltávolítás hatásfokának növelése érdekében.
A teljes kapacitás eléréséig a kiszakaszolt (kiszakaszolható) technológiai sorok záportározóként funkcionálhatnak. A szennyvízkormányzás ilyetén történő kiépítésével a hat technológiai sor közül bármelyik kiszakaszolható és igény szerint működtethető. A csatornázottság előrehaladásával mindig a szükséges mennyiségű technológiai sort kell üzembe léptetni és üzemeltetni, ezzel elérhető a lineárisan növekvő mennyiségű szennyvíz fogadása. A meglévő telep funkcióját vesztett medencéi pedig véglegesen záportározóként lesznek hasznosítva.
A tisztított szennyvíz a meglévő nyomóvezetéken kerül bevezetésre a Duna 1627 + 350 fkm szelvényébe. Az átépítés során a dunai bevezetési pont helye nem változik meg. Továbbra is, a meglévő medercsövön történik, átemeléssel. A cső közelítően 15 méterre nyúlik be –a dunai vízáramlás szempontjából - partélet jelentő vezetőmű főmeder felőli oldalára.
A mechanikai tisztítás műtárgyaiban, az 5000 m3/d kapacitású teleprész biológiai tisztítása műtárgyaiban és az utóülepítőiben, a 10 000 m3/d kapacitású teleprész utóülepítőiben keletkező bűzhatású anyagok elszívásra és BIOTEG biofilterrel tisztításra kerülnek. Az iszapkezelésének műtárgyaiban illetve az iszapvíztelenítő gépházból elszívott kellemetlen szaghatású levegő a biogázmotorban kerül elégetésre.
A telep kapacitása
Névleges kapacitás: 15 000 m3/d
Teljes hidraulikai kapacitás: 16 300 m3/d
Mechanikai tisztítás ˇ Névleges kapacitás: 28 000 m3/d ˇ Átlagos szennyvízhozam: 625 m3/h ˇ Órai csúcshozam: 1250 m3/h A telep napi biológiai terhelése 163 000 LE-nek felel meg 60g BOI5/fő fajlagos értékkel számolva.
Iszapkezelés
A szennyvíziszap stabilizálása anaerob rothasztással történik. Az anaerob rothasztás előnyei:
ˇ a jelenleg nem üzemelő, meglévő rothasztó az iszapkezelési technológia fontos elemeként hasznosul, ˇ nagyságrendekkel csökken a patogén mikroorganizmusok száma, ezáltal az iszap fertőző képessége is, ˇ mivel a keletkező iszap mennyisége alacsonyabb, a víztelenítésére fordított üzemeltetési költségek (polielektrolit és villamos energiaigény, elszállítandó mennyiség csökkenés) is csökkennek, ˇ a fejlődő biogázt gázmotorokban elégetve, a termelt villamos energiával a telep elektromos energiaigényének egy része (a levegőztetésre fordított energiának közel fele) biztosítható. A rothasztott víztelenített iszap éves mennyisége: 9140 m3, szárazanyag tartalma: 23 %. Rövid távon az iszap a jelenlegihez hasonló módon elszállításra és elhelyezésre/hasznosításra kerül. Az érdi önkormányzat azonban már elindította annak a projektnek az előkészítését, aminek keretében lehetőség lesz a város zöldhulladékával együtt történő komposztálásra,
1.3.2. A települési csatornahálózatok összefoglaló jellemzői Az újonnan kiépítésre kerülő gyűjtőhálózat teljes hossza 442 km, melyből 15,5 km a nyomott vezetékek hosszúsága. A nyomott szakaszokra 71 db új és 15 felújított/nagyobb kapacitásúra cserélt átemelő továbbítja majd a szennyvizet.
A hálózat hidraulikailag egységes rendszert alkot a tervezett és meglévő rendszerrel. A meglévő rendszer teljes mértékben intergrálódik a lényegesen nagyobb épülő rendszerbe, éppen ezért a meglévő hálózat főbb elemei a tervezők által ellenőrzésre kerültek.
A hálózat meglévő átemelőit ellenőrizték és szükség szerint épülnek át a tervezett kapacitásokra.
A lényegesen megnövekedett hálózat fenntarthatóságához és üzembiztonságához minimálisan szükséges célberendezések beszerzését is előirányoztuk, mint a hálózathoz és beépített berendezésekhez szorosan tartozó mobil berendezéseket. Ezen berendezések is a hálózattal együttesen kerülnek átadásra az üzemeltetőnek a hálózat és tisztítóteleppel együttesen kiszámolt bérleti szerződésben szabályozva. Ezen berendezések beszerzési listáját a szakmai norma szerint a tervezői javaslatra a projektmenedzser irányozza elő. Az engedélyezési szinten tervezett beszerzések: - 2 db szívó, mosó kombinált célgép, 5 db aggregátor áramszüneti esetre az átemelő telepek működtetéséhez, 1 db csatornavizsgáló kamerás kocsi, térinformatikai szoftvercsomag a gazdaságos hálózati üzemeltetéshez, 1 db víz- minőség ellenőrző laborberendezés.
1.4. A költség-haszon elemzés eredményének összefoglalása A kiválasztott változat becsült teljes fejlesztési költsége 31 394 mFt, amely egyben elszámolható költség is és tartalmaz 1 701 mFt tartalékot . A beruházási költségek becslése a gyűjtőhálózat esetén az engedélyes terveken alapuló műszaki költségbecslés, míg a szennyvíztisztító esetén az elvi vízjogi engedélyes tervek adatain alapul.
2. táblázat A projekt összes beruházási költségének elemei
A pótlási költségek becslése a beruházás élettartam szerint szétbontott elemeire történt. A beruházás megvalósulása esetén a pótlási költségek domináns része a szennyvíztisztítóhoz kapcsolódik, mintegy 6 mrdFt. A projekt nélküli esetben a forráshiány miatt a fajlagos karbantartási költségek magasak, de a pótlási költségek alacsonyak a szennyvíztisztító esetén. A meglévő gyűjtőhálózat pótlási költségei a projekt nélküli esetben több mint kétszer magasabbak, mint a projekt megvalósulása esetén ugyanezen a hálózaton. Ezt természetesen magyarázza a projekt keretében megvalósuló rekonstrukció. Az új hálózat pótlási költségei arányosan azért jóval magasabbak, mint a meglévő hálózaté, mert a vizsgált periódusban a pótlási igény az átemelők cseréje miatt jelentkezik. Ezek száma, kapacitása az újonnan építendő szakaszon jóval magasabb, mint a meglévőn.
A bevételek számításához alkalmazott díjak kialakításában a következő elveket követtük:
ˇ a díjak emelkedése fokozatos legyen és ne gátolja a gyors ütemű csatlakozását a lakosoknak, és ne ütközzünk lakossági fizetőképességi korlátba; ˇ a fokozatosság mellett, teremtsen fedezetet a vizsgált időszakban és azon túl is a szükséges pótlási költségekre; ˇ a pénzügyi fenntarthatóság biztosítható legyen a díjakból fizetendő pénzügyi költségek figyelembevétele mellett is; ˇ Az egyes települések díjai közelítsenek egymáshoz, illetve az egyes fogyasztói csoportok díjai is. A bevételek a fogyasztás arányos díjból és a bekötésenként fizetendő rögzített díjból állnak. Az alapdíj mértéke feltételezéseink szerint a vizsgált időszak során, 2008-as áron csak kevéssé változik.
A fejlesztési különbözettel számolt költségek és bevételek esetén a projekt nélküli állapot meghatározása nagyon fontos. A projekt nélküli állapotban is a projekt által megoldani kívánt probléma által érintett teljes lakosságot vettük figyelembe. Itt feltételeztük, hogy a projekt nélkül beruházásra nem kerül sor és a gyűjtőhálózatra csatlakozás lehetőségével nem rendelkező lakosok növekvő hányadban zárt egyedi szennyvíztározókból vitetik el a szennyvizet. Ezt a feltételezést alátámasztja, hogy az érdi önkormányzat a települési folyékony hulladék szállítását közszolgáltatásként felvállalta. Ennek díját és költségeit a jelenlegi szolgáltatók által 2008-ban az Érdi önkormányzatnak adott ajánlatok alapján becsültük.
A becsült pénzügyi megtérülési ráta -1,65%, míg a közgazdasági megtérülési ráta 10,9%. A pénzügyi és közgazdasági megtérülési mutatók alapján megállapítható, hogy a támogathatóság feltételei teljesülnek.
3. táblázat: A finanszírozási hiány számítása
A tervezett díjak fizetőképességi problémát nem vetnek fel, de minden település esetén a lakosok az átlagjövedelem 2,2% körül költenek víz és csatorna szolgáltatásra.
Az elszámolható költségek saját forrás igénye 6 936 mFt. Ez a három település között az alábbiak szerint oszlik meg.
4. táblázat Saját forrás megoszlás településenként (eFt)
1.5. A projekt lebonyolításának javasolt ütem- és intézkedési terve A pályázat benyújtása után az előkészítés a következő lépésekkel folytatódik:
ˇ A tendertervek készítésére, PME szakértői támogatásra és a mérnök kiválasztására vonatkozó közbeszerzési dokumentációk elfogadtatása, véglegesítése; ˇ A tendertervek készítésére, PME szakértői támogatásra és a mérnök kiválasztására a közbeszerzés lefolytatása; ˇ A pályázat értékelése során szükséges egyeztetések lefolytatása, módosítások átvezetése, Brüsszelbe kiküldendő angol nyelvű támogatási kérelem összeállítása; ˇ A Társulási megállapodás módosításainak elfogadása; ˇ PME felállítása; ˇ Kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési dokumentáció készítése, elfogadtatása, és a közbeszerzés lefolytatása; ˇ A saját forrás biztosításába közreműködő bankokkal a finanszírozási megállapodás véglegesítése; ˇ Az üzemeltetővel a költség-haszon elemzés alapján hosszú távú megállapodás véglegesítése. A szennyvíztelep építése a jelenlegi teleprész folyamatos üzeme mellett fog megvalósulni, ezért a terveket úgy készültek, hogy a telepen az építkezés idején olyan üzemszünet, ami a telep működését befolyásolná, ne fordulhasson elő. A beruházás első ütemében megépülne egy 10 000 m3/d szennyvíz tisztítására alkalmas teljesen új biológiai tisztítóegység. Ugyanebben az ütemben elkészülne a meglevő iszapvonal felhasználásával az iszapkezelés komplett technológiai sora. A próbaüzem az összetett és kétütemű megépítés miatt a telepen kettő ütemben zajlana. Külön történik a 10 000 m3/d teleprészre a beüzemelés az iszapvonallal együtt.
Az 5 000 m3/d kapacitású teleprész próbaüzemére az átépítést követően kerül sor. Miután a két technológia közel azonos elvek szerint működik, a két teleprész beüzemelése önmagában biztosítja a próbaüzem sikerességét. Az átkormányzás egyszerűen elvégezhető és a rekonstrukció utáni teleprészt beintegrálva immár a teljes létesítménybe, a folyamat révén a telep névleges kapacitása 15 000 m3/d mennyiségre fog nőni.
2011. év közepén már el kell érni a vizek átkormányzását az újonnan épülő teleprészre és 2012. évben befejeződik a teljes építkezés, és egységes új telepként fogadni tudja a teljes szennyvízmennyiséget. A telep próbaüzeme szükséges, hogy a téli-nyári időszakokra is kiterjedjen ezért várhatóan 10 – 12 hónap. Végleges működési vízjogi engedély a 2013. évben várható.
A csatornahálózat építését az alábbi szempontok szerint kellett ütemezni:
1. Forgalomtechnikai szempontok ˇ A városban és a községekben a közlekedés elfogadható legyen az Érden legalább 30 helyen Diósdon és Tárnokon legalább 4-5 helyen egyszerre folyó munkák ellenére. ˇ A párhuzamos mellékutcák esetén egyidejűleg minden második utca bontható egy ütemben. ˇ Lehetőség szerint a főútvonalak bontása előtt meg kell építeni a kiváltó mellékutca csatornáját és el kell készíteni a burkolat helyreállítását. ˇ Speciális pontokon – ahol kerülő utak nem lehetségesek, szakaszolással és legfeljebb félpályás lezárások mellett lehet építeni. ˇ Előre ki kell építeni azokat a gerincvezetékeket, amelyek nyomvonalán az építési forgalom számára jelölünk ki - kellő teherbírással – utakat 2. Építés technológiai szempontok ˇ A csatornát – nagyon indokolt kivételektől eltekintve – mindig a befogadótól kezdve kell építeni. Ennek megfelelően az egyes vízgyűjtőkön először az átemelő telep, a nyomóvezetékek, majd a gyűjtőcsatornák épülnek ki az átemelőktől indulva folyamatosan, végül a csatlakozó ágvezetékek. A csatornák gerincvezetékével együtt épülnek ki a telekhatárig a bekötővezetékek is azért, hogy az utcák a helyreállatással átadhatók legyenek a forgalomnak. ˇ A talajvizes területeknél a vákumos leszívást gazdaságosan a folyamatos építéssel, az egymás melletti utcák építésével praktikus végezni, ezért a talajvizes területeken a lehetséges mértékig tömbösen kell építkezni. 3. Vízkormányzási szempontok ˇ Azokon a helyeken, ahol a kapacitás-bővítés feltételezi a befogadó vezeték megfelelő vízelvezető képességét, a befogadó gyűjtő szakaszokat kell megépíteni először. Ezek a szűk keresztmetszetek elsősorban a rekonstrukciós szakaszokban vannak - ezért a rekonstrukciós szakaszok rendszerint első ütemben épülnek. 4. A települések más beruházásai által megkövetelt építés ˇ Azokon a helyeken ahol más beruházás során a burkolatépítés miatt kell a csatornát megépíteni, elképzelhető a 0. ütem is (az első ütem olyan része, amelyet kiemelve a nagy tömegű munkákból előkészítő jelleggel megépítünk). A javasolt ütemezés lényege az, hogy első ütemben csak a forgalomtechnikai vagy vízkormányzási szempontból és a folyó beruházásokhoz kötődően kiemelt előkészítő típusú építések lesznek, ez a teljes beruházás kb. 5 %-a. Ezen területekre már a tervezés időszakában – az engedélyezési tervvel egy időben, külön készülnek a tender kiírására alkalmas szintű tervek, és így a kivitelezés elindulhat 2009. évben. A további, a program szempontjából nagytömegű építkezés 2010. évben indulhat. Az ehhez szükséges kiviteli terv szintű tendertervek elkészülése 2009. szeptemberéig várható és az ezt követő pályáztatás után - településenként bontva és a párhuzamos építkezéseknek megfelelő bonthatósággal – az elnyert kivitelezőkkel a szerződéseket 2010. tavaszán köthetjük meg. A településeken minden vízgyűjtőn párhuzamosan indulnak a munkák.
A projekt lebonyolításának javasolt ütem- és intézkedési tervét a 8.2.3. melléklet mutatja be részletesen. Itt csak egy rövid, összefoglaló táblázatot mutatunk be.
5. táblázat A projekt lebonyolításának javasolt ütemterve
TERVEZET!!
Névleges kapacitás: 15 000 m3/d Teljes hidraulikai kapacitás: 16 300 m3/d
Mechanikai tisztítás Névleges kapacitás: 28 000 m3/d Átlagos szennyvízhozam: 625 m3/h Órai csúcshozam: 1250 m3/h A telep napi biológiai terhelése 163 000 LE-nek felel meg 60g BOI5/fő fajlagos értékkel számolva.
A szennyvíziszap stabilizálása anaerob rothasztással történik. A rothasztott víztelenített iszap éves mennyisége: 9140 m3, szárazanyag tartalma: 23 %. Rövid távon az iszap a jelenlegihez hasonló módon elszállításra és elhelyezésre/hasznosításra kerül. Az érdi önkormányzat azonban már elindította annak a projektnek az előkészítését, aminek keretében lehetőség lesz a város zöldhulladékával együtt történő komposztálásra,
A települési csatornahálózatok összefoglaló jellemzői
Az újonnan kiépítésre kerülő gyűjtőhálózat teljes hossza 442 km, melyből 15,5 km a nyomott vezetékek hosszúsága. A nyomott szakaszokra 71 db új és 15 felújított/nagyobb kapacitásúra cserélt átemelő továbbítja majd a szennyvizet.
A hálózat hidraulikailag egységes rendszert alkot a tervezett és meglévő rendszerrel. A meglévő rendszer teljes mértékben integrálódik a lényegesen nagyobb épülő rendszerbe, éppen ezért a meglévő hálózat főbb elemei a tervezők által ellenőrzésre kerültek. A hálózat meglévő átemelőit ellenőrizték és szükség szerint épülnek át a tervezett kapacitásokra.
A lényegesen megnövekedett hálózat fenntarthatóságához és üzembiztonságához minimálisan szükséges célberendezések beszerzését is előirányozták, mint a hálózathoz és beépített berendezésekhez szorosan tartozó mobil berendezéseket. Ezen berendezések is a hálózattal együttesen kerülnek átadásra az üzemeltetőnek a hálózat és tisztítóteleppel együttesen kiszámolt bérleti szerződésben szabályozva.
2. sz melléklet
A beruházás tervezett saját forrásai (ezer Ft)