Előterjesztő:

PolgármesterTestületi / Bizottsági ülés dátuma:06/25/2009
HasználatPublikus

Előterjesztés címe: Javaslat a csatorna pályázathoz kapcsolódó döntések meghozatalára
Tárgy:

5

Tisztelt Közgyűlés!

Érd Megyei Jogú Város, és a társult települések egyik legfontosabb beruházása a települési és térségi csatornázási program. A 2007-ben elindított munka eredményeképpen a projekt finanszírozási forrásainak megteremtésére benyújtott Környezetvédelmi és Energia Operatív Program (továbbiakban: KEOP) pályázat fontos mérföldkőhöz érkezett.

A KEOP pályázat 2008. december 29-én benyújtásra került az illetékes NFÜ–hoz (ennek része a Brüsszelbe kiküldendő Támogatási Kérelem (TK) is). A projekt összefoglalót az I. sz. melléklet tartalmazza.

A benyújtott pályázat formai értékelése megtörtént – a befogadó nyilatkozatot a Társulás elnöke 2009. februárban 3-án megkapta. Ez után a beruházás már úgy indítható, hogy végleges támogatási döntés esetén a költségek visszamenőleg is elszámolhatók lesznek.

A TK és a pályázat részét képező megvalósíthatósági tanulmány részletes összefoglalóját angol nyelven megkapták a Jaspers szakértők akik a Brüsszeli benyújtás előtt adnak tanácsot, illetve értékelik a projektet. Szóbeli egyeztetés történt a Jaspers szakértőkkel – 2009. februárban, márciusban és április végén.

A KEOP pályázat szakmai értékelése során a pályázat átdolgozását kérték, mivel egyes költségtételeket – bár a pályázati kiírásban meghatározott keretek között voltak – csökkenteni kellett. A műszaki tartalom pontosítását kérték a szennyvíztisztító kapacitására vonatkozóan és az üzemeltető cég (ÉTV Zrt.) privatizációs folyamatának pontosabb, részletesebb leírását.

Az átdolgozás megtörtént és április 21-én benyújtásra került a tisztázó kérdések alapján az anyag.

A Társulás Elnöke 2009. május 29-én írásos értesítést kapott, hogy a Bíráló Bizottság a pályázat alapján támogatás nyújtásáról döntött. Ebben az értesítésben megfogalmazták a Támogatási Szerződés (továbbiakban: TSZ) kötésének feltételeit, illetve a TSZ kötéséhez szükséges dokumentumokat is.

A TSZ megkötéséhez szükséges dokumentumok listáját a Társulás munkaszervezetének vezetője a KEOP Közreműködő Szervezet képviselőivel leegyeztette, és azok június végéig előállíthatóak. Többségük formai követelményeket támaszt, testületi döntést nem igényel.

A TSZ megkötésének feltételei azonban lényegi kérdéseket érintenek. Ezek a következők:
-A pályázatban benyújtott konkrét iszapkezelési megoldást közép és hosszú távú iszapkezelési és hasznosítási programmá kell fejleszteni a próbaüzem beindításának időpontjáig (2012-ig). Ez egy szakmai részletkérdés, a Társulás felvállalja, hogy részben a szennyvíztisztító telep kivitelezőjének feladatává teszi a program kidolgozásának támogatását, részben pedig további szakértők bevonásával elkészítteti a kért programot, így ezzel kapcsolatban további teendő nincsen.
-Az üzemeltető ÉTV Kft vonatkozásában a szakmai befektetővel meglévő Együttműködési Megállapodást és az ÉTV Kft-vel kötött Üzemeltetési Szerződéseket olyan kiegészítésekkel, értelmezéssel kell ellátni, ami biztosítja, hogy a magán befektető nem jut jogosulatlan haszonhoz.

A feltétel teljesítéséhez szükséges, hogy az érintett három polgármester felhatalmazást kapjon arra, hogy a szükséges részletekről a szakmai befektetőkkel és az ÉTV Kft-vel megállapodjon. Ez a megállapodás a KEOP pályázatban benyújtott megvalósíthatósági tanulmányban szereplő költség-haszon elemzésen kell, hogy alapuljon, tartalmaznia kell a negyedéves monitoring követelményeit és a megvalósíthatósági tanulmányban rögzített díjak szintjének elfogadását az üzemeltető részéről is.

Ezen túlmenően az érintett önkormányzatoknak nyilatkozni kell arról, hogy az ÉTV Kft-ben az önkormányzati többségi tulajdon fennmarad és ennek fenntartására kötelezettséget vállalnak.

Az ÉTV Kft taggyűlésének napirendjén szerepel az a határozati javaslat, amelyben a jelenleg ÉTV Kft saját tulajdonként nyilvántartott tulajdonrészt elosztják a tulajdonosok között, majd a szakmai befektetők térítésmentesen átadják azt a tulajdonrészüket, ami mellett az Együttműködési Megállapodásban rögzített tulajdoni arányok kialakulnak.

Az ÉTV Kft június 18-án tartandó taggyűlésén várhatóan az alábbi tulajdoni arányok alakulnak ki:

1.Érd
37,65 %
2.Sóskút
2,08 %
3.Pusztazámor
0,72 %
4.Tárnok
5,76 %
5.Budajenő
1,13 %
6.Telki
0,90 %
7.Diósd
3,62 %
8.Törökbálint
8,75 %
9.Herceghalom
1,11 %
10.Tök
1,65 %
11.Veolia Víz Zrt.
29,31 %
12.Fővárosi Csatornázási művek Zrt.
7,33 %
Összesen:
100 %


Ezt követően a szakmai befektetők térítésmentesen átadják az tulajdoni részesedésük egy részét, az Együttműködési Megállapodásban foglalt tulajdonosi arányok kialakítása érdekében (ennek elfogadásáról a Közgyűlésnek nyilatkozni kell). Ennek megfelelően a következő tulajdoni arányok alakulnak ki:
1.Érd
44,36%
2.Sóskút
2,45%
3.Pusztazámor
0,85%
4.Tárnok
6,79%
5.Budajenő
1,13%
6.Telki
0,90%
7.Diósd
4,26%
8.Törökbálint
10,31%
9.Herceghalom
1,31%
10.Tök
1,65%
11.Veolia Víz Zrt.
20,80%
12.Fővárosi Csatornázási művek Zrt.
5,20%
Összesen:
100,00%

A fenti tulajdoni arányok kialakulásához az Önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 36/2008. (VI. 27.) számú rendelete szerint a Közgyűlés határozata szükséges a felajánlott üzletrészek elfogadásához.
Ilyen módon a KEOP projektben érintett három önkormányzat többségi tulajdonrészhez jut (több, mint 55,41%). A három önkormányzat testületének határozatot kell hoznia, hogy ezt a tulajdonosi részesedését fenntartja, azaz tulajdoni részesedéséből nem ad el, illetve az ÉTV Kft-t oly módon felügyeli, hogy az önkormányzati többségi tulajdon fennmaradjon.
A TSZ kötéséhez szükséges a Kormány jóváhagyása is. A Bíráló Bizottság döntése alapján kormány előterjesztés készült, aminek tárgyalása folyamatban van. A projekt Brüsszeli jóváhagyását a kormánydöntés után lehet kérni. A Brüsszeli jóváhagyás alapdokumentuma a Támogatási Kérelem, amit hivatalosan a kormánydöntés után küldenek Brüsszelbe. A kérelem angol nyelvű változatának végső értékelő jelentését az EU Jaspers szakértői készítik, és ez már folyamatban van.
A saját rész finanszírozásához szükséges az e célra létrejött Érdi Csatornamű Vízgazdálkodási Társulattal egy megállapodás megkötése. A Társulat küldöttgyűlése megtárgyalta és elfogadásra javasolta a megállapodás mellékletben szereplő szövegének tervezetét -amelyet a későbbiekben a jogszabályoknak való megfelelés céljából pontosítottunk- és amely a felek jogait és kötelezettségeit rögzíti.

Fentiek alapján kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az előterjesztést tárgyalja meg, és a határozati javaslatok elfogadásával hozza meg a projektfejlesztés időszakában a második fordulós pályázat benyújtásához szükséges döntéseket.

Érd, 2009. június 16.


T. Mészáros András



Az előterjesztést készítette: Stratégiai Iroda, Szennyvíz Társulás, Polgármesteri Kabinet
Döntés végrehajtásáért felelős szervezeti egység: Stratégiai Iroda, Közgazdasági Iroda
Határozat továbbításáért felelős: Stratégiai Iroda


HATÁROZATI JAVASLAT I.


1. Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazza a polgármestert az ÉTV Kft-vel és a szakmai befektetőkkel (Veolia és FCSM Zrt) olyan kiegészítő megállapodás aláírására, amely biztosítja, hogy az ÉTV Kft és a szakmai befektetők is elfogadják a KEOP Támogatási Szerződés mellékletét képező Megvalósíthatósági Tanulmányban szereplő, 2008. évi áron meghatározott díjakat.
2. A megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy ha a fajlagos üzemeltetési költségek tervezettől eltérő (várhatóan alacsonyabb) alakulása ezt szükségessé teszi, a szakmai befektetők és az üzemeltető az előbbiekben meghatározott díjak módosítását is elfogadják, valamint olyan elszámolási rendszert határoznak meg, amely biztosítja, hogy az ÉTV Kft tulajdonosi körébe tartozó szakmai befektetők a KEOP támogatásból jogosulatlan haszonhoz nem jutnak.

Határidő: 2009. június 30.
Felelős: T. Mészáros András polgármester

A szavazás módja: nyílt szavazás egyszerű többség szükséges

HATÁROZATI JAVASLAT II.

a.) Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az Érd és Térsége Víziközmű Kft.-től a saját üzletrész szétosztásából származó 36.900.000,- Ft névértékű üzletrész térítésmentes átadását elfogadja.
b.) Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a Veolia Víz Zrt.-től az Érd és Térsége Víziközmű Kft.-ben meglévő 18.110.000,- Ft névértékű üzletrészének térítésmentes átadását elfogadja.
c.) Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.-től az Érd és Térsége Víziközmű Kft.-ben meglévő 4.530.000,- Ft névértékű üzletrészének térítésmentes átadását elfogadja.Határidő: 2009. június 30.
Felelős: T. Mészáros András polgármester

A szavazás módja: nyílt szavazás minősített többség szükséges









HATÁROZATI JAVASLAT III.


1. Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az ÉTV Kft-ben legalább a 2006. február 17-én aláírt Együttműködési Megállapodásban célként meghatározott tulajdoni részesedését a Megállapodásban foglaltak szerint kialakítja, fenntartja, magántulajdonos számára nem értékesíti és az ÉTV Kft-re vonatkozóan csak olyan döntéseket hagy jóvá, amelyek az ÉTV Kft többségi önkormányzati tulajdonban tartását nem veszélyezteti.
2. Érd MJV Közgyűlése felhatalmazza a Polgármestert, hogy a fentieknek megfelelő tartalommal és a KEOP pályázatban megfogalmazott elvárásoknak megfelelően nyilatkozzon.
Határidő: 2009. június 30.
Felelős: T. Mészáros András polgármester
A szavazás módja: nyílt szavazás egyszerű többség szükséges


HATÁROZATI JAVASLAT IV.


Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazza a polgármestert az Érdi Csatornamű Vízgazdálkodási Társulattal a mellékelt tartalmú Megállapodás megkötésére.


Határidő: 2009. június 30.
Felelős: T. Mészáros András polgármester

A szavazás módja: nyílt szavazás egyszerű többség szükséges




1. sz. Melléklet: Összefoglaló

1. táblázat
A projekt címe:
Érd és térsége szennyvíztisztító telep rekonstrukciója és bővítése és szennyvízelvezető rendszer fejlesztése

A projekt megvalósításának tervezett helyszínei:
Érd, Diósd, Tárnok

Projektgazda neve:
Érd és Térsége Szennyvízelvezetési- és Szennyvíztisztítási Önkormányzati Társulás

Projektgazda székhelye:
2030. Érd Alsó u. 1.

A 2. fordulós pályázat benyújtásának tervezett időpontja (év, hó)
2008.12.22.

A projekt megvalósítás befejezésének tervezett időpontja (év, hó)
2013. 06. 30.

Előkészítési költség (Ft)*
635 000 000

Várható teljes beruházási költség (Ft)*
31 394 144 300
* Csak a pályázat keretében elszámolandó költségek, beleértve az önrészt is.

1.1. A megoldandó probléma rövid leírása
A jelenleg működő érdi városi szennyvíztelep Érd, Diósd és Tárnok települések csatornán összegyűjtött szennyvizeit fogadja. A három település együttes lakossága 78 966 fő volt 2006 végén.

Az érintett településeken a csatornázottság igen alacsony (Érd: 23%, Diósd: 41%, Tárnok: 25%) és a jelenleg üzemelő gyűjtőhálózat műszaki állapota nem megfelelő. Csapadékos időszakban az infiltráció és a belterületi vízrendezés megoldatlansága miatt a szennyvíztisztító telepre szélsőséges határok között változó, nagy mennyiségű szennyvíz érkezik, amelynek kezelése üzemeltetési problémákat okoz. A települési szennyvizekről szóló 91/271/EGK irányelv teljesítéséhez kötődő magyar derogációs kötelezettségek értelmében az érdi szennyvízelvezetési agglomerációban a szennyvíz összegyűjtését és kezelését teljes körűen meg kell oldani 2010. december 31-ig.

A KDV-KTVF a KTVF: 42.415-4/2006.sz. alatt kiadott üzemeltetési engedélyben rögzítette, hogy a jelenleg üzemelő szennyvíztelep által kibocsátott szennyvíznek "A vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól" szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet határértékeit kell teljesítenie. A szennyvíztisztító telepen azonban jelenleg minden vízszennyező anyag esetén volt határértéket meghaladó mért érték.

A normál üzemmenet melletti kibocsátás hatásaihoz a csapadékos időszakokban az ideiglenes megkerülő ágon a Dunába vezetett szennyvíz ideiglenesen jelentős hatása is hozzáadódik.

1.2. Az RMT főbb következtetései
A projekt előkészítése több évre nyúlik vissza. Ez idő alatt a tervezett műszaki tartalomra vonatkozóan több változat is kiválasztásra került. 2004-ben Budapest Főváros Önkormányzata, Érd Város Önkormányzata, Diósd Község Önkormányzata, Tárnok Nagyközség Önkormányzata, Százhalombatta Város Önkormányzata, Budakeszi Város Önkormányzata és Budaörs Város Önkormányzata Konzorciumot alakítottak az adott települések szennyvízgyűjtő- elvezető rendszereinek, valamint az ezek által összegyűjtött szennyvizek kezeléséhez szükséges tisztítótelepek fejlesztése tárgyában. Ennek a projektnek az előkészítésére támogatásban részesült a konzorcium. Itt került kiválasztásra az a műszaki tartalom melynek értelmében Érd, Diósd és Tárnok a saját gyűjtőhálózat kiépítése mellett egy dél-budai közös szennyvíztisztítóval tervezte a megoldást. Ennek a változatnak a megvalósulása a jelenleg hatályos szennyvízelvezetési agglomerációs besorolás megváltoztatását feltételezte volna.

2006-ban jelentek meg azok a jogszabályok és útmutatók, ami alapján kialakult a 2007-2013 programozási időszakra az új szabályrendszer, ami a tervezett Dél-budai regionális rendszer számára is teljesen új feltételeket teremtettek. A Kormány, valamint az EU szakértőivel folytatott tárgyalások, konzultációk eredményeképpen a dél-budai szennyvíztisztítóban érintett önkormányzatok szakértői az addig vizsgált műszaki megoldásokat egy részletes, több szempontú változatelemzés keretében újravizsgálták. Tekintettel arra, hogy ennek a vizsgálatnak az eredményeként nem a közös szennyvíztisztító lett a legjobb megoldás, egy új változat került megfogalmazásra. Eszerint, a Budapesten és Budaörsön keletkező szennyvízmennyiségek – belső vízkormányzással – a dél-budai szennyvíztisztító telep megépítése nélkül is kezelhetők. Mintegy 40 000 m3/nap szennyvízmennyiség a Csepel-szigeti központi szennyvíztisztító telep helyett az Észak-budapesti szennyvíztisztító telepre kormányozható, így a Dél-Budán keletkező szennyvizek mennyisége – mintegy 40 000 m3/nap – a Csepel-szigeti központi szennyvíztisztító telepre vezethető. E változat elfogadásának következtében nem épül meg a Dél-budai szennyvíztisztító telep. Érd és térsége a jelenlegi szennyvíztisztító telep bővítésével, korszerűsítésével oldja meg a szennyvíztisztítást.

Az érdi szennyvízelvezetési agglomeráció problémájának megoldására a gyűjtőhálózatra korábbiakban kidolgozott tervek megfelelőek. A tisztítótelepre vonatkozóan azonban még két változat került összehasonlításra. Egyik szerint a jelenlegi telep az új rész megépítéséig üzemel, majd teljes körűen felújításra kerül. A másik szerint a régi telep elbontásra kerül és a teljes kapacitásra teljesen új telep épül. Ez utóbbi változat, amellett hogy üzemeltetés biztonsági problémákat is felvet, a költség-hatékonysági elemzés szerint magasabb összköltségű változat.

Érd és térségére vonatkozó projektben minden változat esetén ugyanaz a javasolt intézményi keret. Eszerint a projekt keretében megvalósuló gyűjtőhálózat azon település tulajdonába kerül, amely területén a beruházás történik. A szennyvíztisztító új elemeinek tulajdonjoga a 2011-re becsült lakos szám alapján oszlik meg a települések között. Ez az arány a Társulási megállapodásban rögzített. A saját forrás biztosítása is az új elemek tulajdoni hányad megoszlása szerint történik. A szennyvíztisztító végső tulajdoni megoszlásának kialakításában figyelembe kell venni, hogy a jelenlegi tisztítóban a tulajdon Érd és Diósd között oszlik meg.

A projektgazda a pályázati kiírás követelményei szerint az érintett önkormányzatok jogi személyiségű társulása, a 2008. februárban létrehozott Érd és Térsége Szennyvízelvezetési- és Szennyvíztisztítási Önkormányzati Társulást (továbbiakban: Társulás). Ennek fő döntéshozó szerve a települések polgármesterei által alkotott Társulási Tanács. A Társulás működtetésének operatív feladatait a Társulás Munkaszervezete látja el. A Munkaszervezet részt vesz ugyanakkor a projekt megvalósítás menedzselésében is. A megvalósítás irányítását segíti egy közbeszerzésen kiválasztott tanácsadói csapat is, akik a Munkaszervezet érintett tagjaival alkotják a Projekt Megvalósító Egységet (PME).

Az üzemeltetést a beruházás megvalósulása után is a jelenlegi üzemeltető az Érd és Térsége regionális Víziközmű Kft (ÉTV Kft.) végzi. Az ÉTV Kft.- nek 2030. december 31-ig érvényben lévő üzemeltetési szerződése van, amely már szól a bővítést eredményező beruházásokról is. Az üzemeltető Kft-ben szakmai befektető is tulajdonos, de csak kisebbségi tulajdonrésze van. Az üzemeltetési jog megvásárlása a 2006-ban érvényes jogszabályi előírásoknak megfelelő módon történt. A tulajdonszerzéshez kötődő adásvételi és együttműködési megállapodások rögzítik a hosszú távú tulajdoni arányokat is, mely szerint a többségi önkormányzati tulajdon fennmarad.

1.3. Kidolgozásra javasolt változat műszaki szempontból történő bemutatása
1.3.1. A szennyvíztisztító telep összefoglaló jellemzői
A projektben a jelenlegi szennyvíztisztító helyén, a még jó állapotban lévő műtárgyak felhasználásával épül ki az új, megnövelt kapacitású telep. A telep tervezett bővítése a jelenlegi teleptől dél-délnyugati irányban valósul meg. A szennyvíztisztító telep teljes területe a bővítés után mintegy 35 000 m2. A szennyvíztisztító telep 15 000 m3/d névleges kapacitásra kerül kiépítésre.

A szennyvíztelep két, hasonló elrendezésű teleprészben épül ki. Előbb új teleprész 10 000 m3/d kapacitásban épül ki, majd a jelenlegi telep helyén kiépülő rész 5 000 m3/d névleges kapacitással integrálódik az egységes rendszerbe.

A meglevő telep helyén kiépülő részben a biológiai tisztítás folyamatai, a szerves anyag- és a nitrogén eltávolítás térben és időben elkülönítve, a denitrifikáló- és a levegőztető medencében játszódnak le. Az új teleprészen a biológiai tisztítás kiegészül egy anaerob medencével, a foszfortartalom eltávolítás hatásfokának növelése érdekében.

A teljes kapacitás eléréséig a kiszakaszolt (kiszakaszolható) technológiai sorok záportározóként funkcionálhatnak. A szennyvízkormányzás ilyetén történő kiépítésével a hat technológiai sor közül bármelyik kiszakaszolható és igény szerint működtethető. A csatornázottság előrehaladásával mindig a szükséges mennyiségű technológiai sort kell üzembe léptetni és üzemeltetni, ezzel elérhető a lineárisan növekvő mennyiségű szennyvíz fogadása. A meglévő telep funkcióját vesztett medencéi pedig véglegesen záportározóként lesznek hasznosítva.

A tisztított szennyvíz a meglévő nyomóvezetéken kerül bevezetésre a Duna 1627 + 350 fkm szelvényébe. Az átépítés során a dunai bevezetési pont helye nem változik meg. Továbbra is, a meglévő medercsövön történik, átemeléssel. A cső közelítően 15 méterre nyúlik be –a dunai vízáramlás szempontjából - partélet jelentő vezetőmű főmeder felőli oldalára.

A mechanikai tisztítás műtárgyaiban, az 5000 m3/d kapacitású teleprész biológiai tisztítása műtárgyaiban és az utóülepítőiben, a 10 000 m3/d kapacitású teleprész utóülepítőiben keletkező bűzhatású anyagok elszívásra és BIOTEG biofilterrel tisztításra kerülnek. Az iszapkezelésének műtárgyaiban illetve az iszapvíztelenítő gépházból elszívott kellemetlen szaghatású levegő a biogázmotorban kerül elégetésre.

A telep kapacitása

Névleges kapacitás: 15 000 m3/d

Teljes hidraulikai kapacitás: 16 300 m3/d

Mechanikai tisztítás
ˇ Névleges kapacitás: 28 000 m3/d
ˇ Átlagos szennyvízhozam: 625 m3/h
ˇ Órai csúcshozam: 1250 m3/h
A telep napi biológiai terhelése 163 000 LE-nek felel meg 60g BOI5/fő fajlagos értékkel számolva.

Iszapkezelés

A szennyvíziszap stabilizálása anaerob rothasztással történik. Az anaerob rothasztás előnyei:

ˇ a jelenleg nem üzemelő, meglévő rothasztó az iszapkezelési technológia fontos elemeként hasznosul,
ˇ nagyságrendekkel csökken a patogén mikroorganizmusok száma, ezáltal az iszap fertőző képessége is,
ˇ mivel a keletkező iszap mennyisége alacsonyabb, a víztelenítésére fordított üzemeltetési költségek (polielektrolit és villamos energiaigény, elszállítandó mennyiség csökkenés) is csökkennek,
ˇ a fejlődő biogázt gázmotorokban elégetve, a termelt villamos energiával a telep elektromos energiaigényének egy része (a levegőztetésre fordított energiának közel fele) biztosítható.
A rothasztott víztelenített iszap éves mennyisége: 9140 m3, szárazanyag tartalma: 23 %. Rövid távon az iszap a jelenlegihez hasonló módon elszállításra és elhelyezésre/hasznosításra kerül. Az érdi önkormányzat azonban már elindította annak a projektnek az előkészítését, aminek keretében lehetőség lesz a város zöldhulladékával együtt történő komposztálásra,

1.3.2. A települési csatornahálózatok összefoglaló jellemzői
Az újonnan kiépítésre kerülő gyűjtőhálózat teljes hossza 442 km, melyből 15,5 km a nyomott vezetékek hosszúsága. A nyomott szakaszokra 71 db új és 15 felújított/nagyobb kapacitásúra cserélt átemelő továbbítja majd a szennyvizet.

A hálózat hidraulikailag egységes rendszert alkot a tervezett és meglévő rendszerrel. A meglévő rendszer teljes mértékben intergrálódik a lényegesen nagyobb épülő rendszerbe, éppen ezért a meglévő hálózat főbb elemei a tervezők által ellenőrzésre kerültek.

A hálózat meglévő átemelőit ellenőrizték és szükség szerint épülnek át a tervezett kapacitásokra.

A lényegesen megnövekedett hálózat fenntarthatóságához és üzembiztonságához minimálisan szükséges célberendezések beszerzését is előirányoztuk, mint a hálózathoz és beépített berendezésekhez szorosan tartozó mobil berendezéseket. Ezen berendezések is a hálózattal együttesen kerülnek átadásra az üzemeltetőnek a hálózat és tisztítóteleppel együttesen kiszámolt bérleti szerződésben szabályozva. Ezen berendezések beszerzési listáját a szakmai norma szerint a tervezői javaslatra a projektmenedzser irányozza elő. Az engedélyezési szinten tervezett beszerzések: - 2 db szívó, mosó kombinált célgép, 5 db aggregátor áramszüneti esetre az átemelő telepek működtetéséhez, 1 db csatornavizsgáló kamerás kocsi, térinformatikai szoftvercsomag a gazdaságos hálózati üzemeltetéshez, 1 db víz- minőség ellenőrző laborberendezés.

1.4. A költség-haszon elemzés eredményének összefoglalása
A kiválasztott változat becsült teljes fejlesztési költsége 31 394 mFt, amely egyben elszámolható költség is és tartalmaz 1 701 mFt tartalékot . A beruházási költségek becslése a gyűjtőhálózat esetén az engedélyes terveken alapuló műszaki költségbecslés, míg a szennyvíztisztító esetén az elvi vízjogi engedélyes tervek adatain alapul.

2. táblázat A projekt összes beruházási költségének elemei
Beruházási költség neve
eFt
1. Elszámolható költségek
Csatorna hálózat
25 056 205
Szennyvíztisztító telep
3 300 000
Építési beruházási költség
28 356 205
Előkészítés
85 000
Tervezői művezetés
60 000
Tervezés
500 000
Mérnök
510 644
Projektmenedzsment.
60 000
Könyvvizsgálat
50 000
Lakossági tájékoztatás
70 923
Összesen egyéb szolgáltatások
1 336 567
Tartalék
1 701 372
Elszámolható költségek összesen
31 394 144
4. Árkorrekció
0
5. Mindösszesen
31 394 144
Az üzemeltetési költségek becslése a jelenlegi üzemeltető és a tervezők bevonásával, más hasonló kapacitású tisztítók adatait is alapul véve történt. Ezek alapján a változó költségek fajlagosait az energia és anyagfelhasználásra, az állandó költségeket, beleértve az általános költségeket, a díjak beszedésének költségeit meghatároztuk, majd a becsült szennyvízmennyiségek figyelembevételével számoltuk az éves költségeket. Fokozatosan felfutó kiépítettségi és csatlakozási arányt tételeztünk fel, a maximális 95%-ot 2020-ra érik el. Az elemzést a fejlesztési különbözet módszerével számolt értékekkel végeztük.

A pótlási költségek becslése a beruházás élettartam szerint szétbontott elemeire történt. A beruházás megvalósulása esetén a pótlási költségek domináns része a szennyvíztisztítóhoz kapcsolódik, mintegy 6 mrdFt. A projekt nélküli esetben a forráshiány miatt a fajlagos karbantartási költségek magasak, de a pótlási költségek alacsonyak a szennyvíztisztító esetén. A meglévő gyűjtőhálózat pótlási költségei a projekt nélküli esetben több mint kétszer magasabbak, mint a projekt megvalósulása esetén ugyanezen a hálózaton. Ezt természetesen magyarázza a projekt keretében megvalósuló rekonstrukció. Az új hálózat pótlási költségei arányosan azért jóval magasabbak, mint a meglévő hálózaté, mert a vizsgált periódusban a pótlási igény az átemelők cseréje miatt jelentkezik. Ezek száma, kapacitása az újonnan építendő szakaszon jóval magasabb, mint a meglévőn.

A bevételek számításához alkalmazott díjak kialakításában a következő elveket követtük:

ˇ a díjak emelkedése fokozatos legyen és ne gátolja a gyors ütemű csatlakozását a lakosoknak, és ne ütközzünk lakossági fizetőképességi korlátba;
ˇ a fokozatosság mellett, teremtsen fedezetet a vizsgált időszakban és azon túl is a szükséges pótlási költségekre;
ˇ a pénzügyi fenntarthatóság biztosítható legyen a díjakból fizetendő pénzügyi költségek figyelembevétele mellett is;
ˇ Az egyes települések díjai közelítsenek egymáshoz, illetve az egyes fogyasztói csoportok díjai is.
A bevételek a fogyasztás arányos díjból és a bekötésenként fizetendő rögzített díjból állnak. Az alapdíj mértéke feltételezéseink szerint a vizsgált időszak során, 2008-as áron csak kevéssé változik.

A fejlesztési különbözettel számolt költségek és bevételek esetén a projekt nélküli állapot meghatározása nagyon fontos. A projekt nélküli állapotban is a projekt által megoldani kívánt probléma által érintett teljes lakosságot vettük figyelembe. Itt feltételeztük, hogy a projekt nélkül beruházásra nem kerül sor és a gyűjtőhálózatra csatlakozás lehetőségével nem rendelkező lakosok növekvő hányadban zárt egyedi szennyvíztározókból vitetik el a szennyvizet. Ezt a feltételezést alátámasztja, hogy az érdi önkormányzat a települési folyékony hulladék szállítását közszolgáltatásként felvállalta. Ennek díját és költségeit a jelenlegi szolgáltatók által 2008-ban az Érdi önkormányzatnak adott ajánlatok alapján becsültük.

A becsült pénzügyi megtérülési ráta -1,65%, míg a közgazdasági megtérülési ráta 10,9%. A pénzügyi és közgazdasági megtérülési mutatók alapján megállapítható, hogy a támogathatóság feltételei teljesülnek.

3. táblázat: A finanszírozási hiány számítása
Diszkontált beruházási költségek (Ft)
26 088 367 625
Diszkontált nettó bevétel (Ft)
5 764 520 325
Finanszírozási hiány
77,90%
Elszámolható költség (Ft)
31 394 144 300
Döntési összeg (Ft)
24 457 252 521
EU támogatás20 788 664 643
Hazai költségvetési forrás3 668 587 878
Saját forrás igény (Ft)
6 936 891 779
A közgazdasági hasznokat a projekt megvalósítása esetén megtakarított erőforrások értékével becsültük. Erőforrás megtakarítás azért következik be, mert ez esetben nem kell a zárt szennyvíztározókat megépíteni és azokból a szennyvizet rendszeresen tengelyen elszállítani. A becsült közgazdasági haszon költség arány 1,6.

A tervezett díjak fizetőképességi problémát nem vetnek fel, de minden település esetén a lakosok az átlagjövedelem 2,2% körül költenek víz és csatorna szolgáltatásra.

Az elszámolható költségek saját forrás igénye 6 936 mFt. Ez a három település között az alábbiak szerint oszlik meg.

4. táblázat Saját forrás megoszlás településenként (eFt)
eFt
Összesen
KEOP finanszírozás
Sajátforrás
ÉRD
24 449 805
19 047 344
5 402 461
TÁRNOK
3 105 628
2 419 404
686 224
DIÓSD
3 838 712
2 990 505
848 207
Összesen
31 394 144
24 457 253
6 936 892
A saját forrás biztosítását a társult települések kissé eltérő konstrukciókban tervezik. Mindhárom településen alakult Viziközmű Társulat. A lakosság jelentős hányadban választotta a lakás-takarékpénztári megtakarításon keresztüli fizetést. Diósd a szükséges sajátforrás többségét viziközmű társulati hitel formájában tervezi biztosítani. A fennmaradó, megközelítőleg 100 mFt-ot önkormányzati hitellel kívánja előteremteni. A projekt szempontjából ez azt jelenti, hogy Diósd lényegében önerőt biztosít, azaz a finanszírozás költségeit nem kell a díjba beépíteni. Tárnok és Érd a Társuláson keresztül együttesen, kedvezményes kötvénykibocsátással kívánja a saját forrást biztosítani. Ennek visszafizetésére a fedezetet részben a két település víziközmű társulatainak forrásai biztosítják, részben a díjaknak a bérleti díj hányadából elkülöníthető része. Tárnok esetében a hitel visszafizetési periódus elején az önkormányzat az általános bevételei terhére felvállalta a kedvezményes kötvények költségeinek térítését.

1.5. A projekt lebonyolításának javasolt ütem- és intézkedési terve
A pályázat benyújtása után az előkészítés a következő lépésekkel folytatódik:

ˇ A tendertervek készítésére, PME szakértői támogatásra és a mérnök kiválasztására vonatkozó közbeszerzési dokumentációk elfogadtatása, véglegesítése;
ˇ A tendertervek készítésére, PME szakértői támogatásra és a mérnök kiválasztására a közbeszerzés lefolytatása;
ˇ A pályázat értékelése során szükséges egyeztetések lefolytatása, módosítások átvezetése, Brüsszelbe kiküldendő angol nyelvű támogatási kérelem összeállítása;
ˇ A Társulási megállapodás módosításainak elfogadása;
ˇ PME felállítása;
ˇ Kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési dokumentáció készítése, elfogadtatása, és a közbeszerzés lefolytatása;
ˇ A saját forrás biztosításába közreműködő bankokkal a finanszírozási megállapodás véglegesítése;
ˇ Az üzemeltetővel a költség-haszon elemzés alapján hosszú távú megállapodás véglegesítése.
A szennyvíztelep építése a jelenlegi teleprész folyamatos üzeme mellett fog megvalósulni, ezért a terveket úgy készültek, hogy a telepen az építkezés idején olyan üzemszünet, ami a telep működését befolyásolná, ne fordulhasson elő. A beruházás első ütemében megépülne egy 10 000 m3/d szennyvíz tisztítására alkalmas teljesen új biológiai tisztítóegység. Ugyanebben az ütemben elkészülne a meglevő iszapvonal felhasználásával az iszapkezelés komplett technológiai sora. A próbaüzem az összetett és kétütemű megépítés miatt a telepen kettő ütemben zajlana. Külön történik a 10 000 m3/d teleprészre a beüzemelés az iszapvonallal együtt.

Az 5 000 m3/d kapacitású teleprész próbaüzemére az átépítést követően kerül sor. Miután a két technológia közel azonos elvek szerint működik, a két teleprész beüzemelése önmagában biztosítja a próbaüzem sikerességét. Az átkormányzás egyszerűen elvégezhető és a rekonstrukció utáni teleprészt beintegrálva immár a teljes létesítménybe, a folyamat révén a telep névleges kapacitása 15 000 m3/d mennyiségre fog nőni.

2011. év közepén már el kell érni a vizek átkormányzását az újonnan épülő teleprészre és 2012. évben befejeződik a teljes építkezés, és egységes új telepként fogadni tudja a teljes szennyvízmennyiséget. A telep próbaüzeme szükséges, hogy a téli-nyári időszakokra is kiterjedjen ezért várhatóan 10 – 12 hónap. Végleges működési vízjogi engedély a 2013. évben várható.

A csatornahálózat építését az alábbi szempontok szerint kellett ütemezni:

1. Forgalomtechnikai szempontok
ˇ A városban és a községekben a közlekedés elfogadható legyen az Érden legalább 30 helyen Diósdon és Tárnokon legalább 4-5 helyen egyszerre folyó munkák ellenére.
ˇ A párhuzamos mellékutcák esetén egyidejűleg minden második utca bontható egy ütemben.
ˇ Lehetőség szerint a főútvonalak bontása előtt meg kell építeni a kiváltó mellékutca csatornáját és el kell készíteni a burkolat helyreállítását.
ˇ Speciális pontokon – ahol kerülő utak nem lehetségesek, szakaszolással és legfeljebb félpályás lezárások mellett lehet építeni.
ˇ Előre ki kell építeni azokat a gerincvezetékeket, amelyek nyomvonalán az építési forgalom számára jelölünk ki - kellő teherbírással – utakat
2. Építés technológiai szempontok
ˇ A csatornát – nagyon indokolt kivételektől eltekintve – mindig a befogadótól kezdve kell építeni. Ennek megfelelően az egyes vízgyűjtőkön először az átemelő telep, a nyomóvezetékek, majd a gyűjtőcsatornák épülnek ki az átemelőktől indulva folyamatosan, végül a csatlakozó ágvezetékek. A csatornák gerincvezetékével együtt épülnek ki a telekhatárig a bekötővezetékek is azért, hogy az utcák a helyreállatással átadhatók legyenek a forgalomnak.
ˇ A talajvizes területeknél a vákumos leszívást gazdaságosan a folyamatos építéssel, az egymás melletti utcák építésével praktikus végezni, ezért a talajvizes területeken a lehetséges mértékig tömbösen kell építkezni.
3. Vízkormányzási szempontok
ˇ Azokon a helyeken, ahol a kapacitás-bővítés feltételezi a befogadó vezeték megfelelő vízelvezető képességét, a befogadó gyűjtő szakaszokat kell megépíteni először. Ezek a szűk keresztmetszetek elsősorban a rekonstrukciós szakaszokban vannak - ezért a rekonstrukciós szakaszok rendszerint első ütemben épülnek.
4. A települések más beruházásai által megkövetelt építés
ˇ Azokon a helyeken ahol más beruházás során a burkolatépítés miatt kell a csatornát megépíteni, elképzelhető a 0. ütem is (az első ütem olyan része, amelyet kiemelve a nagy tömegű munkákból előkészítő jelleggel megépítünk).
A javasolt ütemezés lényege az, hogy első ütemben csak a forgalomtechnikai vagy vízkormányzási szempontból és a folyó beruházásokhoz kötődően kiemelt előkészítő típusú építések lesznek, ez a teljes beruházás kb. 5 %-a. Ezen területekre már a tervezés időszakában – az engedélyezési tervvel egy időben, külön készülnek a tender kiírására alkalmas szintű tervek, és így a kivitelezés elindulhat 2009. évben. A további, a program szempontjából nagytömegű építkezés 2010. évben indulhat. Az ehhez szükséges kiviteli terv szintű tendertervek elkészülése 2009. szeptemberéig várható és az ezt követő pályáztatás után - településenként bontva és a párhuzamos építkezéseknek megfelelő bonthatósággal – az elnyert kivitelezőkkel a szerződéseket 2010. tavaszán köthetjük meg. A településeken minden vízgyűjtőn párhuzamosan indulnak a munkák.

A projekt lebonyolításának javasolt ütem- és intézkedési tervét a 8.2.3. melléklet mutatja be részletesen. Itt csak egy rövid, összefoglaló táblázatot mutatunk be.

5. táblázat A projekt lebonyolításának javasolt ütemterve
Tevékenység megnevezése
Kezdete
Vége
Pályázati dokumentáció 2 fordulós benyújtása
30.12.2008
KSZ értékelés
30.12.2008
20.06.2009
Támogatási Szerződés aláírása
20.06.2009
Támogatási döntés jóváhagyása Brüsszelben
20.06.2009
18.09.2009
Közbeszerzések lebonyolítása
      PME támogató szakértők kiválasztása
20.03.2009
31.07.2009
      Tendertervek elkészítésére
10.05.2009
31.07.2009
      Lakossági tájékoztatásra
15.07.2009
30.09.2009
      Könyvvizsgálói tender
01.11.2009
01.02.2010
      Műszaki ellenőrzés / FIDIC Mérnök I. ütem
15.07.2009
30.09.2009
      Műszaki ellenőrzés / FIDIC Mérnök II. ütem
15.09.2009
30.01.2010
      Csatornahálózat I. ütem kivitelező kiválasztása
15.08.2009
15.11.2009
      Csatornahálózat II/A ütem (Érd) kivitelező kiválasztása
02.01.2010
15.06.2010
      Csatornahálózat II/B ütem (Diósd) kivitelező kiválasztása
02.01.2010
15.06.2010
      Csatornahálózat II/C ütem (Tárnok) kivitelező kiválasztása
02.01.2010
15.06.2010
      Szennyvíztisztító telep kivitelező kiválasztása
20.09.2009
15.02.2010
Projektmenedzsment szervezet működése
01. 08.2009
30.06.2013
Tervezés
      Csatornahálózat tender terveinek készítése a II. ütemre
01.08.2009
30.10.2009
      Szennyvíztisztító tender terveinek készítése
01.08.2009
15.09.2009


Kivitelezés
Csatornahálózat
Szerződéskötés a kivitelezővel
Csatornahálózat I. ütem
30.11.2009
Csatornahálózat II ütem
15.06.2010
Csatornahálózat I. ütem kivitelezése
30.11.2009
30.08.2010
Próbaüzem
01.09.2010
01.11.2010
Csatornahálózat II. ütem kivitelezése
01.07.2010
30.11.2012
Próbaüzem
30.11.2012
31.12.2012
Szennyvíztisztító
Szerződéskötés a kivitelezővel
15.02.2010
Vízjogi létesítési tervek készítése, engedély megszerzése
15.02.2010
15.08.2010
Új teleprész építése 10 000 m3/d kapacitással
15.08.2010
15.09.2011
Próbaüzem
01.10.2011
30.03.2012
Teleprész üzembehelyezése
30.03.2012
Régi teleprész rekonstrukciója 5 000 m3/d
kapacitással
15.08.2011
30.06.2012
Próbaüzem
01.07.2012
30.12.2012
Teleprész üzembehelyezése
30.12.2012
Végleges vízjogi működési engedély
2013
Projektzárás
01.01.2013
30.06.2013





TERVEZET!!

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

amely létrejött

egyrészről

- Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata (székhely:_____, adószám: ________, továbbiakban: Önkormányzat), képviseletében T. Mészáros András polgármester

másrészről

- az Érdi Csatornamű Vízgazdálkodási Társulat (székhely:_____, adószám: ________, továbbiakban: Társulat) képviseletében _________________________________

között,
az "Érd és Térsége Szennyvízelvezetési Program" KEOP pályázati támogatással
megvalósítani tervezett szennyvízelvezető viziközművek Érd Megyei Jogú Város közigazgatási területén megvalósuló beruházás

tárgyában a következő feltételek szerint:


1. Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a tárgyban megnevezett viziközmű eszközök megépítésével összefüggő, a KEOP pályázati saját forrás finanszírozása során ezen szerződésben szabályozott módon egymással együttműködnek.

2. A beruházás tervezett műszaki tartalmát ezen szerződés szoros tartozékát képező 1. sz. melléklete részletezi.

3. A beruházás tervezett forrásait– a projektben résztvevő önkormányzatonkénti bontásban- ezen szerződés szoros tartozékát képező 2. sz. melléklet részletezi

4. Az Önkormányzat
- biztosítja a beruházás megvalósításához szükséges – vízjogi létesítési-, és esetleges egyéb hatósági engedélyeket is tartalmazó – műszaki- kiviteli tervek elkészítését, valamint ezen dokumentumokba és mindazon mellékleteibe való betekintést, melyekre a Társulat igényt tart;
- biztosítja - a Társulat által kiadott igazolás alapján - a társulati tagok részére, hogy külön díj megfizetése nélkül a beruházás keretében megvalósuló közműre rácsatlakozhassanak
- vállalja a beruházás keretében megvalósuló viziközmű eszközök önkormányzati törzsvagyonba sorolását és annak elidegenítési tilalmát;
- fedezi az esetleges szolgalmi jogok biztosításával kapcsolatban felmerülő költségeket;
- biztosítja a Társulat képviselője számára a beruházással kapcsolatos értekezleteken, bejárásokon, átadásokon való részvételt, folyamatos és rendszeres tájékoztatást.
- kötelezettséget vállal, hogy a projekt keretében megvalósuló viziközmű hálózatra a Társulat megszűnése után a nem Társulati tag rácsatlakozóktól -jogszabályban szabályozott módon- befizetett hozzájárulásokat elkülönítetten kezeli és azt a projekt keretében megépült viziközmű hálózat karbantartására és rekonstrukciójára fordítja.
- a KEOP pályázat keretén belül kidolgozott Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány (RMT) alapján határozza meg a díjakat.

6. A Társulat
- végzi az érdekeltségi hozzájárulások kivetését az érdekeltek (tagjai) felé, és gondoskodik a kivetés alapján befizetett összegek számviteli törvény szerint történő kezeléséről, nyilvántartásáról;
- köteles a tőle elvárható legnagyobb gondossággal biztosítani, hogy tagjai rendszeresen fizessék az érdekeltségi hozzájárulás esedékes részleteit, ennek érdekében szigorú nyilvántartási rendszert működtet és a késedelmesen fizetőket a lehető leghamarabb felszólítja;
- nyertes KEOP pályázat esetén a tagjaitól beszedett érdekeltségi hozzájárulásból a beruházás költségeinek fedezete céljára átutalja az Önkormányzat _________________ számú bankszámlájára a 3. sz. mellékletben részletezett összegeket az ott meghatározott ütemezés szerint;
- együttműködik az Önkormányzattal a pályázat előkészítése és megvalósítása során a projekt pénzügyi elemzése, az EU-s forrásból megvalósuló beruházások ellenőrzése során.

7. A beruházás kivitelezési feladatainak tervezett ütemezése:
- tervezett kezdési időpontja: 2009. második félév
- tervezett befejezési időpontja: 2012. második félév
A konkrét ütemezés a KEOP pályázat támogatási döntés meghozatalának függvényében változhat.

8. Felek – mint önállóan gazdálkodó jogi személyek – saját feladataikat a rájuk vonatkozó jogszabályok és belső szabályzataik szerint önállóan, egymástól függetlenül végzik, mégis a saját maguk által őrzött, a szerződés tárgyához tartozó irat- és tervanyagot betekintésre korlátozás nélkül egymás rendelkezésére bocsátják, egymást a beruházás megvalósításával kapcsolatos kérdésekről folyamatosan tájékoztatják.

9. Ezen együttműködési szerződés a Társulat megszűnéséig marad hatályban.

10. Ezen együttműködési szerződés 5 (öt) eredeti példányban készült, melyek közül egy-egy véglegesen a szerződő feleknél marad, további kettő példány a banki finanszírozás illetve a KEOP pályázat esetén használható fel.


Érd, 2009. __________




A Társulat részéről Az Önkormányzat részéről







1. számú melléklet
Érd és Térsége Szennyvízelvezetési Program
Tervezett műszaki tartalom
A szennyvíztisztító telep összefoglaló jellemzői
A projektben a jelenlegi szennyvíztisztító helyén, a még jó állapotban lévő műtárgyak felhasználásával épül ki az új, megnövelt kapacitású telep. A telep tervezett bővítése a jelenlegi teleptől dél-délnyugati irányban valósul meg. A szennyvíztisztító telep teljes területe a bővítés után mintegy 35 000 m2. A szennyvíztisztító telep 15 000 m3/d névleges kapacitásra kerül kiépítésre.

A szennyvíztelep két, hasonló elrendezésű teleprészben épül ki. Előbb új teleprész 10 000 m3/d kapacitásban épül ki, majd a jelenlegi telep helyén kiépülő rész 5 000 m3/d névleges kapacitással integrálódik az egységes rendszerbe.

A telep kapacitása

Névleges kapacitás: 15 000 m3/d
Teljes hidraulikai kapacitás: 16 300 m3/d

Mechanikai tisztítás
Névleges kapacitás: 28 000 m3/d
Átlagos szennyvízhozam: 625 m3/h
Órai csúcshozam: 1250 m3/h
A telep napi biológiai terhelése 163 000 LE-nek felel meg 60g BOI5/fő fajlagos értékkel számolva.

Iszapkezelés

A szennyvíziszap stabilizálása anaerob rothasztással történik.
A rothasztott víztelenített iszap éves mennyisége: 9140 m3, szárazanyag tartalma: 23 %. Rövid távon az iszap a jelenlegihez hasonló módon elszállításra és elhelyezésre/hasznosításra kerül. Az érdi önkormányzat azonban már elindította annak a projektnek az előkészítését, aminek keretében lehetőség lesz a város zöldhulladékával együtt történő komposztálásra,


A települési csatornahálózatok összefoglaló jellemzői

Az újonnan kiépítésre kerülő gyűjtőhálózat teljes hossza 442 km, melyből 15,5 km a nyomott vezetékek hosszúsága. A nyomott szakaszokra 71 db új és 15 felújított/nagyobb kapacitásúra cserélt átemelő továbbítja majd a szennyvizet.

A hálózat hidraulikailag egységes rendszert alkot a tervezett és meglévő rendszerrel. A meglévő rendszer teljes mértékben integrálódik a lényegesen nagyobb épülő rendszerbe, éppen ezért a meglévő hálózat főbb elemei a tervezők által ellenőrzésre kerültek. A hálózat meglévő átemelőit ellenőrizték és szükség szerint épülnek át a tervezett kapacitásokra.

A lényegesen megnövekedett hálózat fenntarthatóságához és üzembiztonságához minimálisan szükséges célberendezések beszerzését is előirányozták, mint a hálózathoz és beépített berendezésekhez szorosan tartozó mobil berendezéseket. Ezen berendezések is a hálózattal együttesen kerülnek átadásra az üzemeltetőnek a hálózat és tisztítóteleppel együttesen kiszámolt bérleti szerződésben szabályozva.

2. sz melléklet




A beruházás tervezett saját forrásai (ezer Ft)

Összesen
KEOP finanszírozás
Sajátforrás
ÉRD
24 449 805
19 047 344
5 402 461
TÁRNOK
3 105 628
2 419 404
686 224
DIÓSD
3 838 712
2 990 505
848 207
Összesen
31 394 144
24 457 253
6 936 892


3. sz melléklet

Az Érdi Csatornamű Vízgazdálkodási Társulat által a csatorna beruházás céljaira Érd MJV Önkormányzatának átadandó összegek részletezése

1. 2009 ….-ig 400.000 eFt, az egyösszegű befizetésekből
2. 2010-2016 között negyedévente ……………. eFt a társulási hitel vagy kötvény kamatainak fedezetére, a hitel felvétele vagy a kötvény kibocsátása után
3. Legkésőbb 2017 január 31-ig az LTP befizetések kiutalásából származó összegekből 2.700.000 eFt


Véleményező fórum:Ajánlás sorszáma:Határozat száma: