Napirendi pont:01
Napirendi pont címe:Javaslat az Érd és Térsége Regionális Víziközmű Kft kisebbségi üzletrésze értékesítését célzó pályázat kiírására
1. NAPIRENDI PONT
Tárgy: Javaslat az Érd és Térsége Regionális Víziközmű Kft kisebbségi üzletrésze értékesítését célzó pályázat kiírására
Előadó: dr. Döcsakovszky Béla polgármester
Kádár Kenese: Elmondja, hogy a Civil Frakció szakértője összeállított egy kérdéscsoportot, amit a Pénzügyi Bizottság elnöke tegnap eljuttatott a polgármesterhez, és azt az ígéretet kapta, hogy szakértőktől erre választ kapnak.
Dr. Döcsakovszky Béla: Üdvözli Egri Pétert, a Budaörsi Kistérség munkaszervezetének vezetőjét, és az eljárásban résztvevő szakértőjét, valamint dr. Bátorfi Attilát, az Ügyrendi Bizottság tagját, akik szakmai részletekben is segítséget nyújthatnak.
Jakab Béla: Sajnos Érden a bizottsági ülés összehívásáért külön levélben kell fordulni a jegyzőhöz. Megköszöni, hogy időben kiküldték az anyagot, de más településen ez automatikusan megy, továbbá a beadott pályázatokba a képviselők betekinthetnek.
Dr. Döcsakovszky Béla: Felhívja a figyelmet arra, hogy a Bizottság üléseit a bizottság elnöke hívja össze, mely nemcsak joga, hanem kötelessége is, az elnök állapítja meg a bizottsági ülés napirendjét, ebben nincs szerepe sem a polgármesternek, sem a jegyzőnek.
Kádár Kenese: Két kérdést tesz fel. A jelenlegi ülésre miért nem hívták meg sem a pályázók, sem pedig az ÉTV Kft. képviselőit? Igaz-e, hogy a Veolia Water Hungary Rt. és a Fővárosi Csatornázási Művek Rt. ajánlat elfogadása, és a szerződés megkötése esetén az összes szerződést titkosítani akarják hasonlóan, mint a Rendezvénycsarnok szerződést.
Dr. Döcsakovszky Béla: Nincs tudomása titkosításról, sőt a pályázati anyagnak részei a szerződés tervezetek. A pályázókat azért nem hívták meg, mert ez egy pályázat, a leírtak szerint kell eljárni. Az ÉTV Kft. tulajdonosa az Önkormányzat. Ez tulajdoni kérdés, a tulajdonosi döntést a menedzsmentnek végre kell hajtania.
Kádár Kenese: A polgármester úr az előbb úgy nyilatkozott, hogy annak alapján kell eljárni, ami le van írva. Az együttműködési megállapodás 10.12 pontjából idézi a titkosításra vonatkozó részt. Kérdése, hogy akkor ez mire vonatkozik?
Dr. Döcsakovszky Béla: Felkéri a jelenlévő szakértőket az említett szakasz értelmezésére.
Dr. Bátorfi Attila: Felhívja a figyelmet a szöveg pontos elolvasására. Nem a szerződésekről van szó, hanem az egymásról szerzett információkról.
Baráth Ferenc: Ismerteti, hogy a Városfejlesztési és Műszaki Bizottság 5 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyhangú szavazással tárgyalásra alkalmasnak tartja, és elfogadásra javasolja az előterjesztést.
Jakab Béla: A Pénzügyi Bizottság is egyhangú szavazással tárgyalásra javasolja az előterjesztést. Van egy döntés előkészítési segédlet, melyen az szerepel, hogy Egri Péter és dr. Bátorfi Attila készítette. Kérdése dr. Bátorfi Attilához, hogy teljes mértékben azonosulni tud-e az itt megjelent anyaggal?
Dr. Bátorfi Attila: Igen.
Kádár Kenese: Ezek szerint, ha a szerződés valóban nem lesz titkosítva, akkor milyen információknak kell titkossá válni egy ilyen kérdésben? Miért kell a választópolgárok elől az információkat visszatartani?
Dr. Döcsakovszky Béla: Nem a szerződésre, nem a szolgáltatásra, nem a város lakosait érintő tevékenységére vonatkozó adatok titkosak, hanem kizárólag azok, amelyeket úgy lehet minősíteni, hogy a másik fél üzleti tulajdonát, illetve üzleti titkát képezi, mint például egy bankszámlaszám.
Kádár Kenese: A megállapodásban az szerepel, hogy "Szigorúan titkosan kezelik az összes adatot". Egyetért azzal, hogy egy vállalat mérlegeredményeit, banktitkait ne hozzák nyilvánosságra, de az összes adatra vonatkozó résszel nem, hiszen ez a lakosokról szól.
Dr. Döcsakovszky Béla: Azok az adatok melyek erre a szolgáltatásra vonatkoznak, már a tervezet formájában is nyíltak, valamint nyilvános ülésen tárgyaljuk a szerződés-tervezeteket, melyek megtekinthetőek.
Nagy Kálmán: Egy szerződés két félre tartozik, a szerződést kötőkre, - például a megrendelőre és a vállalkozóra, - ezek nem titkosak, de az adatok nem tartoznak másra.
Dr. Döcsakovszky Béla: A tárgyalás menetére vonatkozóan javasolja, hogy Jakab Béla képviselő olvassa fel kérdéseit, és a szakértők egyenként válaszoljanak.
Jakab Béla: Kéri a szakértőket, erősítsék meg, hogy a tervezett együttműködési megállapodás minden tekintetben összhangban áll a Veolia Rt. és FCSM Rt. nyertesnek nyilvánított ajánlatában foglalt feltételekkel.
Egri Péter: Megerősíti az elhangzott megállapítást.
Jakab Béla: Az Államháztartási törvény és Érd Város Képviselő-testületének vagyonrendelete szerint is csak indokolt esetben lehet zártkörű eljárás útján értékesíteni nagy összegű közösségi vagyont. Visszahallgatva a pályázat kiírásáról döntő testületi ülésen elhangzottakat, nem hangzottak el erre vonatkozó érvek. Konkrétan milyen indokok alapján jogszerű, hogy ez a pályázat zártkörűen került kiírásra? Ennek jelentőségét az adja, hogy az egyik érdekelt cég megtámadta a bíróságon a pályázat zártkörűségét, így alapos indok hiányában a bíróság meg is semmisítheti azt a pályázatot, melynek értékesítéséről a testület dönteni kíván.
Dr. Döcsakovszky Béla: Volt egy nyílt pályázat, véleménye szerint van logika abban, hogy a legjobb ajánlatot tevők számára ír ki zártkörű pályázatot a kiíró. A nyílt pályázatra bárki jelentkezhetett.
Jakab Béla: A harmadik kérdéshez kapcsolódóan kéri, hogy a képviselők a segédlet 7. oldalát nézzék meg. Az első hozzászólásában "feddést" kapott azért, hogy kezdeményeznie kellett annak az anyagnak a kiküldését, melyet Egri Péter és Dr. Bátorfi Attila - nem kevés pénzért, melyet az önkormányzat fizetett - készített döntés-előkészítési segédletnek. Ez arra szolgál, hogy a képviselők döntésük során eligazítást kapjanak. Csak azok a képviselők kapták meg, akik az érintett bizottságokban vannak, a képviselők többsége nem ismeri ezt a "segédletet".
Dr. Döcsakovszky Béla: Tájékozódott, és azt a választ kapta, hogy csak az érintett bizottságok tagjai kapták meg az anyagot. Ez így nem helyes ezért kéri, hogy most másoljanak mindenkinek ebből a segédletből.
Kocsis Béla: Az a kérdése, ha egy rendkívüli ülésre hívják meg őket, akkor miért nem kapja meg az összes képviselő a napirendhez kapcsolódó anyagot.
Segesdi János: A problémák miatt javasolja a napirend levételét.
Jakab Béla: Korrekt módon elbeszélgettek a Pénzügyi Bizottsági ülésen, ahol átnyújtotta kérdéseit. Megköszönte azt is, hogy a szakértőket meghívta a polgármester. Teljesen "evidens" volt számára az, hogy ez az anyag itt lesz a képviselők előtt.
Baráth Ferenc: Akinek nincs anyaga, az véleménye szerint nem vett részt a bizottsági ülésen, a témát tárgyaló bizottságok megkapták az anyagot.
Ujhelyiné Antal Ibolya: A Szociális és az Egészségügyi Bizottság nem kapott ilyen anyagot, nem is szerepelt ülésük napirendjén, és nem is került kiosztásra a segédlet.
Dr. Döcsakovszky Béla: Szeretné értelmezni ennek a segédletnek a "mibenlétét". Ez nem a Képviselő-testületek döntését megkönnyítő segédlet, hanem a polgármesterekből álló bizottság számára készült. Tehát nem része a képviselő-testületi előkészítő anyagnak. Aki kapott ebből, az plusz információhoz jutott, ha nem, akkor alaphelyzetben van. A leírt anyag a polgármesterekből álló bizottság számára készült. Valóban egyes bizottságok plusz információként megkapták ezt az anyagot. Ez az anyag nem tartozik a testületi előterjesztéshez. De ennek az ügynek már hat fordulója volt, amiről a képviselők is tájékoztatást kaptak.
Jakab Béla: Úgy gondolja, hogy a képviselőknek erre az anyagra szükség van a megfelelő döntéshez. Ebben az anyagban számtalan, egyértelműen bizonyítható matematikai tévedés van, logikai következtetésekben vannak hibák, és ez a legfontosabb része ennek a témának. Úgy gondolja, hogy a "segédlet" ismerete nélkül nem tudnak dönteni.
Varga László: Úgy tudja, hogy minden egyes képviselő-csoportnak vannak olyan tagjai, akik a Vagyongazdálkodási, a Műszaki, a Pénzügyi, vagy az Ügyrendi Bizottságokban benne vannak. Az ő képviselő-csoportjában az a szokás, hogy részletes tájékoztatást kapnak a bizottsági ülésen elhangzottakról. Kéri, hogy menetközben a hivatal dolgozói készítsék el ezt a pár példányt.
Dr. Döcsakovszky Béla: Mindenki ismeri az ÉTV Kft-vel kapcsolatos problémákat. Nem akarja felvázolni az Érd és Térsége Viziközmű Kft. történetét, de változást kell elérni. Van egy javaslat, hogy oldják meg azokat a problémákat, amelyek ma az ÉTV működésében vannak. A nem hatékony gazdálkodásból eredő pazarló működésről van szó. S ez a város vízhálózatának fokozatos, egyre gyorsuló leromlásához vezet. Aki ezt a jelenlegi helyzetet védi, az azt kockáztatja, hogy a leromlás folytatódik, s nem lehet majd vizet szolgáltatni. Elviekben járható út, hogy maradjon önkormányzati tulajdonban a cég, de akkor hitelt kellene felvenni, s az érdi önkormányzat nem tud 4 milliárd Ft-ot, még 10 éves futamidőre sem bevállalni. Hitelfelvétel esetén annak törlesztése a jelenlegi vízdíjra rakódna rá. Véleménye szerint az, aki a jelenlegi vízdíjért megoldja ezt a rekonstrukciót úgy, hogy évi 180 millió Ft-ot spórol és termel meg, illetve fordít vissza a rendszerbe, s az, hogy ad egymilliárd forintot, az jó ajánlat. Az ÉTV Kft. a jelenlegi működési hatékonysága mellett 2006-ra 259,-forint + ÁFA vízdíjat javasol, s ehhez képest 48 millió forint beruházását tervezi a műszaki rendszerre. A győztesnek nyilvánítható ajánlat 240 Ft-os vízdíjat tartalmaz, s nem mellékes, hogy innen indul a további infláció-követő díjemelés. Bérleti díj címén 60 millió Ft-ot fordít vissza, s ezen kívül még az alapdíjak és a rákötési díjak hozadékából is lehetősége van a cégnek az összességében 180 millió Ft-os beruházásra. Ez az ügy lényege, s nem az, hogy kapott-e valaki anyagot, vagy sem.
T. Mészáros András: Azok a képviselők, akik nem tagjai az Ügyrendi, Pénzügyi, Műszaki, Vagyongazdálkodási Bizottságoknak azok csak az előterjesztést kapták meg. Emlékezete szerint az Ügyrendi Bizottság 4 : 2 arányban leszavazta ezt az előterjesztést, s nem javasolja elfogadni jogi kifogások miatt. Lényegében mind a két ajánlattevő elkövette ugyanazt a hibát, s ennek okán, ha az egyiket érvénytelennek minősítik, akkor a másikat is annak kell. Véleménye szerint a Fővárosi Csatornázási Művek és a Veolia pályázatát próbálják meg érvényesíteni. Fél évvel ezelőtt azt mondta a polgármester, hogy nem szükséges pályáztatni, sőt, ezt a fajta pályáztatást tiltja a magyar jogszabályok egy része. Elmondta azt is, hogy ez a legjobb ajánlat, amelyet a Fővárosi Csatornázási Művek és a Veolia tett le a Képviselő-testületnek. Hangsúlyozza, hogy nem az önkormányzat dönt, hanem az önkormányzat képviselő-testülete, hiszen az itt élő 60.000 ember az önkormányzat. A képviselők csak képviselik ezeket az embereket, több-kevesebb sikerrel. A polgármester törvénysértő módon szeretne megvalósítani olyan szándékokat, amelyek akár jók is lehetnének. A városvezetés létrehozott egy válsághelyzetet, ezt próbálják most megoldani. Több mint fél évvel ezelőtt nyújtott be a FIDESZ egy javaslatot, hogy hogyan kellene megvizsgálni az ÉTV problémáját, hogyan kellene javaslatokat és megoldásokat kidolgozni, hogyan kellene nyilvánosan pályáztatni és annak eredményeit, hogyan kellene hasznosítani. Ezekből semmi nem lett. Nem derült ki az Ügyrendi Bizottság ülésén, ezért szeretné megkérdezni, hogy az együttműködési megállapodások, társasági szerződés-tervezetek stb, amelyek a pályázat mellékleteként be lettek adva, szó szerint értendők, vagy álláspontot képviselő javaslatok. Nem mindegy hogy ezek a szerződések hogyan, s miként szólnak. Azt javasolja a képviselő-testületnek, hogy ezt az előterjesztést semmi esetre se fogadják el.
Segesdi János: Kérdése, ha a szerződések nem titkosak, akkor miért kellett titoktartási kötelezettséget aláírni? Megkérdezi, hogy miért kellett zártkörű meghívásos pályázatot kiírni, s miért volt az előző nyílt pályáztatás sikertelen? Mi volt az oka annak, és ki volt, aki a pályázatok bontásakor olyan hibát követett el, ami érvénytelenítette a pályázat lebonyolítását? Miből gondolják azt, hogy valóban másfél oldal alapján egy másfél milliárdos pályázatról a testület dönteni tud? Amikor az ellenzék ragaszkodott a pályázat kiírásához, akkor a legtöbb képviselő azt mondta, hogy annál jobb adás-vételt nem lehet kierőszakolni, mint ami akkor előterjesztésre került, mégis, most sokkal jobb feltételek mellet lehetne értékesíteni, sőt, ha egy tisztességes pályázatot bonyolítanak le, akkor még ennél is jobb lehetőséget tudnának a városnak biztosítani. Számára bebizonyosodott, hogy az a cég, ami akkor is ajánlatot tett, mindenképpen meg kell, hogy kapja ezt az üzletet, hiszen most megint ez a javaslat került a testület elé.
Dr. Döcsakovszky Béla: Véleménye szerint az ellenzék annak megakadályozására törekszik, hogy a kormányzó koalíció meg tudja tenni a jobbító szándékú lépést. Aki végighallgatta T. Mészáros András érvelését. Az ellenzék mindent ellenezni fog, ami jó, s ami nem. Persze lehet, mert ez az ellenzék dolga, de egyúttal a felelőssége is. A kormányzó koalíció teljes felelősséggel bír, de ugyanez vonatkozik természetesen az ellenzékre is. Tehát viselni kell a felelősséget a fennálló állapotért. Természetes, hogy szakértőket bíznak meg, mert nem értenek a témához, s ezért a szakértői véleményt általában el is fogadják. Volt szakértő az eljárásban is, volt közjegyző, volt saját szakértő. Volt előkészítő ülése a polgármestereknek, akiknél jobban senki nem ismeri a településük érdekeit, és az eljárás részleteit. Fenntartja azt az álláspontját, hogy nem volt szükséges a pályáztatás. De kiírták, és bebizonyosodott, hogy más cég nem tett jobb ajánlatot.
Való Viktor: Elmondja, hogy senki nem tett fel újabb kérdést, s ugyanazokat hallgatták meg, mint amit az eddigi testületi üléseken e témával kapcsolatban. Minden egyes alkalommal T. Mészáros és Segesdi képviselő uraknál elhangzott az, hogy mennyire ellenzik azokat aprócska szerződésbeli pontokat, amelyeket meg szeretnének valósítani. Megerősíti azt a véleményét, hogy az elhangzottak végig kampányjellegűek voltak. Aki beleolvas a segédletbe, abban már többször áttárgyalt szempontok alapján történt az értékelés. Ha a FIDESZ-nek ilyen problémái vannak, és ellenzik az MSZP-SZDSZ javaslatát, akkor miért nem tájékozódnak a frakciójukon belül arról, hogy milyen anyagok forognak e témában.
Jakab Béla: Felhívja a polgármester figyelmét arra, hogy volt egy olyan előzetes egyezségük, hogy az elhangzott kérdésekre választ fognak kapni. Ezért sajnálja, hogy a képviselő-testület egyes tagjai teljesen másról beszélnek. A feltett kérdések a pályázattal kapcsolatosak. Kéri, hogy a válaszadást folytassák. S a szakértőkkel sem lett volna semmi probléma, ha azokat konszenzus alapján jelölik ki. A polgármester dr. Bátorfi Attilával úgy kötött szerződést, hogy arról a testület nem is tudott. Egri Péterrel teljesen más célból kötött a polgármester szerződést 2003. májusában. Nem vitatja a cégnek az alkalmasságát, hanem azt hangsúlyozza, hogy a FIDESZ-nek és Civil Frakciónak nem megfelelő személyek. Biztos abban, hogy az FVM ajánlata sokkal jobb, mint az FCSM-é. Komolyan kellene beszélni erről a két pályázatról, mert nagyon nagy a tét.
Dr. Döcsakovszky Béla: Lehet vitatni a szakértők személyét, hogy az a Civil Frakciónak nem megfelelő. Ha a testület elé került volna, akkor is mindig lenne olyan, akinek a javasolt szakértő nem megfelelő. Az ilyen ügyek irányítása a polgármester kötelessége.
Jakab Béla: "A kérdés az volt, hogy Érd város vagyonrendelete szerint a zártkörű meghívásos pályázatra legalább három céget meg kell hívni. Melyik volt ez a három cég? Nagyon fontos, hogy a segédlet egyik pontjában a pályázatra meghívottak, utána pedig ajánlattevők szerepel. Az szerepel az első részben, hogy meghívtak három céget. Érti, hogy miről szól ez, de jó lenne, ha erről is esne szó. A végén pályázatot benyújtókként a meghívottakra három cég vonatkozik. Ehhez tartozik még a harmadik kérdés, amit felolvasott."
Egri Péter szakértő: Négy társaságot hívtak meg: a Fővárosi Vízművek Rt, a Pécsi Vízművek ZRt, a Fővárosi Csatornázási Művek Rt, és a Veolia-Water Hungary Rt. az, hogy kik tettek ajánlatot, az valóban az anyag 7. oldalán található. A Fővárosi Vízművek és a Pécsi Vízművek ZRt. által alkotott konzorcium, valamint a Fővárosi Csatornázási Művek és a Veolia-Water Hungary Rt., mint közös ajánlattevők.
Jakab Béla: Tehát négy céget hívtak meg, és ketten pályáztak.
Egri Péter: A pályázati kiírásban – melyet mindenki ismer – az szerepel, hogy bármely két pályázó közös ajánlatot is tehet.
Jakab Béla: "Úgy gondolja Ön, hogy ez a vagyonrendeletünkkel nem ellentétes? "
Egri Péter: Ez nem ellentétes az érdi vagyonrendelettel.
Jakab Béla: "A döntés előkészítő értékelés azonos súllyal veszi figyelembe a különböző szempontokat? Ezek szerint például azonosan jónak minősülne a két ajánlat, ha az A ajánlat szerinti vételár jelentősen magasabb, mint a B ajánlat szerinti, de az üzleti, üzemeltetési ajánlatok közül a B ajánlattevőnek egy kicsit jobb, mint az A-nak. Ki döntött arról, hogy a különböző szempontokhoz azonos súlyok tartoznak? Mikor született meg ez a döntés, az ajánlatok bontása előtt, vagy utána? Dokumentálásra került-e e döntés? Különös tekintettel arra, hogy Egri úr az ezelőtt lévő pályázati bontásnál nem kellő szakértelemmel járt el."
Egri Péter: Általános gyakorlat a közbeszerzéseknél is, hogy több pályázat esetén, az adott értékelési szempontnál a két szélső érték közül a jó az 100 %, a rossz 0 %, a szélső értékek közti értékek százalékos megítélése arányosítással történik. Kettő darab pályázat esetén ez két szélső értéket jelent. Nullát, vagy 100 %-ot, nullát, vagy egyet.
Jakab Béla: "Ez egy jegyzőkönyv, határozat, vagy saját kézirata?"
Egri Péter: Az elhangzottakat saját jegyzetéből olvasta fel. A pályázati kiírásban - amelyet az önkormányzatok, illetve a polgármesterek határoztak meg - az értékelési fő szempontok vannak megadva súlyozás nélkül. Az értékelés során egyik szakértő sem változtathatja meg a pályázati kiírást.
Dr. Döcsakovszky Béla: Azt mondja a pályázati kiírás, hogy az összes közül a legjobb ajánlat döntő. Mennyit ér ebből a vételár, mennyit ér a majdani üzemeltetési költség, ezek előre meghatározhatatlanok egy ilyen bonyolult rendszernél, tehát kár ezt számon kérni, hogy 10 %-os súllyal esik latba a vételár stb.
Jakab Béla: "Az első kérdésére dr. Bátorfi Attila igennel válaszolt. Ez azt jelenti, hogy az együttműködési megállapodásban minden tekintetben összhangban állnak a feltételek. A segédlet 4. oldalán érvénytelenné nyilvánították a Fővárosi Vízművek pályázatát azért, mert az ajánlata – ideértve a vételárat is - az üzletrészen felül 75 %-os osztalékjog megszerzésére is irányult. Ezzel szemben a kizárásra nem került nyertes ajánlathoz csatolt együttműködési megállapodás tervezet azt tartalmazza, hogy a szakmai befektetők az ÉTV Kft. 25%-os szavazat mértékű üzletrészét, az ÉTV Kft. 75%-os osztalék jogáért együttesen1,5 milliárd forint ajánlatot adnak. Ezzel kapcsolatban kérdése, hogy mindkét pályázó ugyanarra tett ajánlatot? A társasági szerződés 3.1.2 és a 4. pont ugyanezt mondja ki. E szerint a Veolia- FCSM 75% osztalékjogra tette meg az ajánlatát? Ha igen, az ő ajánlatánál miért nem kizáró ok a 75%, ha a konkurenseknél az?"
Egri Péter: A szerződéses csomagban vannak pontosításra szoruló részek. Az FCSM-Veolia ajánlatában szereplő üzletrész adás-vételi szerződések pontosan tartalmazzák az üzletrésszel együtt megvásárolandó osztalékjogot, ami egyik üzletrészt értékesítő esetében sem haladja meg az eladó birtokában lévő osztalékjogot. Összességében, ha a Veolia és az FCSM közös ajánlatában szereplő 8 db üzletrész adás-vételi szerződésben megjelölt osztalékjog összegzésre kerül, az 68,34%. Ugyanezekben a szerződésekben szerepel ennek a vételára is, mint ellenérték. Az együttműködési megállapodásban valóban szerepel az a mondat, amit Jakab Béla felolvasott, de ott kipontozva szerepel, és nem 1,5 milliárd forint. Ebből kifolyólag tudni lehet, hogy ez a vételi ajánlat mire szól. A Fővárosi Vízművek és a Pécsi Vízművek ZRt. konzorciumának az ajánlatában tételesen ki van írva, hogy 26%-nyi üzletrészért, 26 szavazatért, és 75% osztalékjogért kívánja megfizetni a megjelölt vételárat. A szerződéses csomagban szintén korrigálni kell: Az üzletrész adás-vételi szerződésben az 5. pontban van megjelölve az üzletrész ellenértéke. Ebben a pontban vissza kell utalni az egész szerződéses csomagra, és az abban vállalandó kötelezettségekre.
Jakab Béla: "Érvényes lesz-e az aláírni javasolt szerződéscsomag, ha nem teljesül az abban foglalt feltétel, hogy a befektetők együttesen 75%-os osztalékjoghoz jussanak?"
Egri Péter: Igen, érvényes lesz, hiszen erre a megfelelő megoldást felvázolták az együttműködési szerződésben. Az együttműködési szerződésben benne van, hogy abban az esetben, amikor a többi, most üzletrészt nem értékesítő tulajdonosa az ÉTV Kft-nek, gazdasági vagy egyéb érdekből felajánlja üzletrészét értékesítésre a társaságnak, akkor milyen eljárási rendet kívánnak majd a felek követni.
Jakab Béla: "Mi indokolja azt, hogy az egyes településektől eltérő áron vásárolja meg az üzletrészeket a nyertesnek javasolt ajánlattevő? Mi indokolja azt, hogy Érd átlagos ár alatt értékesítené az üzletrészeit? Herceghalom 70%-kal magasabb árat kap egységnyi üzletrészért mint Érd, miközben az üzletrészek azonos névértéket és jogokat testesítenek meg."
Egri Péter: Az ÉTV-n belül a tulajdoni arányok az ÉTV alapításakor a települések akkori lakosságszámával arányosan kerültek megállapításra. Az ajánlatban megfogalmazott vételárak az ajánlattevők által becsült szolgáltatás, településenkénti szolgáltatási mennyiségekkel arányosak.
Jakab Béla: "A segédlet 11. oldalán szereplő táblázatban, a 2006. évről szóló oszlopban az FCSM-ben szereplő alapdíj 154.521.000.-Ft, ez 3%-kal 159.157.000.-Ft. Ugyanez az FVM-nél 139.556.000.-Ft, 3%-kal 173.352.000.-Ft. Ez egy súlyos számítási hiba."
Egri Péter: A Fővárosi Csatornázási Művek 2006-ban megállapított alapdíjait a további évek során inflációmértékkel kívánja megnövelni. A Fővárosi Vízművek–Pécsi Vízművek Rt. Konzorcium által beadott ajánlat 2006-ban alacsonyabb alapdíjjal indult, 2007-ben az alapdíjat infláción felüli mértékben, magasabb szintre emeli, mint az FCSM-Veolia ajánlatában szereplő alapdíj.
Jakab Béla: "Ez a táblázat teljesen másról szól. Az értékelést készítők a Veolia-FCSM ajánlata kiértékelése során, mekkora összegben becsülték az ÉTV várható adózott eredményét a futamidő utolsó 25. évére?"
Egri Péter: A kérdés mögött egy másik kérdés is rejlik. A Fővárosi Csatornázási Vízművek és a Veolia közös ajánlatában a futamidő 2030. december 31-ig szól. A szerződés szerint a felek, amennyiben a futamidő leteltével nem kívánják a szerződést meghosszabbítani, akkor 60 napon belül az üzletrészt az önkormányzatok felé az ajánlattevők értékesítik. Az értékesítési ár a jelenlegi névérték + az utolsó év osztalékának a 75%-a. Ugyanakkor az üzletrész adásvételi szerződésben az üzletrész ára, a kikötött osztalékjog is valamennyi. Ebben egy pont azzal foglalkozik, hogy ez a kikötött osztalékelsőbbség, ami az üzletrészhez kapcsolódó százalékos aránynál nagyobb, a 2030. évvel bezárólag megszűnik. Abban az esetben, ha a szerződést a felek tovább folytatják, akkor csak az üzletrész százalékának megfelelő osztalékjoga van az ajánlattevőnek. Ha továbbmegy a szerződés, akkor minden rendben van. 2030. évre, majd 2031. május 31-ig bezárólag megtett beszámoló elfogadásakor az osztalékról rendelkeznek és 2030. évre ezt az ajánlattevő megkapja. Ha az önkormányzat és az ajánlattevők nem hosszabbítják meg a szerződést, és az 2030. december 31-én megszűnik, és 60 napon belül a visszavásárlás megtörténik, akkor 2031. májusában a 2030. évi osztalékra a befektetők nem lesznek jogosultak. A konstrukcióban 25 éves futamidőt vállalnak a felek kölcsönösen. Visszavásárlás esetén a konstrukcióból az osztalék 75%-ára vállalt jogosítványuk a vételárba megjelenik. Nem szeretne becslésekbe bocsátkozni, hogy 2030-ban az osztalék ténylegesen mennyi lesz. Saját számításai szerint ez kb. 250-300 millió forint.
Dr. Döcsakovszky Béla: Az a jó ebben az ajánlatban, hogy csak osztalékágon vihet innen ki bárki pénzt. Ha az osztalék magasabb, az azért van, mert a változatlan vízdíjak mellett van osztaléka, akkor van az önkormányzatnak is. Örülni kell annak, ha 25 év múlva jelentős osztalékösszeg lesz a szolgáltatónál.
Jakab Béla: "Igaz-e, hogy az FVM évente átlagosan 350-400 millió forint, a teljes futamidőre kb. 10 milliárd forint felújítási rekonstrukciós fejlesztési forrás biztosítására vállalt kötelezettséget? Szerepel ez a pályázatban?"
Egri Péter: Az éves összeg benne van, a 10 milliárd forint nincs benne, semmiféle garancia és számítás nincs mögötte. Az ajánlatból ezek az összegek nem vezethetők le.
Jakab Béla: "A lakosság és az önkormányzat befizetéséből, az önkormányzat által visszafizetendő hitelből és a pályázaton elnyert pénzekből származó összegeken felül mekkora forrást garantál évente a nyertesnek javasolt ajánlattevő a felújításokra és fejlesztésekre? Mekkora ez az összeg Érd város esetében? Az aláírásra javasolt szerződéscsomag melyik szerződésének, melyik pontjában található ez a garancia kötelezettségvállalás? Mekkora ugyanez az összeg évente a kizárt FVM pályázatban? Ki döntött arról, hogy egy adott szempont szerinti értékelésnél a kedvezőbb ajánlattevő mindent visz? Ki döntött arról, hogy nincsenek fokozatok? Mikor született meg ez a döntés, az előkészítés eljárásról az ajánlatok bontása előtt vagy után? Volt-e bármilyen dokumentációja?"
Egri Péter: Erre a választ már megadta az előző kérdésnél.
Jakab Béla: "A szolgáltatási díjak összehasonlítása során az értékelés nem veszi figyelembe a Dél-budai csatornázási projektnek köszönhető drasztikus volumennövekedés hatását. Ez jelentősen befolyásolná a beszedett díjtömeget és a fajlagos díjakat is. Milyen hatást gyakorolna a végszámokra, ha ez a projekt 2010. évtől 20-50% volumennövekedést eredményezne az érdi csatornaszolgáltatásban? Ki döntött arról, hogy ez a jelentős változás figyelmen kívül hagyható? Mikor született meg ez a döntés, készült-e róla jegyzőkönyv?"
Dr. Döcsakovszky Béla: A drasztikus volumennövekedésnek van egy másik oldala is. Egy óriási beruházási összeg van, és az ahhoz társuló jelentős amortizációs költség. Erre egy befektetési költséghányad járul, és egy amortizációs költséghányad, amit nem lehet számszerűsíteni. Bárki lenne is a szolgáltató, ezt akkor sem lehetne tudni.
Jakab Béla: "Az összehasonlító elemzés nem azzal foglalkozik, hogy összesen mekkora díjtömeget fognak fizetni a fogyasztók, hanem ennek csökkentett mértékét levonva az önkormányzatok költségvetésével visszafizetett részt. Jól látja, hogy ezen levonás nélkül, azaz a lakosságot, a fogyasztókat terhelő bruttó díjtömeg nem a legkedvezőbbnek kikiáltott ajánlatnál az alacsonyabb? Ki döntött arról, hogy a díj összehasonlításnál a fogyasztók által a ténylegesen megfizetett díjakból mindenféle tételeket le kell vonni az értékelésnél? Mikor született meg ez a döntés?"
Egri Péter: Az értékelésnél azt a díjtömeget vették figyelembe, amiből a társaságot irányító befektető gazdálkodhat, amiből a befektetése megtérül és kitermelheti, illetve amiből a társaság folyamatos működését biztosítani kell.
Jakab Béla: "Az összehasonlító elemzés azzal számol, hogy a régió együttes vízfogyasztása évről-évre 1%-kal fog nőni, 25 év alatt összesen 28%-kal. Milyen szakértő állítja azt, hogy ez alatt a 25 év alatt nem következett be idővel vízfogyasztás-csökkenés? Melyik ajánlattevő számait javítaná az esetleges vízfogyasztás-csökkenés, különös tekintettel arra, hogy az egyiknél a csökkenés fajlagos díjemelkedést eredményez a képlet szerint. A másik évben nincs volumenhatás az indexben. Ki döntött arról, hogy a vízdíj összehasonlításnál folyamatos volumennövekedést kell feltételezni?"
Dr. Döcsakovszky Béla: Érden még van 3 ezer üres telek. Minden demográfiai tanulmány szerint Érd város lakossága a következő években drasztikus lakosságszám növekedést jelzett előre. Kb. 77 ezer főben állapítja meg a 2021. évre várható lélekszámot. A fogyasztás-csökkenés és a vele kapcsolatos aggodalmak alaptalanok. A gazdasági területek szintén fogyasztásnövekedést jeleznek.
Egri Péter: Az agglomeráció tapasztalatai azt mutatják, hogy az agglomerációnak abban a térségeiben, ahol a 90-es években beindult a gazdasági fejlődés, már akkor nőtt a vízfogyasztás, amikor országos átlagban is, és budapesti vonatkozásban is drasztikusan csökkent. Abban a térségben, ahol a 90-es években beindult a gazdasági fejlődés, nem csökkent a vízfogyasztás. Érd és térsége most van ebben a fázisban. Való igaz, hogy az FCSM és a Veolia ajánlatában, a díjképletben mennyiségi korrekcióra van lehetőség, míg az FVM Rt-nél nem. Ha megnézik az ajánlat díjképzésre vonatkozó részét, az alsó küszöbérték, amely alatti fogyasztásnál olyan korrekcióra kerülne sor, ami a fajlagos vízdíjat növelné, az 4,9 millió m3/év vízfogyasztás. Jelenleg ennek a térségnek 5,5 millió m3/év a vízfogyasztása.
Jakab Béla: "A nyertesnek javasolt pályázó szerződéstervezete szerint a jogszabályok megváltoztatása esetén is jogosultak a víz-csatorna díjat megemelni. Ezt a szerződési feltételt hogyan kell értelmezni? Csak díjemelést eredményezhet a jogszabályi változás, vagy ellenkező irányú változás esetén kötelesek a díjat csökkenteni is? Csak olyan jogszabály változások hatása vehető figyelembe, ami az ajánlat beadását követően kerülne kihirdetésre, vagy olyan jogszabály előírásokra is vonatkozik, melyek már ismertek, kihirdetésre kerültek, de csak később lépnek hatályba?"
Egri Péter: Mindkét ajánlatban az szerepel, hogy a jogszabályi változásokból eredő költségnövekedés a díjban érvényesíthető. A Fővárosi Csatornázási Művek és a Veolia ajánlatában a költségcsökkentés szó is szerepel, az FVM ajánlatában ez nincs benne. Amikor a jogszabályok hatályba lépnek, akkor lesznek hatással a vízdíjra.
Jakab Béla: "Van-e az elfogadásra javasolt ajánlatban garancia arra, hogy a szolgáltatási díjak semmilyen körülmények között nem emelkednek a fogyasztói inflációt meghaladó mértékben. Melyik szerződéstervezetben szerepel ez?"
Egri Péter: A díjképlet ad erre garanciát és biztosítékot. A Fővárosi Csatornázási Művek és a Veolia közös ajánlatában szereplő díjképletben a módosító tényezők, az energia árindexre, az ipari árindexre és a lakossági fogyasztási árindexre vonatkoznak. Ezek biztosítják azt, hogy a díjak inflációval arányosan nőhetnek. Amennyiben új létesítmények üzembe helyezésére kerülne sor, ettől eltérő mértékű díjváltozás is lehetséges. A Fővárosi Vízművek és a Pécsi Vízművek Konzorciumának az ajánlatában az energiaipari árindex, az ipari árindex, a lakossági árindex, és a szolgáltató társaság átlagbérének a növekedési indexe szerepel, nem pedig bértömeg. Az átlag bér növekedési index magába foglalja a reálbér emelkedését és ez nagy valószínűséggel be is következik, és garantáltan infláció feletti emelkedést lehet prognosztizálni.
Dr. Bátorfi Attila: A díjképlet a szerződés szövegének a része. A díjképletben árindexek vannak, melyek előre meghatározott mértékben, - és nem a szerződést aláíró féltől függően - változik. A Vízművek esetében a bért senki más nem határozhatja meg. Érden a víz ára attól lesz függő, hogy a Vízművek milyen béremelést akar beépíteni a vízdíjba.
Jakab Béla: "Az együttműködési megállapodás tervezete hivatkozik egy mellékszolgáltatásra irányuló szerződésre is. Ennek másolatát kérésük ellenére sem kapták meg, a tartalmát nem ismerik. Feltételezhetően évi több százmilliós szolgáltatási értékről lehet szó. A mellékszolgáltatásra irányuló szerződés tartalma vajon nem esik-e a közbeszerzési törvény hatálya alá? Ha nem, miért nem? Ha igen, akkor jogszerű-e közbeszerzési eljárás nélkül ezt a szerződést megkötni?"
Egri Péter: Az 1997. évi CXLIV. törvény lehetővé teszi, hogy a társaság tagjai törzsbetétjén, szolgáltatásán kívül, mellék szolgáltatás teljesítésére is kötelezettséget vállaljanak. Mellék szolgáltatási kötelezettség vállalására másnak nincsen joga, csak a társaság tagjának. Ez a törvény lehetővé teszi, ebben a konstrukcióban ez szerepel is. A társasági szerződés intézkedik arról, hogy valóban mellékszolgáltatás lesz. A mellékszolgáltatásra vonatkozó szerződés, a víz-és csatornahálózat fenntartásával kapcsolatos jellemző munkákra megadja az alkalmazható fajlagos díjat. Utána nem lehet a mellékszolgáltatást nyújtónak tetszőleges díjon dolgozni, hanem ebben a szerződésben megfogalmazott díjakkal kell mellékszolgáltatást nyújtania.
Jakab Béla: "A pályázatok áttanulmányozása után Egri Péter hajlandó-e leülni és a pályázattal kapcsolatos véleményeket, kritikákat meghallgatni?"
Dr. Döcsakovszky Béla: Véleménye szerint hajlandó. Ami nem dőlt el a pályázat során, abban van mód a szerződések módosítására.
Kádár Kenese: Készenléti díjat kell majd fizetnie minden fogyasztónak, 250,-ft/hó mértékben. Ez évente 3 ezer forintot tesz ki. Gondolni kell a kis fogyasztású, szegény lakosokra is. Ha valaki havonta 1m3 vizet fogyaszt, akkor ez 100%-os díjemelést jelent neki. A 3 ezer forint megszorozva 20 ezer háztartással, az 60 millió forint/év, ami 25 évre kiszorozva 1,5 milliárd forintot eredményez. Ez a szerződés arra jó, hogy azért a 1,5 milliárd forintért kerül eladásra a vízmű, ami a lakossággal kerül megfizetésre.
Dr. Döcsakovszky Béla: Reálértékben a mai díjért, a mai befektetés sokszorosát fizetik meg. Rekonstrukcióra nem képes az ÉTV Kft, még magasabb díjért sem. Ha nem számolja az alapdíjakat, akkor 240,- forintból 60 millió forintot ajánlott a Csatornázási Művek. Le van írva, hogy inflációt követő díjemelés mellett történik minden. Felvállalja annak a felelősségét, hogy a készenléti díj bevezetésre kerüljön. Ez főleg az üdülő tulajdonosok miatt ajánlott. Lezárja a vitát. Módosító indítvány nem hangzott el. Névszerinti szavazást kér a határozati javaslat elfogadásáról.
Ujlakiné Dr. Pék Éva | dr. Döcsakovszky Béla |
jegyző | polgármester |