I. fejezet Általános rendelkezések
1. § (1) A rendelet hatálya Érd Város közigazgatási területére terjed ki.
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki:
(2) A polgármester az állattartást a szakhatóságok - Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (továbbiakban: ÁNTSZ), Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás (továbbiakban: Állomás), első fokú építésügyi hatóság - hozzájárulása alapján engedélyezi. (3) Az eljárás során kikérheti más szervek (Környezetvédelmi, Mezőgazdasági és Közbiztonsági Bizottság, Falugazdász) véleményét is – melyet lehetőség szerint figyelembe vesz -, azonban azok véleményéhez az eljárás során nincs kötve. (4)4 Amennyiben az érdemi döntés meghozatalához szükséges szakvélemény elkészítése hosszabb időt vesz igénybe az eljárás a szakvélemény megérkezéséig felfüggeszthető. (5)4 Az állattartásra vonatkozó eljárás az ügyfél kérelmére, bejelentésére, nyilatkozatára, panaszára, valamint más hatóság kezdeményezésére, vagy hivatalból indul meg.
3. § Értelmező rendelkezések
- Állattartó: az állat tulajdonosa, aki az állattal rendelkezni jogosult, illetőleg, aki az állatot vagy az állatállományt felügyeli;
- Állattartás: olyan tevékenység, amely állati eredetű termék előállítására (pl. hús, tej, gyapjú, tojás, stb.), sportcélok elérésére, kedvtelésre és egyéb hasznosítás megvalósítására történik. Magába foglalja a tenyésztést, a szaporítást, a végtermék előállítását.
- Tenyészet: egy állattartó által egy tartási helyen tartott állatok összessége függetlenül azok fajától, fajtájától és hasznosításától.
- Állattartó épület: közvetlenül az állatok elhelyezésére, védelmére szolgáló létesítmény.
- Állattartó telep: az állattartó épületeken kívül az állattartás egyéb létesítményei is megtalálhatók. (Kislétszámú, illetve nagylétszámú állattartó telepről az Állategészségügyi Szabályzatról szóló 41/1997. (V.28.) FM rendelet 1. számú függeléke az irányadó).
- Állatszállítás: az állatok tartózkodási helyének, lábon hajtással, járművön, vagy egyéb módon történő megváltoztatása.
- Állat-forgalmazás: állat üzletszerű tevékenység keretében történő értékesítése.
- Állathigiénia: az állat tartásának az állati eredetű élelmiszer és állati eredetű élelmiszer előállításának, tárolásának és forgalomba hozatalának az állatbetegségekkel összefüggő követelményrendszere.
- 1Gazdasági haszonállat: a gazdasági haszon céljából tartott vágó- és haszonállatok: a) Nagy gazdasági haszonállat: szarvasmarha, ló, póniló, szamár, öszvér, bivaly b) Kis gazdasági haszonállat: juh, kecske; strucc, emu, sertés c) Kisállat: házinyúl, d) Prémes állatok e) Baromfi: tyúk, gyöngytyúk, lúd, kacsa, pulyka, hús- röpgalamb; f) Méhcsalád g) Hal - Kedvtelésből tartott állat: gazdasági haszonállatnak nem minősülő kistestű állat (így különösen: macska, díszmadarak, rágcsálók, díszhal, veszélyes állatok, stb.).
- Veszélyes állat: a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII.13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendeletének 1. számú mellékletében meghatározott állatfajok.
- Veszélyes eb: a pitbull terrier és e fajta egyedeinek egymással való pároztatásából, valamint bármely más kutyafajta egyeddel való keresztezéséből származó keveréke, továbbá minden olyan eb, amelyet a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997. (II.26.) Korm. rendelet vagy az Állomás közreműködésével a települési önkormányzat jegyzője embernek vagy állatnak - ingerlése nélkül - okozott súlyos sérülés miatt veszélyesnek minősít.
- Vakvezető eb, jelző eb: vakvezető eb az, amelyet erre a célra képeztek ki, és a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége igazolványával láttak el. Jelzőeb az, amely a halláskárosultak segítségét szolgálja, melynek szükségességét szakorvosi igazolással kell bizonyítani.
- Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok, stb.) a közművek elhelyezése (Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. alapján).
- Közös használatra szolgáló területek: mosókonyha, kapualj, lépcsőház, folyosó, függőfolyosó az épületben lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek megközelítéséhez és rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben, továbbá az épülethez tartozó udvarnak, kertnek az egy építési telek nagyságát meg nem haladó része. 2- Jó gazda gondossága: az az emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy az állat számára olyan életkörülményeket biztosítson, amely az annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemző fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai (az állatok viselkedését tanulmányozó tudományág) sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztántartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet).
Az állattartás általános szabályai
(2) Nem minősül állattartásnak: a házi szükségletet meg nem haladó, esetenként vásárolt, közvetlen fogyasztásra, levágásra szánt, saját udvarban, zárt helyen tartott állat. Ennek függvényében kis gazdasági haszonállat esetén 2 db, kisállat és baromfi esetén 40 db tartható 10 napig, erre vonatkozóan bejelentési kötelezettség és engedélykérés nem terheli az állattartót. Nagy gazdasági haszonállat vágási célra sem tartható állattartási engedély nélkül. (3) Érd Város közigazgatási területén csak e rendeletben meghatározott szempontok szerint folytatható állattartás. (4)1 Érd Város Építési és Városrendezési Szabályzatával és Településszerkezeti Tervével összhangban Érd Város közigazgatási területe haszonállattartás szempontjából 2 részre tagolódik, melyek a következők:
1. azon terület-felhasználási egységek illetve övezetek (Lf, Lke-1, Lke-2, Lke-3, Lke-5, Lke-6 450 m2-es és annál nagyobb telkei, Gip-3, E-E, MÁ-2, MK-1, MK-2), ahol a haszonállattartás céljára építmény elhelyezhető; 2. azon terület-felhasználási egységek illetve övezetek (Ln, Lk-1, Lk-2, Lke-4, Lke-6 450 m2-nél kisebb telkei, Vt-1, Vt-2, Gksz-1, Gksz-2, Gksz-3, Gksz-4, Gip-1, Gip-2, K/T, K/SP, K/R, K/V, K/H, K/P, K/L, beépítésre nem szán területek, zöldterületi övezetek, E-V, E-T, MÁ-1, MV-1, MV-2, V) ahol a haszonállattartás céljára építmény nem helyezhető el. (5)1 Haszonállattartás csak az 1. Pontban felsorolt övezetekben engedélyezhető azzal, hogy lakóövezetekben (Lf, Lke-1, Lke-2, Lke-3, Lke-5, Lke-6 450 m2-es és annál nagyobb telkei) nagy létszámú állattartó telep (41/1997.(V.28.) FM rendelet 1. Sz. függeléke szerint) nem, míg kislétszámú állattartó telep csak a 6. § (3) bekezdésében rögzített létszámkorlátozással létesíthető. (6) Gazdasági haszonállatot tartani csak lakóépületen kívül, istállóban, ólban, kifutóban, ketrecben (továbbiakban: melléképületben) szabad.
(7) Állatot közterületen legeltetni tilos; közös udvarba, kertbe vagy gyümölcsösbe kiengedni, ott legeltetni, csak a tulajdonostárs (kezelő) és a bérlő (lakó) társak hozzájárulásával szabad.
(8) Minden állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartás következtében mások jogai és jogos érdekei sérelmet ne szenvedjenek. Az állatok tartása az emberek és az állatok egészségét nem veszélyeztetheti, a lakókörnyezetet nem károsíthatja.
(9)1 Élelmiszer tárolására, feldolgozására, forgalmazására szolgáló építmény, továbbá bölcsőde, óvoda, alap-és középfokú oktatási-, egészségügyi-, szociális ellátást nyújtó intézmény, gyógyszertár, játszótér telkének határától a védőtávolság légvonalban 50 méter. Ezen távolságon belüli telken nagy és kis gazdasági haszonállat nem, míg más haszonállat csak engedéllyel tartható, kivéve a baromfiakat 20 darabig.
5. § (1) Bejelentési kötelezettség terheli az állattartót:
a) Kis gazdasági haszonállat esetén 2 db, kisállat esetén 10 db, baromfi esetén pedig 40 db állat tartásáig. b) Külterületen való állattartás esetén. (2)1 Amennyiben a tartás körülményei nem felelnek meg az építésügyi, környezetvédelmi, köztisztasági, közegészségügyi, állategészségügyi jogszabályokban és a jelen rendeletben foglaltaknak, akkor a polgármester kötelezheti az állattartót az állattartás iránti engedély megkérésére.
(3) Az állattartó köteles az állattartás megkezdéséről, illetve megszüntetéséről az állatállományt ellátó állatorvost, illetve a Polgármesteri Hivatal útján a polgármestert tájékoztatni. Ha az állatállomány darabszáma túllépi a bejelentési kötelezettség alá tartozó darabszámot (lásd 5. § (1) bekezdés), akkor állattartási engedélyt kell kérnie az állattartónak.
6. § (1)1 Állat tartását belterületen az 5. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívül a polgármester határozatban engedélyezi. Lakóövezetekben (Lf, Lke-1, Lke-2, Lke-3, Lke-5, Lke-6 450 m2-es és annál nagyobb telkei) nagy és kis gazdasági haszonállat csak a szakhatóságok hozzájárulásával, építéshatósági hozzájárulás alapján tartható.
Egyéb haszonállattartásra használható övezetben (Pip-3, E-E, MÁ-2, Mk-1, MK-2) engedély a polgármester részéről nem szükséges, azonban az állattartó köteles a jelen rendeletben foglaltakat betartani, illetve be kell szerezni a szakhatóságok engedélyeit.
(2) A határozatot a kérelmezőnek, az eljárásban résztvevőknek, illetve a közvetlen telekszomszédoknak kell megküldeni.
(3)1 Lakóházas övezetben vagylagosan 10 db nagy gazdasági haszonállat, 20 db kis gazdasági haszonállat, 50 db kisállat, 200 db baromfi, vándoroltatási időszakban 10 méhcsalád tartható.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott állat darabszám esetén több fajta együttes tartása esetén a jogszabályban előírtak szerint egyedi elbírálás alapján tartható állat.
(5) Az állattartás iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) a kérelmező nevét, lakcímét; b) a kérelmezett ingatlan pontos megjelölését; c) a tevékenység végzésére jogosító iratokat (háztartási szükségletet meghaladó állattartás esetén, pl. őstermelői igazolvány, vállalkozói igazolvány, stb.); d) a tulajdonos, vagy tulajdonosok, illetve haszonélvezők hozzájáruló nyilatkozatát; e) tartani kívánt állatok megnevezését és számát; f) a takarmányozás, almozás és a trágyakezelés technológiáját g) Hatályon kívül helyezte a 34/2005. (IX.20.) ÖK. számú rendelet. Hatálytalan 2005. november 1-jétől!
7. § Az állattartás iránti kérelmet el kell utasítani, ha az állatok tartására szolgáló melléképület, illetve a trágya, vagy trágyalé-tároló elhelyezése, állapota az építésügyi, közegészségügyi, állategészségügyi előírásoknak nem felel meg, vagy az előírt védőtávolság nem tartható.
8. § (1) Az állattartási engedélyt vissza kell vonni, ha a tartási körülmények előzetes felhívás ellenére sem felelnek meg a jogszabályi követelményeknek, valamint az engedélyben előírtaknak. Az állattartó az előzetes felhívás kézbesítését követő 30 napon belül teljesítheti a tartásra vonatkozó előírásokat.
(2) Engedély hiányában az állattartást meg kell tiltani. (3) Többlakásos lakóépület nem lakás céljára szolgáló helyiségeiben (pince, fáskamra, mosókonyha stb.) állat nem tartható. 9. § (1)1 Az állattartásra szolgáló épületben az állattartást csak az épületre vonatkozó használatbavételi vagy fennmaradási engedély alapján lehet megkezdeni, illetve meglévő állattartás esetén ezen engedélyeket be kell szerezni.
(2) Az állattartás céljára szolgáló létesítmények elhelyezésére, építésére, és karbantartására az építésügyi, állategészségügyi, környezet- és természetvédelmi, valamint a közegészségügyi jogszabályok rendelkezései az irányadók.
(3)2 Állatokat tartani - amennyiben külön jogszabály másként nem rendelkezik - csak az OTÉK által előírtaknak megfelelő helyen lehet, az állattartó melléképület építési telken való elhelyezésénél irányadó védőtávolságok betartásával.
(4) Az állattartáshoz olyan állattartó épületet, telepet, karámot, stb. kell létesíteni, továbbá olyan állattenyésztési, állattartási technológiát kell alkalmazni, amely lehetővé teszi az állatok fertőzésmentes, egészséges környezetben való tartását, és biztosítja, hogy az állati termék közvetlenül emberi fogyasztásra, vagy élelmiszer előállításra alkalmas legyen. (5) Az épületben csak az állategészségügyi előírások szerint engedélyezhető állatszám tartható, melynek mértékét az egy állat férőhely igénye határozza meg az 1. számú melléklet alapján. (6) E rendelet az egyidejűleg tartható állatok számát határozza meg. Ezen felül tartható az állatok egyszeri szaporulata elválasztásig. (7) A lakótelken állattartás céljából elhelyezhető melléképületek telepítési távolságait a 2. sz. melléklet tartalmazza.
10. § (1) Ha az állattartó a szakhatóságok által előírt, a polgármester határozatában, illetve a jelen önkormányzati rendeletben foglaltakat figyelmeztetés ellenére sem tartja be, abban az esetben a polgármester az állattartást határozattal korlátozhatja, indokolt esetben megtilthatja, meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére, vagy abbahagyására kötelezheti az állattartót az állatok védelme érdekében.
(2) Az engedély visszavonása és az állattartás megtiltása esetén az állattartó köteles a határozat átvételétől számított: - Nagy gazdasági haszonállat, 10 db feletti kis gazdasági haszonállat, 100 db feletti egyéb állat, valamint 10-nél több méhcsalád esetén: 90 napon belül; - Egyéb esetben: 30 napon belül a határozatban foglaltakat végrehajtani. (3) Amennyiben a polgármester határozatát az állattartó önként nem hajtja végre, a polgármester az állattartó költségére elrendelheti az állat elszállítását, szükség esetén kényszer értékesítését, ha nem értékesíthető leölését (figyelembe véve az Állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény a marhalevélre, illetve az Állategészségügyi Szabályzatról szóló 41/1997. (V.28.) FM rendeletének 12. függelékében a karanténozásra – elkülönítésre - vonatkozó szabályait).
(2) Tilos a város területén cirkuszi, mutatványos céllal állatokat nem természetes testhelyzetben, indokolatlanul hosszú ideig mutogatás miatt szállítani.
Állattartás különös szabályai
Ebek tartása
(2) Az eb elhullását, eladását, végleges elszállítását az ebnyilvántartásból való törlése végett 30 napon belül, eltűnését pedig haladéktalanul be kell jelenteni a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján. A gyepmesternél kell bejelenteni a gazdátlan eb észlelését. (3) A bejelentés alapján az önkormányzat jegyzője az ebet a nyilvántartásból elhullás, eladás, végleges elszállítás esetén azonnal; eltűnés esetén 15 napon belül törli, erről az ebtartó részére az igazolást kiadja, az ebnyilvántartásból való törlésről értesíti a városi hatósági állatorvost.
13. § (1) Köteles az állattartó ebét úgy tartani, hogy az más testi épségét, egészségét ne veszélyeztesse, szomszédos lakók nyugalmát ne zavarja, félelmet ne keltsen, és anyagi kárt se okozzon sem személynek, sem közösségnek. E rendelkezések megsértése esetén a tartás feltételhez köthető, illetve megtiltható.
(2) Ház, lakás, kutyával őrzött ingatlan bejáratánál a kutyára utaló figyelmeztető táblát kell elhelyezni.
(3)2 Hatályon kívül helyezte a 33/2004. (IX.20.) ÖK. rendelet. Hatálytalan 2004. szeptember 21-étől.
(4) A város közigazgatási területén:
a) piac területére, élelmiszer-feldolgozó üzembe, élelmiszer raktárba; b) oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális intézmények területére; c) ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmények épületébe; d) játszótérre e) és mindazon helyekre, ahol azt hatósági tilalom áll fenn
ebet beengedni tilos, kivéve az őrző-védő kutyát feladat ellátása érdekében.
(5) Az ebtartó köteles ebét kielégítő módon tartani, gondozni, megbetegedése esetén gyógyításáról, külső és belső élősködök rendszeres irtásáról gondoskodni. (6) Élelmiszer vegyesbolt, egészségügyi-, és oktatási intézmények előtt, illetve azok bejáratától számított 10 méter sugarú körben ebet kikötni tilos. Kivételt képez a vakvezető és a jelzőeb. (7) Ebet tömegközlekedési járművön a hatályos jogszabályi előírások betartásával lehet szállítani. Élelmiszert szállító járművön ebet szállítani tilos. (8)2 Bekerítetlen, vagy nem biztonságos kerítéssel rendelkező ingatlanon az ebet vagy kötötten, vagy biztonságos kennelben kell tartani. Az eb tulajdonosa köteles gondoskodni arról, hogy az eb a tartási helyét ne hagyhassa el. (9)2 Amennyiben a kertben kennel nem létesíthető, a mozgástér biztosítása érdekében minimum 4 m huzalhoz csatlakozó legalább 2 méteres lánccal lehet az ebet kikötni. (10)2 Bekerített ingatlanon eb szabadon tartható, azonban a kerítést úgy kell kialakítani, hogy az eb közterületre való kijutását, szomszédos ingatlanokra történő bejutását valamint a kerítés résein történő kiharapását megakadályozza. 14. § (1) Az ebet 3 és 6 hónapos kora között kötelező veszettség ellen beoltani.
(2) Az ebek veszettség elleni oltása kötelező. Az éves veszettség elleni oltásról nyakörvre akasztható oltási bilétát kapnak az ebtulajdonosok, amit az eb nyakörvére kell felszerelni. az oltás tényét oltási könyvben vezeti a jogosult állatorvos, amit a hivatal felhívására be kell mutatni. (3)1 A veszettség elleni védőoltással egyidőben kötelező az ebek féregirtása is.
(4)3 Az ebtartó a veszettség elleni védőoltással egy időben az egyedi megjelölés végett az ebének/ebeinek köteles a Polgármesteri Hivatal által rendszeresített beültethető mikrochipet vagy sorszámozott bilétát/bilétákat megvásárolni. A bilétával a kutya beazonosítható, a biléta nem ruházható át, költsége az ebtartót terheli. A mikrochip beültetésével a kutya beazonosítható, költsége az ebtartót terheli.
15. § (1) Családi házas ingatlanon legfeljebb 3 eb tartható, ennél több eb tartása már csoportos ebtartásnak minősül, melyre a 22.§ vonatkozik.
(2)1 Többlakásos épületben lakásonként 1 kutya tartható külön hatósági engedély nélkül, bejelentési kötelezettséggel, fajta megjelöléssel, és az eboltási bizonyítvány bemutatásával. A kutya tartását a polgármester megtilthatja, ha ezt az épület lakóinak legalább fele írásban kezdeményezi.
A kutyatartónak a társasház alapító okiratában leírtakat is be kell tartania.
(3) Az eb fajtájának megfelelő mozgásteret biztosítani kell (erkélyen, loggián, pincében, stb. eb nem tartható); az állatnak szükségtelen szenvedést, vagy sérülést okozni nem lehet, az állat élettani és viselkedésbeli szükségleteinek, a bevált gyakorlatnak és a tudományos ismereteknek megfelelően elegendő teret kell biztosítani.
(4) A korlátozó rendelkezések nem vonatkoznak a vakvezető ebekre, jelzőebekre, amennyiben szükségességét szakorvos igazolja.
(5) Ebet közterületen csak pórázon lehet vezetni, olyan személynek, aki képes annak fékentartására.
(6) 14 éven aluli gyermek olyan ebet nem vezethet, amelynél szájkosár alkalmazása kötelező.
(7)3 Közterületen történő tartózkodás esetén a sorszámozott beazonosítási bilétát az eb nyakörvére erősítve kell tartani, azt szükség esetén az ellenőrzésre jogosult, illetve ha marás történt, a megharapott személy részére fel kell mutatni.
16. § (1) A város területén kutyákat futtatni az Erzsébet és a Teréz utcák végén, a 6-os és a 7-es utak Érdet elkerülő szakasza melletti zöldterületen lehet.
(2) Az ebtulajdonos köteles gondoskodni arról, hogy az eb a futtatás ideje alatt a futtatásra kijelölt helyet ne hagyja el.
(3) A kutyafuttatásra kijelölt terület rendszeres fertőtlenítéséről és takarításáról az Önkormányzat gondoskodik, a hatósági állatorvos, valamint az ÁNTSZ szakvéleménye alapján.
(3) Az eb megfigyelésével, kivizsgálásával kapcsolatban felmerült költségek a tulajdonost terhelik.
(4) Közterületen történt kutyaharapásról a Polgármesteri Hivatalt értesíteni kell, aki az eb tulajdonosa ellen szabálysértési, szükség esetén büntetőeljárást kezdeményez. 18. § (1) Az ebtulajdonos köteles gondoskodni arról, hogy az eb társasház közös használatú helyiségeit és a közterületet ne szennyezze. Az eb által okozott szennyeződés eltávolításáról az ebtulajdonos köteles gondoskodni közterületen és a tartás helyén. (2)2 A közterületen történő tartózkodás során az eb tartója köteles az eb által okozott szennyeződés eltávolítására alkalmas eszközt magánál tartani és a keletkezett szennyeződést ebbe összegyűjteni.
19. § (1) Tilos az ebet kínozni, bántalmazni, éheztetni, magára hagyni, gazdátlanul hagyni.
(2) Ha az ebtulajdonos nem szándékozik ebét, vagy szaporulatát tovább tartani, köteles elhelyezéséről gondoskodni. E célból eladhatja, elajándékozhatja, a gyepmesternek, illetve állatvédő egyesületnek felajánlhatja, vagy végső esetben állatorvossal fájdalommentesen elaltathatja.
Gazdátlan és kóbor ebekre vonatkozó szabályok
(2) A gyepmester a befogott ebekről naprakész nyilvántartást köteles vezetni. (3) A befogott ebet a gyepmester 14 napig köteles a telephelyen tartani. (4) A gyepmester a befogás során olyan módot és eszközt nem alkalmazhat, amely az állaton sérülést okozhat, vagy annak elhullását eredményezi. (5) A befogott ebet - a tartás költségeinek megtérítése után - a tulajdonosa a tartás ideje alatt kiválthatja. (6)1 A ki nem váltott ebek életét - amennyiben arra sor kerül - kíméletes módon, altató injekcióval kell kioltani.
- A többlakásos épületben külön hatósági engedély nélkül lakásonként egy macska tartható, szaporulata pedig 3 hónapos korig; - Családi házas ingatlanon az előírt szabályok betartása mellett legfeljebb 2 macska tartható- szaporulata pedig 3 hónapos korig -, ennél több macska tartása már csoportos macskatartásnak minősül, melyre a 22. § vonatkozik. - A macskatartó többlakásos lakóépületben a szagtalan alomkezeséről köteles gondoskodni.
(2) A polgármester az ÁNTSZ, az Állomás, valamint az első fokú építésügyi hatóság szakhatósági hozzájárulása alapján bírálja el a kérelmet.
(3) Háromnál több eb csak kennelben tartható.
(4) Többlakásos épületben csoportosan eb és macska nem tartható.
(5) Veszélyes eb tenyésztése tilos.
(2) Prémes állatok tartásának engedélyezése során a közegészségügyi és állategészségügyi előírások mellett meg kell határozni a tervezett állattartás egyéb feltételeit is, különösen:
- A szagtalanítás módját; - Megengedett hanghatárt; - Biztonságos őrzés feltételeit; - A nyúzás, nyersbőr előkészítés feltételeit; - Az állati tetemek ártalmatlanításának módját.
a) Főépülettől és a szomszédos ingatlanoktól 4 m, úttól 10 m távolságra; b) Amennyiben az a) pontban előírt távolság nem tartható be, úgy legalább 2 m magas, tömör kerítés építése, vagy élő sövény telepítése szükséges. c) Az úton a méhészetről jobbra és balra 50-50 méter távolságra, jól látható helyen "Vigyázat méhek!" felirattal figyelmeztető táblát kell elhelyezni. (2) Méheket tartani, méhészkedést gyakorolni a méhészetről szóló módosított és kiegészített 15/1969. (XI.6) MÉM sz. rendeletben meghatározott feltételek mellett szabad.
- Érd egész területén veszélyes állat tartása engedélyhez kötött. - Családi házas ingatlanon veszélyes állat az ÁNTSZ és az állategészségügyi szakhatóság hozzájárulása alapján Érd Város Jegyzőjének külön engedélyével, az azokban megfogalmazott feltételek mellett tartható. - Többlakásos házban veszélyes állat nem tartható (veszélyesnek minősített eb, kígyó, krokodil, aligátor, farkas, oroszlán, pók, skorpió, stb.). - Veszélyes állatot közterületre kivinni tilos. A veszélyes állat tartójának gondoskodnia kell arról, hogy az állat más magánterületre ne juthasson be. - A veszélyes állat tartási helyéül szolgáló ingatlanon a veszélyre felhívó jól látható jelzést kell elhelyezni, az állat fajának feltüntetésével. - A veszélyes állatokat zárt, biztonságos helyen (pl. terráriumban, kennelben, stb.) kell tartani, lehetőleg úgy, hogy emberi életet és egészséget ne veszélyeztessenek. (2) Veszélyes ebekre vonatkozóan (pit bull terrier és keverékei) a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló a 35/1997. (II.26.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
c) Az állati tetemet földdel történő takarás előtt mésztejjel le kell önteni. d) Nagyobb számú kisállat, valamint néhány kisgazdasági haszonállat tetemét orvosi vizsgálat után az állati tetemet tároló konténerben vagy dögkútban kell elhelyezni. e) Nagyhaszonállatok egyidejű elhullása esetén, azok tetemét az állattartó köteles a hatósági állatorvos utasítása szerint elszállítani, illetve köteles a feldolgozó vállalattal elszállíttatni (ATEV) a veszélyes hulladékokról szóló 102/1996. (VII.12.) Korm. rendeletben foglaltak szerint. f) Az elhullott állatokat elszállításkor zárt, csurgalékmentes göngyölegben (különösen műanyagzsák, fertőtlenítő tartály) kell tartani. g) A d) – e) bekezdésben meghatározott állati tetemet az állat tartója az elhullástól számított, legkésőbb 24 órán belül köteles ártalmatlanítani.
(2) Aki állatklinikát, vagy állatkórházat működtet köteles működésének megkezdését és annak megszüntetését a polgármesternek bejelenteni.
(2) Állatotthon az Állomás szakhatósági hozzájárulásával létesíthető, illetve működtethető. (3) Aki állatpanziót, állatmenhelyet működtet, köteles működésének megkezdését, illetve annak megszüntetését a polgármesternek bejelenteni.
(2) Aki állatkozmetikát működtet, köteles működésének megkezdését, illetve annak megszüntetését a polgármesternek bejelenteni.
a) az az állattartó, aki a 4. §: - (1) bekezdésében foglaltak alapján az építésügyi, közegészségügyi, állategészségügyi jogszabályokat megsérti; - az állatot a (6) bekezdés alapján közterületen legelteti, közös udvarba, kertbe, vagy gyümölcsösbe kiengedi a tulajdonostárs (kezelő) és a bérlő (lakó) társak hozzájárulása nélkül; - aki a (7) bekezdés alapján az állattartás következtében mások jogait és jogos érdekeit megsérti, emberek, állatok egészségét veszélyezteti, a lakókörnyezetet károsítja; b) aki az 5. § alapján: - bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget; - az állatállomány számának változásáról, illetve megszüntetéséről a tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget; c)1 aki a 6. § (1) bekezdése alapján engedély nélkül tart állatot; d)1 aki a 8. § (3) bekezdése alapján többlakásos lakóépület nem lakás céljára szolgáló helyiségeiben állatot tart;
e)1 aki a 11. § (2) bekezdése alapján a város területén cirkuszi, mutatványos céllal állatokat nem természetes testhelyzetben, indokolatlanul hosszú ideig mutogatás miatt szállít;
f)1 aki a 12. § alapján: - az ebnyilvántartással kapcsolatos bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget;
g)1 az az ebtartó, aki a 13. §: - (1) bekezdése alapján az ebét úgy tartja, hogy ezzel a tevékenységével más testi épségét, egészségét veszélyezteti, szomszédos lakók nyugalmát zavarja, félelmet kelt, és anyagi kárt okoz személynek, közösségnek; - (2) bekezdése alapján ház, lakás, kutyával őrzött ingatlan bejáratánál kutyára utaló figyelmeztető táblát nem helyezi el; - (4) bekezdése alapján a piac területére, élelmiszer-feldolgozó üzembe, élelmiszer raktárba, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális intézmények területére, ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmények épületébe, játszótérre és mindazon helyekre, ahol azt hatósági tilalom tilt ebet beenged; - (5) bekezdése alapján ebét nem kielégítő módon tartja, nem gondozza, megbetegedése esetén gyógyításáról, külső és belső élősködök rendszeres irtásáról nem gondoskodik, beteg vagy társaira veszélyt jelentő állatot a többi állattól nem különít el, - (7) bekezdése alapján tömegközlekedési járművön nem a jogszabályi előírások szerint, élelmiszert szállító járművön pedig ebet szállít; - (8) bekezdése alapján bekerítetlen, vagy nem biztonságos kerítéssel rendelkező ingatlanon az ebet nem kötötten, vagy nem biztonságos kennelben tart; - 2(9) bekezdése alapján, amennyiben a kertben kennel nem létesíthető, a mozgástér biztosítása érdekében az ebet nem minimum 4 m huzalhoz csatlakozó legalább 2 méteres lánccal köti ki. - 2(10) bekezdése alapján, aki a kerítést nem úgy alakítja ki, hogy az eb közterületre való kijutását, szomszédos ingatlanokra történő bejutását valamint a kerítés résein történő kiharapását megakadályozza. h)3 aki a 14. § alapján: - a 3 hónapos kort betöltött eb kötelező veszettség elleni beoltásáról nem gondoskodik, és az eb egyedi megjelölése végett a sorszámozott bilétát vagy a beültethető mikrochipet nem vásárolja meg;
k)2 aki a 18.§ alapján: - az eb által okozott szennyeződés - a társasház közös használatú helyiségei, közterület, tartás helyén - eltávolításáról nem gondoskodik; - aki nem tartja magánál az eb szennyeződésének eltakarításához szükséges eszközt.
l)1 aki a 19. § alapján: - ebet kínoz, éheztet, magára hagy, gazdátlanul hagy, az ebnek, illetve annak szaporulatának elhelyezéséről nem gondoskodik;
m)1 az a macskatartó, aki a 21.§-ban meghatározott szám feletti macskát tart - engedély nélkül -, többlakásos lakóházban a szagtalan alomkezelésről nem gondoskodik;
n)1 aki a 24. § alapján a prémes állatok tartására vonatkozó előírásokat megszegi - nem szagtalanít, megengedett hanghatárt túllépi, biztonságos őrzés feltételeinek nem tesz eleget, a nyúzás, nyersbőr előkészítés feltételeit megszegi, állati tetemek ártalmatlanításáról nem gondoskodik;
o)1 aki a 25. § alapján a méhek tartására vonatkozó rendelkezéseket megszegi - nem tartja be az előírt védőtávolságokat, nem helyez ki figyelmeztető táblát;
p)1 aki a 26. § alapján veszélyes állatot engedély nélkül, illetve többlakásos házban tart, közterületre kivisz, nem akadályozza meg, hogy a veszélyes állat magánterületre bejusson, veszélyre felhívó jelzést nem helyez el, a veszélyes állatot nem zárt, biztonságos helyen tart;
q)1 az állattartó, aki a 27. §-ban meghatározott állategészségügyi, állatvédelmi, állattartási, közegészségügyi, környezet- és természetvédelmi, építésügyi, valamint közbiztonsági előírásokat megszegi.
(2) Azok az állattartók, akik a rendelet hatályba lépését megelőzően kezdték meg tevékenységüket és állattartási engedéllyel nem rendelkeznek, az állattartás tovább folytatásához 90 napon belül kötelesek a polgármester engedélyét megkérni. Azok az állattartók, akik az állatok tartásáról szóló 17/1997. (V.28.) ÖK. számú rendelet alapján állattartási engedéllyel rendelkeznek, e rendelet alapján nem kötelesek azt megújítani. A kérelem elbírálása jogszabályváltozásra figyelemmel az adott környezet jellegére tekintettel kerül engedélyezésre, vagy megtiltásra. Az engedéllyel nem rendelkező állattartást a polgármester a tartás körülményeitől függetlenül megtilthatja.
(3) E rendelet szabályait a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (4) E rendelet alkalmazása során az állattartási engedéllyel rendelkező állattartót új tulajdonosok megjelenése, feljelentése esetén joghátrány nem érheti, ha az állatait a jogszabályokban foglaltak szerint tartja. (4) Egyidejűleg hatályát veszti az állatok tartásáról szóló 17/1997. (V.28) számú rendelet, illetve az ebek tartásáról szóló 26/1996. (VII.12.) számú rendelet.
____________________________________________________________________________________________ 1 a 16/2003. (IV.28.) ÖK. számú rendelettel megállapított szöveg. 2 a 33/2004. (XI.16.) ÖK. számú rendelettel módosított / beiktatott / hatályon kívül helyezett szöveg. 3 a 41/2004. (XI.23.) ÖK. számú rendelettel módosított / beiktatott / hatályon kívül helyezett szöveg. 4 a 34/2005. (IX.20.) ÖK. számú rendelettel megállapított szöveg. Hatályos 2005. november 1-jétől.