ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE

27/2008. (V.30.)
önkormányzati rendelete

az ebek, macskák valamint kedvtelésből tartott egyéb állatok tartásáról




(egységes szerkezetben a 40/2008. (VI.27.) KGY., a 30/2009. (IV.24.) KGY., a
15/2010. (II.26.) KGY., a 49/2010. (XI.26.), a 12/2011. (I.28.) és a 30/2012. (V.31.) önkormányzati rendelettel)

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvény 16. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az ebek, macskák, valamint kedvtelésből tartott egyéb állatok tartásáról az alábbi rendeletet alkotja:


I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. fejezet

A rendelet hatálya

41. § A rendelet hatálya Érd Megyei Jogú Város közigazgatási területén az ebek, macskák és kedvelésből tartott egyéb állatok tartására terjed ki.

2. § A rendelet hatálya a természetes és jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki, akik e rendelet értelmében állattartóknak minősülnek.


II. fejezet

Értelmező rendelkezések

43. § E rendelet alkalmazásában:

1. Állattartó: az állat tulajdonosa, illetve aki az állatot vagy állatállományt felügyeli. 2. Állattartás: az állatok olyan feltételek közötti tartása, amelyben azok egészsége, illetve jó közérzete az ember figyelmétől gondoskodásától függ.Jelen rendelet alkalmazásában nem minősül állattartásnak:3. Kedvtelésből tartott egyéb állat: a 26/2008. (V.30) számú önkormányzat rendelet alapján gazdasági haszonállatnak nem minősülő kistestű állat (különösen: díszmadarak, díszhalak, rágcsálók.)4. Veszélyes állat: a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999 (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendeletének I. számú mellékletében meghatározott állatfajok.

5. Veszélyes eb: a felsőbb szintű jogszabályban meghatározott veszélyesnek minősülő eb.

6. Vakvezető eb, jelző eb: vakvezető eb az , amelyet erre a célra képeztek ki, és a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége igazolványával láttak el. Jelzőeb az, amely a halláskárosultak segítségét szolgálja, melynek szükségességét szakorvosi igazolással kell bizonyítani.

7. Őrző-védő kutya: egyéni vagy társas vállalkozásban folytatott őrző-védő tevékenység során alkalmazott eb, amelynek az őrző védő feladatra történő igénybevételét az őrzött objektum felelős vezetője igazolja.

8. Rokkantsegítő kutya: rokkant személy segítségnyújtására speciálisan kiképzett munkakutya, amely rendelkezik a kiképző, illetve vizsgáztató szervezet igazolványával, valamint megkülönböztető jelzésével.

9. Csoportos ebtartás: családi házas ingatlanon 3 darabszámot, többlakásos épületben lakásonként 1 darabszámot meghaladó számú eb tartása.

10. Csoportos macskatartás: családi házas ingatlanon 3 darabszámot, többlakásos épületben lakásonként 1 darabszámot meghaladó számú macska tartása.

11. Közterület: Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti közterület.

12. Közös használatra szolgáló területek: mosókonyha, kapualj, lépcsőház, folyosó, függőfolyosó az épületben lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek megközelítéséhez és rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben, továbbá az épülethez tartozó udvarnak, kertnek a lakóközösség közös használatában álló része.

13. Kennel: az állat megfelelő mozgásterét biztosító, szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajjal egybeépített, vagy ahhoz rögzített hely.

14. Közvetlen szomszéd: többlakásos épületben az állattartási hely feletti, alatti, jobboldali és baloldali valamint szemközti lakásban lakó szomszéd, családi házas ingatlanon a telekhatáros ingatlanon lakó szomszéd.


III. fejezet

Az állattartó általános kötelezettsége

44. § Közterületeken állatot tartani tilos. Állattartás csak az építésügyi, környezetvédelmi, közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi jogszabályok betartásával, jelen rendelet előírásai szerint és az állattartással érintett közvetlen szomszédok nyugalmának szükségtelen zavarása (hang, zaj, bűz.) nélkül, közös használatra szolgáló területek tekintetében a felek megállapodásának hiányában pedig csak valamennyi tulajdonostárs írásos hozzájárulásával lehetséges.

45. § Hatályon kívül helyezte a 49/2010. (XI.26.) KGY. rendelet, 2010. december 1. napjával.

36. § Minden állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartás következtében mások jogai és jogos érdekei sérelmet ne szenvedjenek. Az állatok tartása az emberek és az állatok egészségét nem veszélyeztetheti, a lakókörnyezetet nem károsíthatja.


47. § E rendeletben szabályozott állattartási ügyekben – amennyiben magasabb szintű jogszabály alapján az eljárás nem tartozik más hatóság hatáskörébe – első fokon a Közgyűléstől átruházott hatáskörben Érd Megyei Jogú Város Polgármestere (továbbiakban: polgármester) másodfokon Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése jár el.


48. § Ha az állattartó a rendelet szabályait megszegi a polgármester a 7. § figyelembevételével az állattartást megtilthatja, vagy korlátozhatja. Amennyiben az eljárás során az állattartó személye nem azonosítható, az ingatlan tulajdonosa a kötelezett.


II. RÉSZ

AZ EBTARTÁS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI


I. Fejezet

Az ebtartó kötelezettsége


29. § Hatályon kívül helyezte a 30/2009. (IV.24.) KGY. rendelet.

110. § Nem lép hatályba 2008. július 1-jén, a 40/2008. (VI.27.) KGY. rendelet alapján.

411. § (1) Az ebtartó köteles a veszettség elleni védekezés szabályait meghatározó jogszabályokban előírt bejelentési és beoltatási kötelezettségének eleget tenni.

(2) Az ebtartónak felhívásra az oltási könyvet be kell mutatnia.

12. § Kutyával őrzött ingatlan bejáratánál a kutyára utaló figyelmeztető táblát kell elhelyezni.


13. § Bekerített ingatlanon eb szabadon tartható, azonban a kerítést úgy kell kialakítani, hogy az eb közterületre való kijutását, szomszédos ingatlanokra történő bejutását, valamint a kerítés résein történő kiharapását megakadályozza.


14. § Az ebtartó kötelessége gondoskodni arról, hogy bekerítetlen, vagy nem biztonságos kerítéssel rendelkező ingatlanon az ebet megkötve vagy biztonságos kennelben tartsa, hogy az eb tartási helyét ne hagyhassa el.


15. § Családi házas ingatlanon legfeljebb 3 eb tartható, ennél több eb tartása már csoportos ebtartásnak minősül, melyre külön rendelkezések vonatkoznak.


216. § (1) Többlakásos épületben lakásonként egy eb tartható külön hatósági engedély nélkül, ennél több eb tartása csoportos ebtartásnak minősül, melyre külön rendelkezések vonatkoznak.

(2) Az ebtartónak többlakásos társasház esetén az alapító okiratban foglaltakat is be kell tartania.

(3) Az ebtartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb társasház közös használatú helyiségeit és területeit ne szennyezze. Az eb által okozott szennyeződést köteles eltávolítani.


417. § Az ebek közterületen történő vezetésekor az állattartónak a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II.26) Korm.rendelet 17. §-át be kell tartania.


18. § Ha az ebtulajdonos nem szándékozik ebét, vagy annak szaporulatát tovább tartani, köteles elhelyezéséről gondoskodni. Ebet magára hagyni, gazdátlanul hagyni tilos.


619. § A város közigazgatási területén:
a) piac területére, élelmiszer-feldolgozó üzembe, élelmiszer raktárba,
b) oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális intézmények területére,
c) közintézmények épületébe ebet beengedni tilos, kivéve az őrző-védő, vakvezető, jelző valamint rokkantsegítő kutyát a feladata ellátása érdekében.



II. fejezet

Gazdátlan és kóbor ebekre vonatkozó szabályok

20. § (1) A közterületen tartózkodó kóbor ebeket a gyepmester köteles befogni és elszállítani a gyepmesteri telepre.

(2) A gyepmester a befogott ebekről naprakész nyilvántartást köteles vezetni.

4(3) A befogott ebet a gyepmester 15 napig köteles a telephelyen tartani, a tartás ideje alatt az ebtartó – a tartás költségeinek megtérítése után – az ebet kiválthatja.


III. fejezet

Csoportos ebtartás

421. § Csoportos ebtartáshoz belterületen – családi házas ingatlanon három darabszámot, többlakásos épületben lakásonként egy darabszámot meghaladó eb tartása – a polgármester által kiadott állattartási engedély szükséges, ennek hiányában a polgármester az engedély nélkül tartható darabszámot meghaladó ebek tartását megtiltja.

422. § (1) Csoportos ebtartás csak az állattartás helyéül szolgáló ingatlan valamennyi tulajdonosa és a közvetlen szomszédok előzetes írásbeli hozzájárulása alapján engedélyezhető.

(2) Családi házas ingatlanon az ebek szökésének megakadályozására alkalmas kerítés hiányában a polgármester az engedély megadásához előírhatja kennel létesítését.

(3) Bejelentési kötelezettség terheli az állattartót külterületen lévő csoportos ebtartás esetén.


423. § Tíznél több eb tartása csak 1200 m2-t meghaladó telekingatlanon engedélyezhető.


III. RÉSZ

A MACSKATARTÁS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI


I. fejezet

A macskatartó kötelezettsége

24. § Családi házas ingatlanon legfeljebb 3 macska tartható, ennél több macska tartása már csoportos macskatartásnak minősül, melyre külön rendelkezések vonatkoznak.

25. § (1) Többlakásos épületben lakásonként egy macska tartható külön hatósági engedély nélkül, ennél több macska tartása csoportos macskatartásnak minősül, melyre külön rendelkezések vonatkoznak.

(2) A macskatartónak többlakásos társasház esetén az alapító okiratban foglaltakat is be kell tartania, valamint köteles a szagtalan alomkezelésről gondoskodni.

(3) A macskatartó köteles gondoskodni arról, hogy a macska társasház közös használatú helyiségeit és területeit ne szennyezze. A macska által okozott szennyeződést köteles eltávolítani.


II. fejezet

Csoportos macskatartás

426. § Csoportos macskatartáshoz belterületen – családi házas ingatlanon 3 darabszámot, többlakásos épületben lakásonként egy darabszámot meghaladó macska tartása – a polgármester által kiadott állattartási engedély szükséges, ennek hiányában a polgármester az engedély nélkül tartható darabszámot meghaladó macskák tartását megtiltja.

427. § (1) Csoportos macskatartás csak az állattartás helyéül szolgáló ingatlan valamennyi tulajdonosa és a közvetlen szomszédok előzetes írásbeli hozzájárulása alapján engedélyezhető.

(2) Bejelentési kötelezettség terheli az állattartót külterületen lévő csoportos macskatartás esetén.
IV. RÉSZ

4KEDVTELÉSBŐL TARTOTT EGYÉB ÁLLATOK TARTÁSÁNAK
KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

428. § Kedvtelésből tartott egyéb állatok, így különösen az énekes-és díszmadár, díszhal, tengeri malac, aranyhörcsög, fehér egér a közegészségügyi, állategészségügyi előírások, valamint ezen rendelet általános szabályainak betartása mellett engedély nélkül tartható.


6V. RÉSZ

TILTOTT, KIRÍVÓAN KÖZÖSSÉGELLENES MAGATARTÁS

629. § (1) Tiltott, kirívóan közösségellenes magatartást követ el és ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírsággal, illetve százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható az az állattartó, aki:
a) a 11. §-ban foglalt oltási könyv bemutatási kötelezettségének nem tesz eleget;
b) a 12. §-ban foglalt kötelezettségnek nem tesz eleget
c) a 18. §-ban foglalt kötelezettségének nem tesz eleget;
d) a 19. §-ban foglalt tiltást nem tartja be.

(2) Önkormányzati hatósági ügyként az eljárás lefolytatása a polgármester hatásköre.

VI. RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

30. § (1) Jelen rendelet 2008. július 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet szabályait a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

31. § Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az állatok tartásáról szóló 16/2001. (V.28.) ÖK. rendelet 12. §-a, 13. §-a, 14. §-a, 15. §-a , 16. §-a, 17. §-a, 18. §-a, 19. §-a, 20. §-a, 21. §-a, 22. §-a, 23. §-a és 24. §-a.






dr. Szabolcs Mária
T. Mészáros András
jegyző
polgármester





A Közgyűlés elfogadta a 2008. május 29-ei ülésén.

* Nem lép hatályba a 2008. július 1-jén a 40/2008. (VI.27.) KGY. számú rendelet alapján

Indexek:
1 Elrendelte a 40/2008. (VI.27.) KGY. rendelet.
2 Megállapította / hatályon kívül helyezte a 30/2009. (IV.24.) KGY. rendelet.
3 Megállapította / hatályon kívül helyezte a 15/2010. (II.26.) KGY. rendelet
4 Megállapította / hatályon kívül helyezte a 49/2010. (XI.26.) önkormányzati rendelet, 2010. XII. 1. napjával.
5 Megállapította a 12/2011. (I.28.) önkormányzati rendelet a kihirdetés napjával.
6 Megállapította a 30/2012. (V.31.) önkormányzati rendelet.